A kiscsoportos korosztály életkori sajátosságaira építve bábjátékkal motiváltuk a gyermekeket ebben a témában.
Boldogságóráink központi szereplője: Boldog Dóra bábunk segítséget kért a Nyuszi csoportos gyerekektől, ugyanis maci barátja: Brúnó, elveszett. Célunk, hogy megtaláljuk Brúnót. Ehhez azonban különféle feladatokat kell megoldani. Tehát a célt kitűztük, most már csak elérni kellett. A közös csatakiáltásokkal az együttműködés, összefogás, önbizalom erejének hangsúlyozása volt a célunk: „ Ügyesek vagyunk! Bátrak vagyunk! Együtt megcsináljuk! Hajrá Nyuszi csoport!”
Átmentünk a tornaterembe, ahol Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dal szövegének megfelelő ügyességi gyakorlatokat kellett végrehajtani a gyerekeknek. Pl.:”ha hosszú utat kell megtenni érte, én addig megyek, míg oda nem érek..”- hason fekvésben csúszás padon.
„ha magas hegyeket kell megmásznom érte, addig mászok, amíg a csúcsra nem érek..”- járás lábujjhegyen, karok magas tartásban.
Célba dobás közben beszélgettünk a gyerekekkel arról, milyen érzés, amikor bele tudjuk dobni a babzsákot a célba. A feladatok elvégzése után természetesen kiszabadult Brúnó, melyre reagálva eljártuk örömtáncunkat a Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalára. Kiszíneztük, felragasztottuk a célok elérésének jelét a Boldogságvárunkra. Már az ötödik lépcsőfokon vagyunk! Jutalomjátékunk: bújócska a szivárványlepel alatt.
A téma fenntarthatósága érdekében a huncut Brúnó maci többször elbújt, elveszett, beszorult és ilyenkor Boldog Dóra mindig a Nyuszi csapatot hívta segítségül.
A téma továbbadása a szülők bevonásával valósult meg, hiszen a kezdetektől együttműködnek, sok jó visszajelzés érkezik a Boldogság óráinkkal kapcsolatban tőlük. A szülők feladata az volt, hogy találjanak ki egy otthoni célt (legyen szép a lakásunk), melynek érdekében adjanak a gyermekeiknek kisebb megbízatásokat. Legyen kiemelt szerepe annak, hogy EGYÜTT érnek el a kitűzött célhoz (terítsünk meg a vacsorához, hajtogassunk szalvétát, díszítsük fel a szobád..stb). Ezekről küldjenek fényképet, melyet az óvodában közösen megnézünk és beszélgetünk róla. A szülői visszajelzések alapján, úgy gondoljuk, a családokban sikeresen elültettük a kis magocskákat, hogy a mai kor gyermekeihez ez az út könnyebben elvezet, mint a hagyományos módszerek.
Úgy érzem, annak ellenére, hogy 4 éves korosztályról van szó, nagyon sikeresen működik a Boldogságóra csoportunkban és a családokban is. Mi óvónők nagyon szeretjük, bennünket is magával ragadnak a boldogság fokozó technikák. Örömmel tapasztaljuk, hogy a gyermekek elfogadták, kérik, igénylik ezeket a pillanatokat, sikeresen fejlődik társas kapcsolatuk, viselkedéskultúrájuk, közösségi magatartásuk. Látványosan jól érzik magukat a csoportban, bizalommal fordulnak a felnőttekhez és társaikhoz. A Boldogságórákon a csendesebb, visszahúzódó és bátortalan gyermekek egyre inkább feloldódnak, nyitottak a különféle játékokra.
A mai napi mosoly: a gyermekek nyugodtan, csendesen játszottak, mindenki azzal, amivel szeretne. Halkan szóltak a Bagdi Bella gyermekdalok. Én csak figyeltem az elmélyülve játszó gyermekeket, ahogy mozog a szájuk a dal szövegére, néhányan ringatóztak a dallamra. Amikor belépett szobánkba egy dajka néni, aki láthatóan kissé lehangolt volt, az egyik kisfiú megfogta a kezét és azt mondta:
„ Hallgasd csak a zenét, attól boldog leszel. Ülj le és hozok neked egy pohár vizet. Mert én most egy mosolyt varázsolok rád.” Hát ez a mi munkánk igazi nagy gyümölcse.
Hálásan köszönjük, hogy a Boldogságórák által terjeszthetjük a szeretetet és egymásra figyelést.

A januári hónapban megbeszéltük a gyerekekkel a célok kitűzését és elérését. A foglalkozást mozgásalapú relaxációs feladatokkal indítottuk. Megtanultuk a gyerekekkel a célok elérése és kitűzése hónap dalát (Bagdi Bella:Van nekem egy álmom). A gyerekekkel megbeszéltük ezután, hogy mi is a pontos jelentése. Van – e olyan dolog amit szeretnél vagy nagyon vágysz? A témát mesével dolgoztuk fel. A Boldog vár meséje. A mese hallgatás után megbeszéltük, hogy kinek mi a legnagyobb álma! Milyen érzés az amikor sikerül elérni valamit. Színeztünk egy nagy Boldogság várat. A foglalkozást egy énekkel zártuk.

A Boldog ár meséjét felolvasták a gyerekeknek,majd válaszokat próbáltak adni a feltett kérdésekre. A mese tartalmával kapcsolatosan is kérdeztem ezután őket,majd minden gyerek megpróbálta megfogalmazni,mi most a legnagyobb álma.
Misikének egy jó autó és egy sertéstelep az álma, Lorenának egy saját babaház, Nikinek egy nagy plüss mackó, Zsülinek egy alvós baba, Noelnak ,hogy okos legyen majd az iskolában, Mirellának pedig,hogy a nagyobbak minél többet lehessen.
Visszaemlékeztünk rá,hogy kinek mik voltak a céljai a közelmúltban. Misinek,hogy egy nap mindenért megdicsérjük, Lorinak,hogy nyerjen a rajzversenyen, Noelnak ugyanez, Mirellanak,hogy versenyjátékban győzzön, S ezek a célok majdnem mind meg is valósultak. Arról is beszéltünk a gyerekekkel,hogy nem minden cél vagy álom teljesülhet, de ha már megpróbálunk tenni azért,hogy megvalósuljon,már azzal is előrébb jutunk. Vannak olyan célok,amelyek csak később tudnak megvalósulni.
A célok eléréséhez kitartás és akarat is kell,úgy,mint Jánosnak a mesében ,sosem csüggedt el,mindig koncentrált a megvalósulására.
A Boldogság árát elkészítettük fa építőkockából, makettet csináltunk,és színeztünk is.
Beszéltünk a kisállatok szorgalmáról, hangya,méhecske ,és a medve lomhaságáról.
Dobtunk függőleges és vízszintes célba is, a gyerekek nagyon ügyesek voltak.