A foglalkozást 2022. január 28-án tartottam meg, osztályfőnöki órán. Egy teljes tanítási órát töltöttünk el azzal, hogy beszélgettünk a célok fontosságáról, a motiváló szerepéről. Számunkra ez azért is fontos, mert végzősök vagyunk, rendet kell tennünk a céljaink és az azok elérését biztosító „eszközök” között. Az órát egy pókhálóábrával kezdtük. A gondolattérkép célja az volt, hogy felírjunk néhány szót, kifejezést, ami eszünkbe jut a célokról. Igen jó gondolatok születtek, például „a cél szentesíti az eszközt”, vagy „legyen miért küzdenünk”.
Ezután két feladatot oldottunk meg. Kitöltötték, majd megbeszéltük közösen a táblázatot, melyben azt kérdeztem tőlük, mire van ráhatásunk, mire nincs. Ezt a feladatot párban végezték. Érdekes magyarázatok és gondolatok születtek az eszmecseréik közben. A bakancslistáikat egyénileg készítették el.
Egy kartonra az osztály időgépe is elkészült, melyet a faliújságra helyeztünk el. A vágyaink a „jelen”-hez kerültek és ahogy haladunk előre a tanév vége, érettségi eredmények, felkerül majd rá a „jövőnk” is.
Célok kitűzése és elérése
Új év, új lehetőségek, új célok… Már az első héten két, nagyon pozitív, segítő szándékról szóló telefonhívásom érkezett. Megerősített abban, hogy ennél jobb időzítés nem is lehetne a célok kitűzése programnak…
A Boldogságóra a három kiskorú csoportban külön-külön lett megtartva – hasonló tematikával. A ráhangoló relaxációt követően egy tanmesét hallgattak meg a gyerekek a békáról, mely könnyedén rávezetett a témánkra: célok kitűzése, megvalósítása, segítő és hátráltató tényezők feltárása, mely saját élmények elmesélésével lett kibontva. A következő tematikus pontban arról beszélgettünk, mitől éreznék magukat jobban a gyermekotthonban – elsősorban a tárgyi feltételekre gondolva. Adtam egy A/3-as lapot, választhattak a sokszínű zselés tollkészletből, amelyik tetszett – összeírták mire lenne szükségük ahhoz, hogy az intézményen belül jobban érezzék magukat (néhány válasz: sportszoba – futópad, lécsőzőgép stb., hintaágy, fészek-fotelhinta, grillsütő, okostévé, táncszőnyeg stb.). A végén piros filccel körbekerítették és pozitív energiát küldtek a megvalósulás útjára. Ezt követően kértem, hogy írják össze a saját életcéljaikat. Úgy terveztem, hogy rövid, közptávú és hosszútávú célok kerüljenek a motivációt fokozó különböző színű cicás és kutyás papírokra, viszont nagyon kevesen értették meg az időbeli különbségeket, így azt elengedve mindenki összeírta a céljait, majd ezeket megvitattuk. Meghallgattuk a hónap dalát, végül jókedvű célbadobó versennyel zártuk a foglalkozást.
A Boldogságóra programunk során tartóoszlopok a havi tematikus foglalkozások, viszont amióta bekapcsolódtunk a Boldogságóra programba minden hónapra jut néhány különleges, a programhoz kapcsolható esemény. Ebben a hónapban a legfontosabb talán az volt, hogy dr. Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Osztály Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettese beszervezett bennünket egy szívességi programba, ahol bemutathattuk a selyemfestésünket és kis kiállításunkat tekinthették meg a résztvevők Murgán, ahol Felkl Márton polgármester úr nagy szeretettel fogadta a gyermekeinket. Ezen felül a gyermekeink részéről felajánlások érkeztek a falu lakosainak, fahordásban és szemétszedésben segédkeznének nagyon szívesen….
Fazekas József Általános Iskola
Januári boldogságóránk bevezetését a hónap elején az online ötlettárból választott „Rend a lelke!” című játékkal kezdtük. Egy kiválasztott tanulót kiküldtünk a teremből, majd egy tárgyat áttettünk egy másik helyre. Visszahívtuk a tanulót a terembe, észre kellett vennie, hogy mi nincs a helyén. Eleinte nagyobb, feltűnő tárgyakkal kezdtünk, majd egyre kisebb dolgok áthelyezésével folytattuk.
Ezután beszélgettünk a játékról: mire van szükség ahhoz, hogy jól teljesítsünk ebben a játékban? A gyerekekkel megállapítottuk, hogy azon túl, hogy nagyon jó móka volt játszani, a figyelem fejlesztésére is alkalmas ez a játék.
Mindenki szívesen vett részt a játékban, több alkalommal is játszottuk ezt ebben a hónapban.
A „figyelem” szó az ebben a hónapban a további boldogságóráinkban is fontos szerepet kapott. Januárban sokszor beszélgettünk a tanulásról, a sikerek és a sikertelenségek okairól. Új tantárgyunk ebben a tanévben az angol, ami néhány tanulónak nagy nehézséget okoz. Sokszor már a szavak kiírása a szótárfüzetbe sem sikerül, mert hiányzik a „figyelem”. Nyelvtanból sok másolási feladatot kapnak a tanulók, melynek célja szintén a figyelem fejlesztése. Órai munkái is gyakran pontatlanok, mert nem szentelnek kellő figyelmet a pontos munkavégzésre. Sajnos ebben a félévben először bukások is előfordultak az osztályban…
Persze ennek ellenkezője is megfigyelhető: jópár tanulónk figyel órán, figyelmesen dolgozik tanórán és a napköziben is. Az ő eredményeik nagyon szépek, kitűnő tanulóink is vannak, valamint olyan gyerekek is, akik csupán egy-egy négyessel csúsztak le a kitűnő bizonyítványról. Azt is tapasztaltuk, hogy néhány tanulónk célul tűzte ki erre a félévre a jobb jegyeket, ezért figyelmesen dolgozott, képességeihez mérten szép eredményt értek el ezek a gyerekek.
Ezután a figyelem – meglétének vagy hiányának – következményeiről beszéltünk. Eljutottunk a beszélgetés során a félévi jegyekhez, a bizonyítványhoz.
Boldogságóránk utolsó szakaszát azon a napon teljesítettük, amikor a gyerekek kézhez kapták a félévi értesítőjüket. Írásos feladatunk ehhez kapcsolódott: írd le egyetlen mondatban a félévi bizonyítványodról a véleményedet, értékelésedet. (Kitűnő lettem!, Sok ötösöm lett! Jó jegyeim lettek! Elégedett vagyok. Lett néhány rosszabb jegyem is. Megbuktam angolból. stb.)
Január a célok kitűzésének hónapja. A félévi bizonyítvány értékelése után célokat fogalmaztunk meg a második félévre, év végi bizonyítványunkra koncentrálva. Mit kell tennem, hogy megtartsam ezt az eredményt? Mit kell tennem, hogy javítsak ezeken a jegyeken? Mit szeretnék elérni év végére? stb. Ezeket a célokat egy másik lapra felírva meghatároztuk a második félév feladatait, beszélgettünk a céljaink eléréséhez szükséges tennivalókról, tanácsokat adtunk egymásnak, ösztönző mondatokkal lelkesítettük társainkat.
Az órát a hónap dalának eléneklésével zártuk.
Boldogságóráink során mindig pozitív gondolkodásra buzdítjuk egymást, próbáljuk mindig mindenben meglátni a jót! Céljaink elérésében is ezt az elvet követjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy sokszor nem egyszerű, nem akadálymentes az út.
Ahhoz, hogy merjünk nagyot álmodni, egy felfelé mutató relaxációs gyakorlattal indítottuk tevékenységünket: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok!”. Ezzel hangolódtunk rá „A vándorút” című mesére, melyet ezúton szeretnék megköszönni Petőné Honvári Jolánnak (http://www.kepesvagyrafejlesztohaz.hu/kepes-vagy-ra-blog/vandorut-januari-mese.html#.YdVCmmhBy70).
Bátorkodtam csoportommal megosztani ezt a kedves történetet, melynek végén a gyerekek nem kisebb célokat neveztek meg, mint: „Apuka szeretnék lenni!”, „Meg szeretném gyógyítani az állatokat!”, „Szeretném, ha a tatám meggyógyulna, és én viszek neki pogácsát mindig, amikor anya süt!”
A mese továbbélését egy kis kézműves tevékenységgel valósítottuk meg: vándorbatyut készítettünk, melybe olyan pogácsát rejtettünk, amelyet ha valaki megkóstol, azonnal felvidámodik! 😊 A munkánk közbeni jó hangulatért a hónap dala volt a felelős, jutalmul pedig mi magunk is elfogyasztottunk egyet Vándor Áron pogácsái közül.
Januári boldogságóránk – úgy érezzük – elérte célját, hisz Micimackóval egyetértésben arra a következtetésre jutottunk, hogy céljainkért küzdeni kell, és soha ne adjuk fel, mert: „Hepe után mindig hupa következik, és hupa után mindig hepe jön. És még sohasem fordult elő a világon, hogy hepe után hepe, és hupa után hupa következett volna.”
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
Nagyon fontosnak tartom, hogy életkortól függetlenül mindenkinek legyen célja. Közeli és távoli, megvalósítandó feladatok. Az osztályomba járó tanulókat már elsős koruk óta mindig arra biztatom, hogy keressenek célokat, s a megvalósításukért minden erejükkel próbáljanak küzdeni. Ha nem sikerül a megvalósítás, legyen mindig új cél a szemük előtt, s ne kudarcként éljék meg, hanem lehetőségként. Most mindenképpen foglalkoznunk kell a céljaink átgondolásával, negyedikesek lettek tanulóim ebben a tanévben. A negyedik osztály mindig mérföldkő egy kisdiák életében, így a tanév nagy részében készülünk a felső tagozatos átállásra, a célok konkretizálására. Már többször beszélgettünk róla, hogy milyen terveik, céljaik vannak a közeljövőre, illetve a felnőtt életre nézve egyaránt.
Fontos mottónk: „ Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom”
Cassandra Clare
Az első boldogságóránkon újévi jókívánságainkat fogalmaztuk meg egymás számára és nagyon örültünk, hogy az ünnepek elmúltával újra együtt lehet kis osztályunk. Ezután a „boldogság falunk” előtt az előző tanévben készített tablónkat néztük át, s megvitattuk, hogy mely célokat sikerült egy év alatt megvalósítanunk.
Céljaink a 2022-es évre címmel otthoni feladatvégzésre motiváltam tanulóimat. Egy a 4-es lapra különböző szempontok szerint kellett egyéni céljaikat, vágyaikat leírniuk, esetleg lerajzolniuk. Ezután a következő boldogságórán egyenként bemutatták társaiknak a saját vállalásaikat. A bemutatást egy közös munka követett. Megfogalmaztuk és felírtuk a közös, és egyben vállalható céljainkat. Megbeszéltük, hogy minden boldogságórán egy pár perc erejéig visszatérünk majd arra a fontos kérdésre, vajon ki hol tart a megfogalmazott céljainak megvalósításában. A hónap során dramatizáltunk még mesét, szituációs gyakorlatok során vitattuk meg a kitűzött célokat, énekeltük a hónap dalát, meditálva gondoltuk át a célhoz vezető útjainkat.
A hónap témáját már az első héten el kezdtük feldolgozni a gyermekekkel, hiszen a családban tett újévi fogadalmak, úgy gondoltam, az ők figyelmüket is megragadthatták. A „Dagasztás” relaxációs gyakorlat után neki is kezdtünk a beszélgetésnek, és valóban, többen is mondogatták, hogy „anyukám fogyókúrába kezd, apukám le szeretne szokni a cigarettáról, sportolásba kezdtek a szüleim”. Ezeket hallva, közösen fogalmaztuk meg, hogy vajon miért is teszik ezt a szüleik. Megbeszéltük, hogy olyan célokat tűztek ki maguk elé, miszerint egészségesebben szeretnének élni, óvni szeretnék egészségüket. Ezután sor került arra is, hogy szerintük egy gyermeknek lehetek-e céljaik? Természetesen kezdetben álmaikat, vágyaikat nevezték meg, aztán rávezettem őket, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy az álmok megvalósuljank, a célokat elérhessék. Az egyik kisfiú nagyon szépen kifejtette, hogy ő egy kiskutyát szeretne, és az a célja, hogy jó gazdája legyen a kutyusnak, ehhez szeretné megtanulni, hogy milyen teendői lesznek vele.
Megbeszéltük, hogy mindannyian iskolába készülnek, az a cél, hogy jól tanuljanak, ehhez a foglalkozásokon oda kell figyelniük, sok feladatot kell megoldaniuk. És a legnagyobb cél a szakma választása, a „mi leszek, ha nagy leszek?”, amihez pedig az iskolában kell majd jól teljesíteniük. Minden gyermek elmondta, mi szeretne lenni felnőtt korában. Ezt követően Bagdi Bella „Van nekem egy álmom” dalára szabadon, kötetlenül mozogtak, táncoltak a gyermekek, majd a kényelmes elhelyezkedésük után Boldog Dóra mesére hívta őket. Bezzeg Andrea Boldogvár meséje meghallgatása után megbeszéltük, hogy milyen akadályok nehezítették János útját. El is játszottuk a kő elgörgetését, a vizen köveken való átlépegetést. Ezután következett a célbadobás, közben ismét Bagdi Bella dala szólt, melyet a gyermekek örömmel hallgattak. A foglalkozás végén mindenki lerajzolta, hogy mi szeretne lenni felnőtt korában. A rajzokat hazavitték a családnak megmutatni, beszámolni céljaikról. Feladatul azt kapták, hogy a családdal közösen tűzzenek ki olyan célokat, melyeket meg is tudnak majd valósítani. Több gyermek közös mozgás (biciklizés, futás) illetve kirándulások kitűzéséről számolt be. Két család már tejesített is belőle!
A hónap folyamán többször is motiváltam, emlékeztettem a gyermekeket arra, hogy a cél kitűzése nem akadálymentes (gondoljunk Jánosra a meséből), a küzdelem, a kitartás és a bátorság legyen mindig a tarisznyájukban!
A Maroslelei Zengő Óvoda- Bölcsőde boldogságórái „Célok kitűzése és elérése „téma körében.
Január témaköre: Célok kitűzése és elérése
Jan. 14.
A 3. órát közös énekléssel kezdtük, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni a Dugattyú című kisfilm szereplőivel. Megbeszéltük, hogy melyik szereplőt, milyen cél motiválhatta. Mivel tetszett diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat is. Az eltérő képességű gyerekek természetesen más-más feladatot kaptak. A tehetséges gyerekek inkább az önálló véleménynyilvánítás terén tudták megcsillantani képességeiket. De a gyengébb képességű diákok is kaptak testhezálló feladatot a szerepjáték során. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást.
Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen diákjaim megértették a kisfilm tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket.
Meditációval és közös énekléssel zártuk az órát.
A negyedik órában a Ha nagy leszek játékhoz kapcsolódóan csodaszép képeket készítettek a gyerkőcök, mely feladat során megbeszéltük, hogy ki, mi szeretne lenni majd felnőtt korában. Arról is szót ejtettünk, hogy hogyan lehet elérni a kitűzött céljukat.
Ezt az órát is meditációval és Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalával zártuk.
A foglalkozásoknak pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére. Önértékelésüket és önbizalmukat is sikerült megerősíteni. Sok jutalomkártyát és ötös érdemjegyet tudtam kiosztani az órák végén. Boldog voltam, mert igazán jó hangulatban dolgoztunk.
A Rend a lelke! című játékot többször is játszottuk a hónap során, melyet mindig nagyon élveztek kis tanítványaim. Megígérték, hogy a rendrakást otthon is alkalmazzák és ezzel meglepik édesanyjukat.
Beszámoló
Boldogságóra 5. : Célok kitűzése és elérése
Az óra időpontja: 2022. január 14.
Résztvevők: 1. osztály, 4. osztály
Az új évet egymás köszöntésével kezdtük, örültünk, hogy újból az iskola falai között találkozhatunk. A relaxációt követően a boldogságórát újévi kívánságok megfogalmazásával folytattuk. A negyedikesekkel a tavaly elkészített terveink, céljaink befőttet kibontottuk. Kiosztottuk a saját tavalyi célokat tartalmazó cetliket, s mindenki elolvasta és megbeszéltük kinek mi valósult meg. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem hull az ölünkbe minden, hanem tenni is kell érte. Jobb, ha megküzdünk valamiért, így jobban megbecsüljük. Céljaink megvalósításához szükséges gondolatokat fogalmaztunk meg.(Pl.: kitartás, tenni akarás, bátorság, szorgalom, bizalom). Az elsősökkel meseolvasással és rajzolással dolgoztuk fel a témát. Rajzok Ha varázserőm lenne címmel készültek . A dalt rajzolás közben meghallgattuk. A hónap során többször is beszéltük a célok megvalósításának lehetőségeiről. Gondolatainkban elmélyedve többször meditáltunk.
Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
A gyerekek csoportmunkában készítették el űrhajóikat, melyeket dekorációként helyeztünk el a tanteremben, hogy bármikor megnézhessék, mely céljaik teljesültek már.