A januári hónap témája A célok kitűzése és elérése” volt. A szokásokhoz híven Boldog Blanka látogatott el hozzánk és vele együtt mondtuk el a kis versikénket, ami a boldogságról szól. A versike végén megöleltük egymást. Jó volt látni, hogy nagyon jól esik a gyerekeknek az ölelés. Ezt követően egy animációs történetet néztünk meg a „Ne add fel a startnál!”,ami a pingvin és a strucc versenyfutásáról szólt. A történet megtekintése után megbeszéltük mit is láttunk a videón és levontuk a következtetést, hogy célunkat csak akkor érhetjük el, ha leküzdjük a félelmünket és kitartóak maradunk, nem pedig bedugjuk a fejünket a homokba, ahogy a strucc tette. A téma kapcsán a gyerekek elmondták mit szeretnének elérni… elhangzott az, hogy szeretnék megtanulni a cipő megkötését, egyedül öltözni, megtanulni biciklizni. Megerősítés céljából célba-dobó játékot terveztem be. Két csoportba sorakoztak a gyerekek, s a feladat az volt, hogy a babzsákkal beletaláljanak a karikákba. Nagy sikere volt ennek a játéknak. Ha előre nem sikerült, másodszorra ismét megpróbálták. Nem adták fel! Ezt követően elmeséltem nekik a „Boldogvár c.meséjét”. A mese nagyon tanulságos volt számukra. Elmondták, hogy nem szabad feladni, meg kell próbálni a célunkat elérni. A munkafüzetből elvégeztük a célok elérése feladatot, a gyerekek kiszínezték, mit szeretnének elérni.Közben meghallgattuk a hónap dalát.
Célok kitűzése és elérése
Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola
Havi boldogságóránkat is mint mindig a hónap dalával indítottuk, s ezt követően megbeszéltük annak tartalmát. Rend a lelke! című játékot nagy izgalommal játszottuk. A játék után elolvastam a gyerekeknek Veronika Összevisszaországban című meséjének részletét, s megbeszéltük a mondanivalóját. A gyerekek kevés létszámából adódóan nem tudtuk a csoportalakítós játékokat elvégezni, de a történet tanulságos volt számukra. Az Űrhajó feladat elvégzése előtt elolvastam a Mi leszek, ha nagy leszek? c. verset, mely alapján a rajzokra többnyire távoli jövőre vonatkozó céljaikat rajzolták meg tehetségük szerit.
Ebben a hónapban a célok kitűzésével, meghatározásával foglalkoztunk, sok-sok játék segítségével. Ezek a játékok és ötletek nagy segítségükre lesznek a gyerekeknek a célok felé való haladásban. Beszélgettünk arról soha nem szabad feladni a startnál – a pingvinek életmódjával. Mindenki elkészítette a saját kis pingvinjét volt aki az egész családját, egy egész délutáni foglalkozást építettünk fel az álmaink, útjára. Mesébe illő célokat is tűztünk ki, és lerajzoltuk azokat. Meséltünk egymásnak arról, miért vagyunk BÜSZKÉK magunkra. Rengeteg közösség építő játékot is játszottunk, hiszen céljaink elérésére néha „segítőkre” is szükségünk van. Grundbirkózó országos elődöntőn is részt vettek a kis Mézengúzok, ahol magukkal és egymással is megküzdöttek a gyerekek.
Rend a lelke mindenek elolvastuk az összevissza ország mesét és megbeszéltük mennyire fontos az osztálytermünk rendbe tartása is. Megbeszéltük és kitűztük célként lesznek az osztályunknak kis „rend Manói” akik felelősek a rendéért.
Félévi értékelőket is megkapták a gyerekek, és közösen elkészítettük a céltáblát, hogy évvégére mik a céljaink.
„ Amit a cél élérésével kapunk , közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, míg elérjük azt! „
Eltelt egy újabb hónap, a kis osztályunk újra feldolgozta a soron következő témát. Először meghallgattuk a zenéjét, amelyet el is játszottunk. örömteli percekben volt részünk. Ezek után átbeszéltük a cél elérése témakörét. Mi az, miért fontos, mit kell tennünk, hogy elérjük. Babzsák játékokkal tudatosítottuk, hogyan is kell, elérni a tervezett célt. A következőkben céltáblát is terveztünk, rajzoltunk, végül játszottunk is vele. Nagy feladat volt a „Meglepem a családom” plakát kitervelése, megrajzolása, elkészítése. Élmény volt számomra is, ahogy a szebbnél szebb segítő gondolatok, tettek előjöttek a 3. évfolyamos kis tanulókban. A téma feldolgozása újfent sikeres volt.
A célok kitűzése és elérése
Januári témánk testhez álló kedves feladatokat kínált.
Az Égig érő fa vagyok című relaxációs gyakorlattal indítottam el a foglalkozást.
Ezt követően megnéztük a kisfilmet A kis pingvin és a strucc versenyéről szóló animációs kisfilm a gyerekek kedvencévé vált, ezért többször is levetítettem nekik. A történetről sokat beszélgettünk, ezzel is segítve a gyermekek témával kapcsolatos gondolatait. /A magam választott- A pingvin ajándéka -című mesével is érzékeltettem a célok kitűzésének fontosságát./ A kézműves tevékenység során mindannyian elkészítették kis pingvinjeiket, aminek nagyon örültek. A későbbiekben szívesen játszottak vele, és haza is vihették.
Fehér Klára Foglalkozások című írását is feldolgoztuk. Először kivágtuk, majd ügyesen sorrendbe rendezték a képkártyákat és megtalálták a kakukktojást is. Mindannyian mesélhettek céljaikról és elképzelt foglalkozásaikról. Beszélgettünk az álmaik megvalósításához vezető útról, amiért sokat kell tenni. Fontos az akaraterő, a kitartás, a pozitív hozzáállás.
Utánzó mozgással játszottuk el a már jól ismert Hétfőn heverünk kezdetű mondókát. A Kulcs című játék is jól sikerült. Nagy volt az igyekezet, hogy mindegyik csapat jól teljesítsen. A hónap dalát szívesen hallgatjuk, amikor lehetőségünk van rá. A régebbi játékok gyakran előkerülnek, mert a gyerekek szeretik őket. /Trópusi eső, nyuszi pajtás…/
Úgy érzem, mindannyiunk számára öröm a Boldogságóra program. A gyerekek aktív részvétele továbbra is inspiráció számomra.
Beszámoló
Mesevár és Bölcsőde Mende
Törpike csoportjában megtartott Boldogságóráról, amelynek témája:
A célok kitűzése és elérése téma volt.
A csoport motiválása során, a közösen megélt élményekre alapoztam, mert tevékenységeink most a téli madáretetésről szóltak, a kicsik most ismerkedtek a téli madáretetés fontosságával, a téli kert vendégeivel.
A tevékenység során , fontosnak tartottam, hogy a gyerekek figyelmét, kíváncsiságát életkoruknak megfelelő játékokkal, képekkel, beszélgetéssel keltsem fel.
Leheveredtünk a közösen készített Madaras fánk alá, és arról álmodtunk, hogy valóban ott vagyunk a téli kertben és a kedves kis madarak megkóstolják az általunk készített madárkalácsunkat, téli csemegénket, és akkor valóban a magunk elé kitűzött cél, hogy megvédjük a madarakat, etessük őket, hogy ne pusztuljanak el a téli hidegben, ne haljanak éhen, valóra is válhat.
Meghallgattuk közben: Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalát, majd az ablakból is figyelemmel kísértük, hogy madáretetőnkhöz ellátogatnak-e a madarak. Nagyon nagy örömmel nyugtáztuk, amikor két kék cinegét pillantottunk meg az etetőben.
Többféle módon, színezéssel, bábozással, célbadobó játékkal, hóemberes színkirakóval hangolódtunk még jobban a témára.
A csoport tagjai örömmel vettek részt a közös tevékenységekben, sikerültérdeklődésüket felkelteni és mindvégig fenntartani.
A kicsiknek legjobban a Boldogvár c.mese meghallgatása tetszett, amelyet Jancsi bábunk mesélt el nekünk.
A mesét nagy figyelemmel hallgatták a gyerekek, a mese végén közösen megbeszéltük, hogy miért volt ügyes János a mesében, és hogyan sikerült célját megvalósítania.
Beszélgettünk arról is a csoport tagjaival, hogy ki, mit szeretne, hogy valóra váljon számára?
A legtöbben, valamilyen ajándékot, meglepetést szerettek volna, de volt egy kisfiú, aki Apával, horgászni szeretet volna már menni, ha jó idő lenne.
A beszélgetés alatt végig jelen volt a kellemes, családias légkör, szívesen, nyíltan mondták el a gyerekek egyéni vágyaikat.
A legnagyobb sikere a célbadobó játéknak volt, hiszen mindenki szeretett volna célba találni, ha nem sikerült, kicsit volt csak elszomorodva, boldogan próbálta újra a dobást.
Az egész tevékenység nagyon jó hangulatban telt el, jól érezték közben magukat a gyerekek.
Befejezésként, ismét meghallgattuk: Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalát, amelynek nagy sikere volt.
A hónap során elvégzett feladataink:
A január a célok kitűzéséről és megvalósításáról szólt. Az elméleti háttér megértéséhez a segédanyagokban található legendát használtam fel, amiből megtudtuk, hogy hogyan vált a forrófejű álarcos hősből koncentrált, céljaira orientált ember. A hős pedig nem más, mint Zorro, akit a vívómestere arra kényszerített óráról órára, hogy egy általa rajzolt körben vívjon. Így edzett, így tanulta meg uralni a testét, a mozdulatait, amit aztán a külvilágra is fokozatosan kiterjesztett, elsajátított és ennek következtében eredményesen tudott harcolni a külső elemekkel is. Zorro számára a körvonal jelentette a korlátait, amikhez kezdetben tartania kellett magát, céljai elérésében ez jelentette az alapot. Megbeszéltük, hogy nekünk is vannak, kellenek is a célok, de azokat mindig a lehetőségeinkhez kell igazítanunk, addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. De merjünk nagyot álmodni, mert a gondolataink által lesznek az elképzelésekből tettek, a tetteinkből pedig a valóság.
Céljaink kitűzése előtt először a múltban történt dolgokról beszélgettünk, ezeket kell lezárni ahhoz, hogy új célokat határozhassunk meg. Ezért a nagyobbak közül mindenki kapott egy fénymásolt lapot „Én és az iskola”, amire rárajzolhatta/ráírhatta az elmúlt hetek olyan történéseit, amiket szívesen megőrizne az utókor számára, kiegészítve rövid távú, elérendő célkitűzésekkel. A lapokat ezután összetekercselve egy jelképes időkapszulába helyeztük, amit feltettünk a polcra. Megbeszéltük, hogy tanév végén kinyitjuk és a benne olvasottakat összevetjük a valósággal.
A 4. osztályosokkal fő feladatként az „Űrhajó”-t választottuk. Ennek keretében mindenki tervezett magának egy rakétát, aminek a belsejébe olyan célokat rajzolt vagy fogalmazott meg, amiknek a megvalósulását szeretné a jövőben. A kész rakétákat egy kartonra, csillagok közé ragasztottuk fel, a címe pedig a következő lett: „Cél: MINDEN! Határ a csillagos ég!” Az egyik kisfiú olyan motivált volt, hogy saját, 3D-s űrhajót is épített karton hengerekből és hurkapálcikákból (Lsd: fényképek között, alul!).
Az elsősökkel is készítettünk egy óriási űrhajót színes kartonból. Ők kis négyzetlapokra rajzolták fel a jövőre vonatkozó elképzeléseiket, ezek lettek az űrhajó ablakai. A két űrhajós tabló pedig a folyosón kapott helyett, ahol mindenkit céljai kitűzésére és elérésére ösztönöz.
A kisebbekkel többször is megnéztük a pingvin és a strucc futóversenyéről készült animációs kisfilmet, ami arról győzött meg minket, hogy nem dughatjuk homokba a fejünket, ha egy feladathelyzet áll előttünk. Kitartóan, alázattal kell részt vennünk mindig, minden feladat megoldásában, aminek eredménye a célunk elérése, megvalósulása lesz. Hogy ezt sohase feledjük, papírgurigából kis pingvineket készítettünk, amik pontosan erre a kitartásra emlékeztetnek minket. Feketére festettük a hengereket, amikre sablon alapján kinyírt és színezett fejet, pocakot, szárnyakat, tappancsokat, csőrt és mozgó szemeket ragasztottunk. Annyira tetszett a gyerekeknek, hogy még nevet is adtak alkotásaiknak.
Január 7-én részt vettünk egy községi ünnepségen, ahol két tanulónk Aranyosi Ervin Évnyitó vers című költeményét szavalta el a program felvezetéseként és kezdéseként. A vers mondanivalója a jövő évre vonatkozó jó kívánságokról, célokról, lehetőségekről szól, igazodik a hónap témaköréhez, amit megbeszéltünk, ez lett januárban a jelmondatunk:
„Legyen ez az újév egy új lehetőség!
Engedd, hogy vágyaid tartalommal töltsék!
Legyen benne öröm, mosoly, jó egészség!
Kívánj csak merészet, s ne törjön le kétség!
Kívánom, hogy mindig legyen elég pénzed!
Pont annyi, ami kell, hogy céljaid elérjed!
Soha ne legyen több, ne okozzon gondot!
Mindig dicsőséggel hagyd el a porondot!
Kívánom, hogy mától teljesüljön álmod,
szíved óhajára változzon világod!
És ami még fontos, sose félj szeretni,
próbálj mindenkivel emberséges lenni!
Aki értékeli, szívesen fogadja,
s hidd el, nem tartja meg, Ő is tovább adja.
Jusson mosoly bőven, az újesztendőben,
tartson meg az Isten mindig jó erőben!”
Csécsei Gézengúz Óvoda és Bölcsőde
Újabb hónap, újabb boldogságóra! Ezúttal egy újabb évnek is nekiindultunk, tele energiával és kihívásokkal. Először egy kis bevezető relaxációval indultunk neki a havi témánknak. Az égig érő fa vagyok relaxáció után célba dobtunk a gyerekekkel 2 csoportban. Ekkor még kevesebb volt a célba találó mint a mellédobó. Utána leültünk beszélgetni a céljainkról, mi az hogy cél, ki mit szeretne elérni, mi az amit esetleg szeretne megtanulni. Volt aki elmondta, mit szeretne dolgozni felnőttként, volt aki annyit mondott csak, hogy felnőtt szeretne lenni. De volt olyan is, aki egészen közeli és konkrét célokat fogalmazott meg („Születésnapomig szeretnék megtanulni szaltózni”) Élvezet volt őket hallgatni 🙂 Ezek után megpróbáltuk még egyszer a célba dobós játékot, ezúttal úgy, hogy hangosan megfogalmazták céljaikat. És láss csodát, sokkal több gyermek talált bele a karikába mint először! Nagyon lelkesek és boldogok voltak! A dobások előtt kérdeztem tőlük, hogy mi történik, ha nem találnak bele? És nagyon aranyosan válaszoltak, hogy hát semmi baj, tovább kell menni és küzdeni! Annyira cukik voltak! A havi dalt megbolondítottuk egy kis cipőtapsolásos koreográfiával és így énekeltük el (a kezeiket bele kellett rakni a cipőbe és úgy ütöttük és tapsoltuk a ritmust), figyeltek a ritmusra és figyeltek engem is, hogyan kell csinálni. Megtanultuk a hétfőtől vasárnapig mondókát, melyre készítettünk egy mini koreográfiát is. A havi mesét most a délutáni alvás előtt meséltem el nekik és beszéltük meg a hozzá tartozó kérdéseket. A hét utolsó napján pedig gyurmáztak, megformálták magukat gyurmából, nagyon kis ügyesek és kreatívak voltak. Várunk következő boldogságóra! Jobb veled a mindennapok, jobb veled a világ! 🙂
Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola
Minden tanuló könnyen megfogalmazta, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz. A gyerekek képekben mutatták meg vágyaikat.
A gyerekek nagyon élvezték ezt a fajta megközelítését a jövőnek. Vajon megvalósulnak-e az általuk kitalált (ma még képtelennek tűnő) eszközök, gondolatok, célok?:)