A délelőtt folyamán már játékidőben hallgattuk Bagdi Bella gyermekdalait. A Boldogságórára való érzelmi ráhangolódást a zene maximálisan elősegítette.
A tízórai után nagy meglepetésünkre 🙂 egy újabb levelet kaptunk Boldog Blankától, melyben egy kihívásra hívta a gyermekeket. A feladat az volt, hogy közösen keressük meg a csoportszobában elrejtett Boldog Vár puzzle darabokat és azt rakjuk ki. A szorgos kereső hadjárat eredménnyel zárult, minden darab elő- , majd a helyére került.
A játék után beszélgettünk a gyermekek érzéseiről : mit éreztek akkor, amikor sikerrel jártak és mit akkor amikor éppen nem ? A beszélgetés során megfogalmazódott gondolatok: „jó volt, hogy együtt kerestük, mert így könnyebb volt megtalálni minden részét”, „egy kicsit szomorú voltam, amikor nem találtam semmit, de aztán máshol keresgéltem és ott volt”, ” izgalmas játék volt”, „örültem ,hogy minden rész előkerült és kiraktuk a várat, nagyon szép” .
Beszélgettünk arról is, hogy bár nem mindig sikerül először elérni a célunkat, de nagyon fontos, hogy ne adjuk fel, és próbálkozzunk újból.
Ezt követően Rosszcsont Ricsiről meséltem a gyerekeknek. A kisfiú beleunt abba, hogy ő rosszalkodik , csúnyán viselkedik és meg akart javulni. Lukács Elvira történetéből megtudhattuk, hogyan sikerült Ricsinek megváltoznia, milyen célokat tűzött ki maga elé. A mese után a gyermekek is megfogalmazták céljaikat, amely életkori sajátosságaikból kiindulva olykor- olykor még természetesen keveredik a vágyakkal.
Tevékenység lezárásaként a gyermekek kiszínezhették a célok elérésének szimbólumait, melyek elsőkörben a csoportszobánkat, majd a Boldogságórás faliújságunkat díszítik januárban.
Célok kitűzése és elérése
Alsózsolcai Herman Ottó Ált.Iskola és AMI.
Mire van szükség ahhoz, hogy a céljainkat elérjük…
Székesfehérvári Kossuth lajos Általános Iskola
Az osztály tanulóinak céltáblai.
Tartalmazzák a céljukat és a részcélokat az ütemezési sorrendet.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A januári boldogságórákon értékeltük az elmúlt első félévet, majd terveztük a 2. félévünket is. Beszélgettünk arról, hogy miért fontos, hogy jól meghatározott, reális célokat tűzzünk ki magunk elé, és elérésükhöz mire van szükségünk. Ahhoz, hogy törekvéseink sikeresek legyenek kisebb lépésekre, részcélokra osszuk fel őket. Célokat kitűzni csak úgy érdemes, ha azok megvalósíthatóak és kemény munkával, kitartással, elszántsággal elérhetőek. Kértem a gyerekeket, hogy írjanak le 3 olyan kívánságot, aminek teljesülését nagyon szeretnék, ha valóban bármit kívánhatnának. Ezt követően csoportmunkában elvégeztük az 5 napos kihívás c. feladatot. Kijelölték közösen a főcélt és 5 napra részcélokra lebontották a tervet. Elolvastuk a Leghasznosabb dolog c. mesét és elvégeztük a történetbe épített feladatokat is. Meséltek olyan esetekről, amikor ők is hasonló kihívásokkal szembesültek, érzéseikről, mi segített, amikor megakadtak. Természetesen a hónap háladalát is többször meghallgattuk.
Mit ér az élet kihívások nélkül? A céltalan élet csupán sodródás. Rengeteg olyan történés és hatás van, amire elsődlegesen nincs befolyásunk, mégis alapvető emberi igény, hatni magunkra, a világra és hogy képesek legyünk alakítani a sorsunkat. Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a célokat, hanem, ha nincsenek céljaid.” írja: Benjamin Elijah Mays. Lelki jóllétünknek számos alappilére van, ezekből a témához kapcsolódóan emeltük ki a következőket: valahova tartozás, kapcsolódás, autonómia: önmagam irányítom az életem, van beleszólásom miként alakulnak a dolgaim. Kognitív szükségletek: tudás, értelem, Őszinte önbecsülés, amely nem függ a külvilág értékelésétől. Célok: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket és túlmutatva önmagunkon, legyünk részesei valaminek! Milyen céljaink lehetnek?
A gyerekekkel kategóriák szerint gyűjtöttünk lehetséges célokat. Karrier célok: előléptetés, szakmai fejlődés, több pénzt keresni /Pénzügyi célok: vásárlás, tartalék, hitel törlesztése /Személyes fejlődés: új készségek, tanulás /Kapcsolati célok: magánélet, baráti kapcsolat /Fizikai (egészség) célok: sport, aktív élet, egészség megőrzése. Akinek nehézséget jelent célt kitűzni, gondoljon saját betöltött életszerepeire. Ezekben milyen pozitív változást tudna előidézni? Összegyűjtöttük milyen legyen a reális cél, valamint milyen buktatói lehetnek a célok elérésének: Legyünk tisztában képességeinkkel és adottságainkkal és hogy milyen tudást, jártasságot, gyakorlatot kell megszerezni, vagy fejleszteni. A kitűzött célhoz vezető lépéseket határozzuk meg! A gyerekek egy képet kaptak, amely egy állatorvost ábrázolt. A következő kérdést tettem fel: Mi a különbség munka és hivatás között? A hivatást úgy fogalmazták meg, mint egy olyan foglalkozást, amelyet az ember szívesen végez. A hivatás szónak valóban az elhivatottsághoz van köze, amelynek alapja a belső motiváció. Itt kapcsolódunk a célokhoz: igyekezzünk olyan foglalkozást választani, amely számunkra örömöt és kihívásokat, célok megvalósítását is jelenti, nemcsak elvégzendő feladatok összességét.
Továbbtanulás előtt álló osztálynak ez legyen a leghangsúlyosabb gondolat: egyik legfontosabb életcél, hivatást találni. Jövendő pályánk nagy hatással lesz mindennapjainkra és személyiségünk fejlődésére. De ezzel be is kell érnünk? Nincs élet a munkán kívül? A válasz egyértelmű: nem! Egy befektető, saját életéről egy újságírónak „Úgy érzem, elpazarlom az életem. Ha meghalok, kit érdekel majd, hogy hány százalékkal nagyobb bevételt szereztem? Totálisan céltalan, amit csinálok.” A munka nem lehet egymagában életünk értelme és célja. Ráadásul olyan célok is jó ha megfogalmazódnak, amelyek középpontjában nem az egónk áll. Napjaink best-selleréből érdemes egy gondolatot itt meghallgatnunk Máté Gábor magyar (zsidó) származású kanadai orvostól: „Telebeszélték a fejünket azzal a mesével, hogy mindannyian csak külön létezünk, illetve a saját individuális céljainkért küzdünk, és már ezt tartjuk normálisnak.” (idézetek forrásai: Forrás: Dr Máté Gábor és Máté Dániel: Normális vagy, Open Books) Közérdeknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyek megvalósítása a társadalomban élő emberek közösségének érdekében áll. A közérdek persze egyéni érdekekből áll össze, de mindig valamilyen közösséghez is köthető: család, iskola, település, nemzet, földlakók. Érdemes hát olyan célokkal és feladatokkal is foglalkozni, amelyek egy-egy általunk fontosnak tartott közösség értékeit, érdekeit szolgálják.
Jókívánságokkal zártam a foglalkozást: Ilyen életet kívánok számotokra! Olyan életet élj, amely összhangban van az értékeiddel! Motiváltabb, hatékonyabb legyél, önmagad legjobb változatává válj! Hosszú távon örömet találj azokban a dolgokban, amelyeket végzel, akármi legyen is az!
Az öreg halász és nagyravágyó felesége című mese feldolgozása után készítettünk egy tablót egyéni célokkal.
Köröstarcsai Arany Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Mi is a cél? Az új évben a fogadalmakkal kezdtük. Sok mindent hallottak a szüleiktől szilveszterkor. Ezt fordítottuk le az ő nyelvükre. A mese és a szerepjáték nagyon tetszett nekik. A dalos célkitűzést a családdal együtt kellett megoldani. A szülők is nagyon lelkesek voltak.
Köröstarcsai Arany Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Mi is a cél? Az új évben a fogadalmakkal kezdtük. Sok mindent hallottak a szüleiktől szilveszterkor. Ezt fordítottuk le az ő nyelvükre. A mese és a szerepjáték nagyon tetszett nekik. A dalos célkitűzést a családdal együtt kellett megoldani. A szülők is nagyon lelkesek voltak.
Elméleti beszélgetést követően megnéztünk egy rajzfilmet a célok kitűzéséről és eléréséről. https://www.youtube.com/watch?v=KziJRVUHsoQ
Ez után felelevenítettük a Három kívánság c. mesét, és eljátszottunk a gondolattal, hogy mit kívánnánk az aranyhaltól, ha mi fognánk ki a tóból.
Meghallgattuk a hónap dalát.