A téma feldolgozását két relaxáló gyakorlattal kezdtük. Először mindenki a karizmát feszítette meg és lazította el többször egymás után, majd egy üres fehér papírra szabadon választott színesceruzával folyamatosan köröket rajzoltak, amivel a csuklót, kézfejet lazítottuk, valamint hagytuk kikapcsolni az agyukat. A papír másik oldalára megismételtük ugyanezt csukott szemmel.
A táblára felrajzoltam a tankönyv keresztrejtvényét, amit közösen megfejtettünk. A sikerül szó jött ki megoldásnak, ami segítségével bevezettem a hónap témáját. Öltöztetőbabákat tettem a gyerekek elé, egy fiút és egy lányt. Az volt a feladatuk, hogy a jelenlegi évszaknak megfelelően öltöztessék fel őket. Utána bemutattam nekik a két babát, mint a feldolgozandó mese főszereplőit. Dramatizáltuk az ikerpár meséjét, mindenki kapott szerepet, amit szavak nélkül játszottak el, miközben haladtam előre a történettel. A mese után megbeszéltük, hogy mi volt a testvérpár célja, hogyan jutottak el a cél eléréséhez. Az óvodai munkafüzetben rajzok segítségével találtunk ötleteket arra, hogy milyen céljai lehetnek tanulóinknak. Mindenki azt-azokat színezte ki, amit még nem ért el tanulása, tapasztalatszerzése közben.
Minden tanulónak jelöltünk ki egy elérendő célt, ami az elkövetkező hetek feladata lesz.
Az óra végén meghallgattuk a hónap dalát. Tartalmas, izgalmas órát kerekítettünk ki.
Célok kitűzése és elérése
Célok kitűzése és elérése
A boldogságot kereső és élő embereknek mindig vannak céljaik, ezért a csoportunkban is felkészültünk régi és új céljaink megtalálására. Több előkészítő gyakorlat után sikerült ráhangolódni a témára. Mindenkinek sikerült több közeli és hosszú távra vonatkozó célt találni, amit vagy rajzzal, vagy írással rögzítettünk. A fiatalok megosztották egymással tervezett céljaikat, többen meglepetést okoztak a társaiknak. A célok kitűzése bizonyult a könnyebb feladatnak, mert amikor az elérés útján, módján kezdtünk gondolkodni, valamennyien tanácsot, segítséget kértek. Kiderült, hogy sokkal könnyebb először vizionalizálni a célt, és utána utat keresni hozzá. Minél távolabbi, vagy több tényezős a kitűzött cél, annyival nehezebb a megvalósítást elképzelni. Kerestünk varázstárgyakat, amelyek emlékeztetőként szolgálnak a fontos célok felidézésében. Sokszor apróságok jelentették a segítséget, amit mindig maguknál, pl. a tolltartójukban tarthatnak. Az osztály számára is tűztünk ki a második félévre elérendő célokat, főleg a közösség építése érdekében. Ezt emlékeztetőül a faliújságunkra tettük.
Boldogságóra – Január: Célok kitűzése és elérése
A régóta várt hóesés nagy hatással volt a gyermekekre. Jó motivációt adott a célok, célkitűzések téma feldolgozásához. Elsődleges és közvetlen célkitűzésünk volt, hogy kimehessünk az udvarra csúszkálni, hóembert építeni, hógolyózni. Ebből az eseményből könnyen rá tudtam vezetni a gyerekeket a távolabbi célkitűzések lehetőségeire, mint például: ki mit szeretne nagyon megtanulni a későbbiek során, ami egyelőre nem lehetséges valamilyen oknál fogva. Ez lehet az életkor, lehetőség, vagy akár földrajzi elhelyezkedés miatt. Ügyesen meg tudták fogalmazni távolabbi célkitűzéseiket: ki mit szeretne megtanulni, mi szeretne lenni felnőtt korában és miért. Fontos, hogy mindig legyenek céljaink, mi szükséges ahhoz, hogy elérjük a kitűzött céljainkat. Türelmesen, figyelmesen végighallgatták egymás véleményét, elképzeléseit.
A rajzaikon is megjelentek az egyéni és távolabbi célkitűzéseik. Ki mivel szeretne felnőtt korában foglalkozni. Egymás munkáját elismerték, megdicsérték.
Célok kitűzése és elérése – Vond be az óvodát
Minden hónap végén igyekszem leírni, amit az adott témával kapcsolatban elértünk csoportommal.
Most azonban a célok kitűzése és elérése kapcsán szeretnék kiemelni egy dolgot, melyre nagyon büszke vagyok!!
Kitűzött céljaim között szerepel az, hogy a Boldogságóra programot minél szélesebb körben terjesszem, átadjam, fontosságát éreztessem környezetemmel.
Büszkeség, hogy kezdeményezésemre, óvodaépületünkben már három, intézményi szinten öt csoport csatlakozott a programhoz. Boldogságórás kollégáimmal karöltve arra törekszünk, hogy óvodapedagógusaink betekintést nyerjenek, gyermekeink kipróbálhassák ezeket a boldog pillanatokat.
Ezért minden hónap végén hat csoportot bevonunk az adott témába és közösségi terünkön együttes élménynapot szervezünk.
Januárban a Boldogságóra program keretében Medve napot szerveztünk (a Boldogágóra program kézikönyv alapján).
Közös célunk: hozzunk be minél több plüssmackót, szervezzünk együtt kiállítást. Erre a napra minden gyermek behozhatta kedvenc plüssmaciját, melyet óvodánk folyosóján helyeztünk el. A kiállítás megnyitóján minden csoport részt vett ahol macis dalokat, mondókákat énekeltünk el közösen, majd meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című zenéjét. Körbejártuk a kiállítást, majd rövid beszélgetés következett a vágyak, célok kitűzéséről, eléréséről.
Ezután mindenki magához ölelte maciját, majd fülébe súghatta kívánságát, amit szeretne elérni. Öröm volt nézni a kis ölelő karokat, huncut szempárokat, ahogy együtt suttogták titkos vágyukat.
Visszacsatolásként rengeteg dicséretet kaptunk kollégáinktól, akik a jövőben is szeretnének programunk témáiba bekapcsolódni, a szülőktől, akik örömmel hozták be a kisebb-nagyobb plüssmedvéket és természetesen óvodánk gyermekeitől, akik azt kérdezték: „máskor is lesz ilyen?”
Beszámolómat a kézikönyvben leírtakkal zárnám:
„A célok eléréséhez gyakran arra van szükség, hogy együttműködjünk más emberekkel….s az ilyen társas kapcsolatok önmagukban is fokozni tudják a boldogságot.”
(Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok)
A hónap témájaként célokat tűztünk ki magunk elé.
Nyitó beszélgetésként megbeszéltük, hogy mik is azok a célok. Kezdtük a kisebb célokkal, melyre példaként a hóemberépítést említettem, mely az óvodai heti témához is jól kapcsolódott. Megbeszéltük, hogy a célhoz kell egy szándék, mit szeretnénk elérni, majd terv, hogyan jutunk el oda és eszköz, melynek segítségével megvalósíthatjuk. Ezt követően beszéltünk a hosszabb távú tervekről, célokról pl. pályaválasztás, ki mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Megbeszéltük, hogy előbb el kell végezni a hozzá illő iskolákat, mint én is tanultam, hogy óvónéni lehessek. Ezután sorra elmondták, ki mi szeretne lenni, ha megnő. Többen „lesznek” rendőrök, tűzoltók, de volt aki állatorvos szeretne lenni és természetesen királynőnek, hercegnőnek is készül néhány kislány. Elkészítettük ezt követően a jelen-jövő tablót is, lerajzolták magukat a jelenben és az elképzelt jövőben.
Ezután beszélgettünk a szívmanóról, aki segít elérni a céljainkat, benn lakik a szívünkben. Nehézkesen, de megformáztuk a képzeletbeli manónkat, akinek hoztak házat, autót is. Akinek segítségével megküzdöttünk az akadálypályával is.
Megírtuk a január dalát, mely szintén nem ment könnyen, nem igazán értették, hogyan is kellenne a mondatokat befejezni, végül megszületett:
Én vagyok a január, ki minden évben visszajár.
Havat hozok, jeget viszek, te neked meg almát viszek.
Büszke hónap vagyok én, mert legelőször jövök én.
Az emberek is szeretnek, a gyerekek szívesen szeretnek.
Overáll, és sapka, sál, minden héten szívünk száll.
Csak arra vigyázz, meg ne fázz, mielőbb a tél jön már.
Meleg tea, forró leves, ezek bizony melegek.
Fogadalmak hava vagyok, ezért várnak kicsik-nagyok.
Ráhangolódásként a második alkalommal párba rendeződtünk és különböző testrészeink (kisujj, térd, könyök, váll, hát, lábfej) mentén „összenőve” próbáltunk lépéseket tenni.
Ezt követően abban a szerencsés helyzteben van a csoportunk, hogy vannak ikrek a csoportban, így a mesét hozzájuk tudtuk igazítani. Meghallgatták a Leghasznosabb dolog című történetet, melynél a figyelem fenntartására több feladatot is elvégeztek a gyerekek.
Elsőként szülői kívánságlevelet rajzoltak, melyen nagyon jó ötletek születtek. Kívántak szeretetet, barátokat, házat, autót, szivárványos, varázspálcás életet, hogy meg tudják élni a csodákat.
Ezután eljátszották, hogyan indítanák útnak gyermekeiket, miket mondanának nekik. Itt is nagyon jó ötletek születtek pl.aludjanak sokat, feküdjenek le időben, legyen idejük a kikapcsolódásra-strandoljanak, szerezzenek be háziállatot pl. egy rókát stb.
A belső hang feladat nem igazán ment nekik, ezért ezzel nem időztünk sokáig. Az elválás nehéz pillanata ellenben könnyű feladatnak bizonyult, hagytam, hogy ők válasszák ki, milyen módon búcsúznának el a testvérek egymástól. Volt puszi, ölelés, kézfogás, pacsi is.
Végül lerajzolták a málha sablonba, hogy ki mit tart fontos eszköznek. Kértem őket, ismét gondoljanak arra, hogy mik szeretnének lenni, ha nagyok lesznek és ehhez milyen eszközre lenne szükségük. Pl. körmös-körömlakk, fodrász-fésű,olló, cukrász-torta stb.
Zárásként meghallgattuk és nagyon tetszett neki Bagdi Bella: Pozitív mondókája.
felkerült a Boldogság várához vezető lépcsősorra is a célok elérésének jelképe.
A hónap témája a Célok kitűzése és elérése. Meghallgattuk Bagdi Bella előadásában a Van nekem egy álmom c. dalát. Beszélgettünk arról, hogy az óvodában milyen céljaik lehetnek. Legyenek barátaik, örömmel vegyenek részt a közös tevékenységekben. Az akadálypályán az akadályokat át tudják ugrani, célba dobáskor betaláljanak a célba. A közös tevékenységek során erősödtek a baráti kapcsolatok. Mozgásos tevékenységekben igyekeztek a kitűzött célokat elérni.
Én vagyok a január, ki minden évben elől jár.
Havat hozok, jeget viszek, te neked meg sok mókát.
Büszke hónap vagyok én, mert legelőször jövök én.
Az emberek is szeretnek, a gyerekek meg örülnek.
Overall, és sapka, sàl, minden héten ebben jàrj.
Csak arra vigyàzz, meg ne fàzz, mielőbb melegbe menj.
Meleg leves, forrò tea, ezek bizony segìtnek.
Fogadalmak hava vagyok, ezért várnak rám sokan.
Céljaink, fogadalmaink örülni minden jònak, mókázni nevetni, elvetni a rosszat, kerülni a bajt.
Gyerkőceim megfogalmazták, hogy milyen célt tűznek ki maguk elé. 10 pontba foglalták az éves céltervet amit egy borítékba lezártak. Egy év múlva kibontják és átnézzük kinek mit sikerült elérnie. Mindenki megrajzolta a kívánságképét is, mire vágyik legjobban. Reméljük a kívánságok teljesülnek a célok elérésre kerülnek.❤️
A hónap során elvégzett feladatok:
Új tervek, új célok kitűzése nem lehetséges az előzően megvalósult feladataink, eredményeink értékelése, lezárása nélkül. Ezért sokat beszélgettünk a 2022-es év sikereiről és sikertelenségeiről is. Hogy mindent tiszta lappal kezdhessünk, elköszöntünk az óévtől. Kiszíneztük a 2023-as évet jelképező díszes számokat, és szerencsemalackák, szerencsepatkók és szerencsehozó négylevelű lóherék készítésével kívántunk egymásnak boldog újévet. Kinyomtatott sablonokra mindenki egyénileg, rajzzal vagy a nagyobbak írással is nyilatkozhattak az elmúlt év legkedvesebb élményeiről, de felvázolhatták elképzeléseiket a következő hetek, hónapok feladatairól is. Kiválasztott, fő munkadarabunkat, a Céltáblát közösen készítettük el. Középpontjában a tanév végére elérendő „jó bizonyítvány” került, a köré rajzolt körívekre pedig azokat az apróbb részcélokat fogalmaztuk meg, amik feltétlenül szükségesek annak eléréséhez. Mindenki egyet értett azzal, hogy nagyon fontos az egymás iránti megértés, empátia, szeretet és együttműködés is céljaink megvalósulásához. Erre mindenképpen emlékezni szerettünk volna folyamatosan, így „H(J)Óembereket” alkottunk a faliújságra krepp-papír „gyurmicok” segítségével. Ők figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a legfontosabb, hogy „jóemberek” legyünk, tiszteljük, megbecsüljük egymást.
Távolabbi céljaink megbeszélésekor merült fel a „Mi leszek, ha nagy leszek?” jellegzetes kérdése. A másodikosaim alkotással válaszoltak: négylevelű lóherék egyik szirmára a jelenlegi önmagukat rajzolták meg, a másik háromra pedig azok a kellékek, eszközök, képek kerültek, amik a nekik tetsző foglalkozásokhoz kapcsolódnak. Közös eredményként és elhatározásként arra jutottunk, hogy sok tanulás, kitartás és szorgalom szükséges ahhoz, hogy végül célba érjünk. Ezért csak mi magunk tehetünk, mi vagyunk a felelősek a megvalósítás sikerességéért. A gyerekek azt is megértették, hogy egy-egy nagyobb cél eléréséhez rendkívül fontosak az apróbb részfeladatok, az értük való küzdelem és az alázatos, kitartó munkavégzés.
A hónap mottója: „Nincs lehetetlen, csak tehetetlen!”