Az ötödik téma a célok kitűzése és elérése volt a boldogságóra keretében.
Cél, feladatrendszer: Ismerjék fel a gyermekek, hogy mennyire fontos, hogy tudják, mit akarnak elérni, és milyen módszerek segíthetik őket ebben. Részcélok fontossága!
Kiemelt fejlesztési terület: céltudatosság, önbecsülés, önismeret, énkép fejlesztése, önérvényesítés-pozitív önérvényesítési mód alakítása, együttműködési képesség fejlesztése, kezdeményező képesség fejlesztése.
A kezdő relaxáció után beszélgetést kezdeményeztem a gyermekekkel arról, hogy kinek mi a célja, mit szeretne elérni. Főleg közeli, és egyszerű rövid távú célokat fogalmaztak meg a gyermekek. pl: öltözködés. „Szeretné egyedül felvenni az anorákját,” ruhájuk össze hajtogatása, helyes ceruzafogás, stb. Közös célok: Beteg gyermekek támogatása: A Mátrix közhasznú alapítvány által működtetett mesedoktorok „Szeretetcsoki” csokoládégyűjtő akcióban való önzetlen részvételünkért csoportunk oklevelet kapott. További közös cél a kisebb, gyengébb gyermekek segítése, egymáshoz mindig szépen szóljanak, kevesebbet vitatkozzanak a játékokon, megbocsátás gyakorlása stb. Továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a madarak téli etetésére. „Számodra mit jelent a boldogság?„ kérdésre a legtöbb gyermek azt válaszolta, hogy azt, hogy: „szeretjük egymást.” A megbeszélést az udvaron is folytatták. Mozgás tevékenység keretében célba dobtunk, gyakoroltuk a dobás műveletét, kiegészítve célok megfogalmazásával. Addig dobhattak a gyermekek, míg mindenkinek sikerült a labdát a zsámolyba, vagy a babzsákot a karikába dobnia. A célba dobás mellet kapuba, és 2 bója közé is rúgták a labdát. Floorball ütővel is célba kellett találniuk 2 bója között. Ezt úgy is nehezítettük, hogy csökkentettük a bóják távolságát, így nehezebben sikerült célba érniük. Itt nagyon fontos volt a kitartás, és a türelem. „Nem adjuk fel!” felkiáltással biztatták, buzdították egymást a gyermekek, örülve egymás sikerének. Elmeséltem nekik Bezzeg Andrea: Boldogvár meséjét. Ezt többféleképpen feldolgoztuk. A mesélés után elbáboztuk a kolléganőmmel a mesét, majd a gyermekek következtek. A bábok kézről kézre jártak, napokon keresztül játszották a mesét. Ezek után a mese kapcsán akadálypályát építettünk a Boldogság várig. A pálya végén (folyó, színes kövek) a várkapu érintésével bejuthattak a várba, melyet Hilda a boszorkány őrzött. A végén mindenki kiszínezte a saját boldog várát. A csoportszobában játszottuk a „varázshópehely” játékot, boldogságvár puzzlet raktak ki. Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát többször hallgattuk, melyhez mozdulatokat találtunk ki. Az 5.lépcsőfokra is felkerült a jel.

Január hónapban a “célok kitűzése és elérése” témát dolgoztuk fel több alkalommal, különféle játékokkal, mesével. A foglakozást relaxációval kezdtük, majd beszélgetőkörrel folytattuk. Értelmeztük mit jelent maga a kifejezés, hogy cél, mit kell tennünk érte, hogy elérjük. Beszélgettünk az új évről, az újévi jókívánságokról, fogadalmakról pl: egészségesebben élünk, többet mozgunk, sportolunk. Meghallgattuk Bagdi Bella: „Van nekem egy álmom” című énekét, miközben csukott szemmel elképzelték a gyermekek mit szeretnének elérni, miben szeretnének jobbak lenni. Általában rövid távú célokat sorolták fel. Pl: újra szánkózhassak a testvéremmel, együtt kártyázzunk anyával, apával, vagy épp egy kiszemelt játékot szeretnének megkapni, víz alá tudjak merülni úszáson, milyen jelmezbe szeretnének öltözni farsangon. A jelmezbe bújás izgalma a farsangi időszakban különösen foglalkoztatja őket. Itt már megjelentek a vágyaik, és személyiségük is tükröződött, pl: hercegnő, szupermen, pókember, tűzoltó. A foglalkozást a „Visszajött a répa” c. mesével folytattam, papírszínház segítségével. A gyermekek a képek segítségével jól követték az eseményeket és a nagyok ügyesen megfogalmazták a barátság lényegét. A barátok, a családunk segítenek bennünket a céljaink elérésében. Támogatnak, buzdítanak, mindig ott vannak mellettünk.
A következő napon felelevenítettük a kitűzött célokat, majd játékkal folytattuk a foglalkozást. Az ikertestvérek játékot nagyon viccesnek tartották a gyermekek, sokat nevettek, miközben kitartóan küzdöttek az adott feladatokban. Ezen a délelőttön arról is beszélgettünk, hogy mi az, ami gátol bennünket, hogy elérjük a kitűzött célt. Mi az, ami akadály lehet? Érdekes dolgokat soroltak fel a gyermekek pl: félelem, túl nehéz a feladat, nem bízunk magunkban. Az akadályokat összegyűjtöttük egy képzeletbeli zsákba, majd bekötöttük a zsák száját és eljátszottuk az egyet üt az óra boszorkányos dalos játékot. A játék végén a boszorkánnyal elvitettük a képzeletbeli zsákot, hogy megszabaduljunk az akadályoktól és közelebb kerüljünk kitűzött céljainkhoz.

Boldogságóra – Január: Célok kitűzése és elérése

A régóta várt hóesés nagy hatással volt a gyermekekre. Jó motivációt adott a célok, célkitűzések téma feldolgozásához. Elsődleges és közvetlen célkitűzésünk volt, hogy kimehessünk az udvarra csúszkálni, hóembert építeni, hógolyózni. Ebből az eseményből könnyen rá tudtam vezetni a gyerekeket a távolabbi célkitűzések lehetőségeire, mint például: ki mit szeretne nagyon megtanulni a későbbiek során, ami egyelőre nem lehetséges valamilyen oknál fogva. Ez lehet az életkor, lehetőség, vagy akár földrajzi elhelyezkedés miatt. Ügyesen meg tudták fogalmazni távolabbi célkitűzéseiket: ki mit szeretne megtanulni, mi szeretne lenni felnőtt korában és miért. Fontos, hogy mindig legyenek céljaink, mi szükséges ahhoz, hogy elérjük a kitűzött céljainkat. Türelmesen, figyelmesen végighallgatták egymás véleményét, elképzeléseit.
A rajzaikon is megjelentek az egyéni és távolabbi célkitűzéseik. Ki mivel szeretne felnőtt korában foglalkozni. Egymás munkáját elismerték, megdicsérték.

Célok kitűzése és elérése – Vond be az óvodát
Minden hónap végén igyekszem leírni, amit az adott témával kapcsolatban elértünk csoportommal.
Most azonban a célok kitűzése és elérése kapcsán szeretnék kiemelni egy dolgot, melyre nagyon büszke vagyok!!
Kitűzött céljaim között szerepel az, hogy a Boldogságóra programot minél szélesebb körben terjesszem, átadjam, fontosságát éreztessem környezetemmel.
Büszkeség, hogy kezdeményezésemre, óvodaépületünkben már három, intézményi szinten öt csoport csatlakozott a programhoz. Boldogságórás kollégáimmal karöltve arra törekszünk, hogy óvodapedagógusaink betekintést nyerjenek, gyermekeink kipróbálhassák ezeket a boldog pillanatokat.
Ezért minden hónap végén hat csoportot bevonunk az adott témába és közösségi terünkön együttes élménynapot szervezünk.
Januárban a Boldogságóra program keretében Medve napot szerveztünk (a Boldogágóra program kézikönyv alapján).
Közös célunk: hozzunk be minél több plüssmackót, szervezzünk együtt kiállítást. Erre a napra minden gyermek behozhatta kedvenc plüssmaciját, melyet óvodánk folyosóján helyeztünk el. A kiállítás megnyitóján minden csoport részt vett ahol macis dalokat, mondókákat énekeltünk el közösen, majd meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című zenéjét. Körbejártuk a kiállítást, majd rövid beszélgetés következett a vágyak, célok kitűzéséről, eléréséről.
Ezután mindenki magához ölelte maciját, majd fülébe súghatta kívánságát, amit szeretne elérni. Öröm volt nézni a kis ölelő karokat, huncut szempárokat, ahogy együtt suttogták titkos vágyukat.
Visszacsatolásként rengeteg dicséretet kaptunk kollégáinktól, akik a jövőben is szeretnének programunk témáiba bekapcsolódni, a szülőktől, akik örömmel hozták be a kisebb-nagyobb plüssmedvéket és természetesen óvodánk gyermekeitől, akik azt kérdezték: „máskor is lesz ilyen?”
Beszámolómat a kézikönyvben leírtakkal zárnám:
„A célok eléréséhez gyakran arra van szükség, hogy együttműködjünk más emberekkel….s az ilyen társas kapcsolatok önmagukban is fokozni tudják a boldogságot.”
(Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok)

A hónap témájaként célokat tűztünk ki magunk elé.
Nyitó beszélgetésként megbeszéltük, hogy mik is azok a célok. Kezdtük a kisebb célokkal, melyre példaként a hóemberépítést említettem, mely az óvodai heti témához is jól kapcsolódott. Megbeszéltük, hogy a célhoz kell egy szándék, mit szeretnénk elérni, majd terv, hogyan jutunk el oda és eszköz, melynek segítségével megvalósíthatjuk. Ezt követően beszéltünk a hosszabb távú tervekről, célokról pl. pályaválasztás, ki mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Megbeszéltük, hogy előbb el kell végezni a hozzá illő iskolákat, mint én is tanultam, hogy óvónéni lehessek. Ezután sorra elmondták, ki mi szeretne lenni, ha megnő. Többen „lesznek” rendőrök, tűzoltók, de volt aki állatorvos szeretne lenni és természetesen királynőnek, hercegnőnek is készül néhány kislány. Elkészítettük ezt követően a jelen-jövő tablót is, lerajzolták magukat a jelenben és az elképzelt jövőben.
Ezután beszélgettünk a szívmanóról, aki segít elérni a céljainkat, benn lakik a szívünkben. Nehézkesen, de megformáztuk a képzeletbeli manónkat, akinek hoztak házat, autót is. Akinek segítségével megküzdöttünk az akadálypályával is.
Megírtuk a január dalát, mely szintén nem ment könnyen, nem igazán értették, hogyan is kellenne a mondatokat befejezni, végül megszületett:
Én vagyok a január, ki minden évben visszajár.
Havat hozok, jeget viszek, te neked meg almát viszek.
Büszke hónap vagyok én, mert legelőször jövök én.
Az emberek is szeretnek, a gyerekek szívesen szeretnek.
Overáll, és sapka, sál, minden héten szívünk száll.
Csak arra vigyázz, meg ne fázz, mielőbb a tél jön már.
Meleg tea, forró leves, ezek bizony melegek.
Fogadalmak hava vagyok, ezért várnak kicsik-nagyok.
Ráhangolódásként a második alkalommal párba rendeződtünk és különböző testrészeink (kisujj, térd, könyök, váll, hát, lábfej) mentén „összenőve” próbáltunk lépéseket tenni.
Ezt követően abban a szerencsés helyzteben van a csoportunk, hogy vannak ikrek a csoportban, így a mesét hozzájuk tudtuk igazítani. Meghallgatták a Leghasznosabb dolog című történetet, melynél a figyelem fenntartására több feladatot is elvégeztek a gyerekek.
Elsőként szülői kívánságlevelet rajzoltak, melyen nagyon jó ötletek születtek. Kívántak szeretetet, barátokat, házat, autót, szivárványos, varázspálcás életet, hogy meg tudják élni a csodákat.
Ezután eljátszották, hogyan indítanák útnak gyermekeiket, miket mondanának nekik. Itt is nagyon jó ötletek születtek pl.aludjanak sokat, feküdjenek le időben, legyen idejük a kikapcsolódásra-strandoljanak, szerezzenek be háziállatot pl. egy rókát stb.
A belső hang feladat nem igazán ment nekik, ezért ezzel nem időztünk sokáig. Az elválás nehéz pillanata ellenben könnyű feladatnak bizonyult, hagytam, hogy ők válasszák ki, milyen módon búcsúznának el a testvérek egymástól. Volt puszi, ölelés, kézfogás, pacsi is.
Végül lerajzolták a málha sablonba, hogy ki mit tart fontos eszköznek. Kértem őket, ismét gondoljanak arra, hogy mik szeretnének lenni, ha nagyok lesznek és ehhez milyen eszközre lenne szükségük. Pl. körmös-körömlakk, fodrász-fésű,olló, cukrász-torta stb.
Zárásként meghallgattuk és nagyon tetszett neki Bagdi Bella: Pozitív mondókája.
felkerült a Boldogság várához vezető lépcsősorra is a célok elérésének jelképe.

A hónap témája a Célok kitűzése és elérése. Meghallgattuk Bagdi Bella előadásában a Van nekem egy álmom c. dalát. Beszélgettünk arról, hogy az óvodában milyen céljaik lehetnek. Legyenek barátaik, örömmel vegyenek részt a közös tevékenységekben. Az akadálypályán az akadályokat át tudják ugrani, célba dobáskor betaláljanak a célba. A közös tevékenységek során erősödtek a baráti kapcsolatok. Mozgásos tevékenységekben igyekeztek a kitűzött célokat elérni.

Én vagyok a január, ki minden évben elől jár.
Havat hozok, jeget viszek, te neked meg sok mókát.
Büszke hónap vagyok én, mert legelőször jövök én.
Az emberek is szeretnek, a gyerekek meg örülnek.
Overall, és sapka, sàl, minden héten ebben jàrj.
Csak arra vigyàzz, meg ne fàzz, mielőbb melegbe menj.
Meleg leves, forrò tea, ezek bizony segìtnek.
Fogadalmak hava vagyok, ezért várnak rám sokan.

Céljaink, fogadalmaink örülni minden jònak, mókázni nevetni, elvetni a rosszat, kerülni a bajt.