Új évet kezdtünk, új lendülettel! Folytatván a már megbeszélt és gyakorlatba ültetett témánkat, hogy „azt kapjuk vissza, amit másoknak, másokkal teszünk”, kipróbáltuk, milyen is az, amikor valakire vigyázni kell, de ugyanakkor támaszkodhatunk is a másik segítségére.
Az „Összenőve” játék kapcsán beszélgettünk arról, hogy milyen is, amikor minden mozdulatnál kell figyelni a társunkra, milyen nagy felelősség hárul ránk, ha valakit ránk bíznak. Itt történeteket meséltek a gyerekek, amikor kistestvérükre kellett figyeljenek, vagy társaikat kellett megvigasztalják. Nagyon szerették, ezt a játékot, amikor különböző testrészüket összeérintve kellett mozogjanak az utasításaimnak megfelelően.
Nem készítettünk rajzokat, de kipróbáltuk a „Jelen-jövő” játékot is. Nagyon szépen megfogalmazták a gyerekek, hogy ha, pl. állatorvos szeretne lenni, akkor nagyon sokat kell nőjjön, tanuljon, de szüksége lesz nagyon sok eszközre és gyógyszerre.
A hónap dalának hallgatása most már reggeli rutinná is kezdett válni. Öröm számunkra ezeken a foglalkozásokon együtt lenni.

Boldogságóra

Dátum: 2023.01.30.
Megvalósítás:
A Boldogságórát egy relaxációs gyakorlattal kezdjük „Almát szedj, ügyeskedj, szőlőt szedj, ügyeskedj”.
Körbe állunk a szőnyegen, egyenes állásban felfelé nyúlva úgy teszünk, mintha a magas ágon el akarnánk érni a gyümölcsöket – almát, szőlőt és leszedjük őket. A leszedett gyümölcsöket pedig egy képzelt kosárba rakjuk.
A relaxációs gyakorlat után leülünk a szőnyegre és két csapatot alkotunk színes zászlók segítségével.
Mindenki kap egy babzsákot, és mind két csapat egy- egy karikát.
Mind két csapatnak az a feladata, hogy beletaláljon a karikába a babzsákkal.
Minden célba dobás után az, aki éppen dobott elmondja, hogy mit szeretne elérni – a munkafüzetből kinyomtatott feladatlap képsorozatából választ egy képet, amelyet kiszínezhet.
Ezt követően elmondom nekik a „Boldog vár” meséjét (leegyszerűsített formában).
Végezetül a Boldogságórát egy, a gyerekek által választott zenével zárjuk (Bagdi Bella).

Január a célkitűzések hónapja. Fontosnak tartottam beszélgetni róla, hogy mit is jelent ez a csoportba járó gyermekek számára. Mik a céljaik, melyek az álmaik, hiszen ez nem egy közönséges dolog az életünkben, hanem nagyon fontos része a mindennapjainknak.
A téma feldolgozását segítették a gyermekekkel történt beszélgetésék, közös játékok, tevékenységek, dalok és mesehallgatások.
Motivációként Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát használtam, amit ismernek, és nagyon kedvelnek a gyermekeink. A délelőtt során a bekapcsoltam a gyermekeknek a zenét, amely szinte minden gyereket odavonzott. Játékos mozdulatokkal kísértük a dal szövegét és dallamát.
A dal meghallgatása után beszélgetőkört indítottunk ezzel kapcsolatban, melyen a nagyon- nagy álmokról beszélgettünk. Ki mi szeretne lenni, ha felnőtt lesz. Hiszen sokkal boldogabbak azok az emberek akik olyan foglakozásokat választanak, amelyek fontos a számukra. Itt a személyes példámat meséltem el a gyermekeknek, hogy én pontosan ennyi idősen döntöttem el, hogy óvó néni szeretnék lenni. Volt egy kedvenc óvó nénim, aki mindennap szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel bánt a csoportba járó gyermekekkel és én is ezt az utat szerettem volna járni. A célom mellett végig kitartottam és ma is az óvodában dolgozok a gyermekek között.
A beszélgetést követően a gyermekeknek színes képeket vettem elő, amelyek különböző foglalkozásokat, foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyakat ábrázolnak. Ebből megkereshették és kiválaszthatták azokat vagy éppen azt az egyet, amelyik közel áll hozzájuk. Melyik az a foglakozás, amit ő célul tű ki maga elé, amiért ő képes lesz tenni a mindennapi élet során. A foglalkozásokhoz kapcsolódóan különböző kellékeket készítettem elő, így a gyermekek beöltözve egy –egy drámajáték, szituáció során próbálhatták ki magukat akár rendőrként, vasutasként, szakácsként vagy éppen óvó néniként.
Készítettem a gyermekeknek egy varázsképet, ahol átváltozhatnak a jövőbeni énjükké. A kép bal oldalán lerajzolhatták önmagukat, majd a jobb oldalon pedig színezték, vágták, ragasztották, hogy mik is szeretnének lenni, ha felnőnek. A rajz elkészítése után saját készítésű puzzle játékokkal játszottunk, megkerestük a foglalkozásokhoz kapcsolódó eszközöket.
Csoportunkban nagyon sok a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek, a szülők iskolázatlanok, nagyon kevesen rendelkeznek állandó munkahellyel. Éppen ezért egyik célkitűzésünk a személyes példaadás, a segítségnyújtás, irányadás ahhoz, hogy bármit elérhetünk az életben ha keményen és kitartóan dolgozunk érte. Lezárásként a gyermekek szintén kedvelt dalát, Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok hallgattuk meg, amivel szintén a pozitív életszemléletet erősítettük gyermekeinkben.