Céljaink
Célok kitűzése és elérése
Célok
A hónap megvalósítás ötletét a témafelvetést szívesen használtam. A Leghasznosabb mese a vegyes életkorú csoportunknak még nem érthető, ezért az előző év feladatait használtam. A gyerekek nagyon aktívan vettek részt a megvalósításban. Mi leszel, ha nagy leszel témájú beszélgetés során a nagyobbak változatos foglalkozásokat (kutató, cukrász, növényorvos, állatorvos, óvó néni, focista,…) soroltak fel és megindokolták, hogy miért. Érdekes momentum volt, amikor az egyik nagycsoportos fiú azt mondta, „16 éves koromba már mehetek diákmunkára nyáron” ezzel is segítve a szüleit, hogy meg tudjanak mindent venni. A kicsik még nincsenek teljesen tisztában a fogalmakkal, ők még unikornisok és egyéb mesehősök szeretnének lenni. A nagyobbak segítségével megmagyaráztuk, hogy a farsangon azok lehetnek, amit elképzelnek. Szívesen rajzolták magukat a most kicsi vagyok, de egyszer nagy leszek tablóra.
Az idő, mint fogalom megismertetése mindig nehéz feladat, a gyermekek pszichés jellemzőiből adódóan. Ezért az év minden napján szükséges beszélgetni róla. A hét napjainak megismerése, rögzítése a hét körforgását jelző órán történik, amit minden nap a beszélgető körben elmondanak a vállalkozó gyerekek és az adott napra „repül” a katicabogarunk. A kicsik segítséggel már felsorolják és mutatják a hét napjait. A nagyobbak visszafelé is jól mondják. Az idővel kapcsolatos névszók (holnap, holnapután, tegnap, tegnapelőtt) jelentését értik, meg tudják nevezni a napot az iskolába készülők. Gondolkodásuk még képszerű, igénylik, hogy lássák a hét napjait.
A hétfőtől vasárnapig mondókát örömmel gyakorolták a gyerekek, és közösen találtuk ki nagy nevetések közepette a mozdulatokat.
Célok
A hónap megvalósítás ötletét a témafelvetést szívesen használtam. A Leghasznosabb mese a vegyes életkorú csoportunknak még nem érthető, ezért az előző év feladatait használtam. A gyerekek nagyon aktívan vettek részt a megvalósításban. Mi leszel, ha nagy leszel témájú beszélgetés során a nagyobbak változatos foglalkozásokat (kutató, cukrász, növényorvos, állatorvos, óvó néni, focista,…) soroltak fel és megindokolták, hogy miért. Érdekes momentum volt, amikor az egyik nagycsoportos fiú azt mondta, „16 éves koromba már mehetek diákmunkára nyáron” ezzel is segítve a szüleit, hogy meg tudjanak mindent venni. A kicsik még nincsenek teljesen tisztában a fogalmakkal, ők még unikornisok és egyéb mesehősök szeretnének lenni. A nagyobbak segítségével megmagyaráztuk, hogy a farsangon azok lehetnek, amit elképzelnek. Szívesen rajzolták magukat a most kicsi vagyok, de egyszer nagy leszek tablóra.
Az idő, mint fogalom megismertetése mindig nehéz feladat, a gyermekek pszichés jellemzőiből adódóan. Ezért az év minden napján szükséges beszélgetni róla. A hét napjainak megismerése, rögzítése a hét körforgását jelző órán történik, amit minden nap a beszélgető körben elmondanak a vállalkozó gyerekek és az adott napra „repül” a katicabogarunk. A kicsik segítséggel már felsorolják és mutatják a hét napjait. A nagyobbak visszafelé is jól mondják. Az idővel kapcsolatos névszók (holnap, holnapután, tegnap, tegnapelőtt) jelentését értik, meg tudják nevezni a napot az iskolába készülők. Gondolkodásuk még képszerű, igénylik, hogy lássák a hét napjait.
A hétfőtől vasárnapig mondókát örömmel gyakorolták a gyerekek, és közösen találtuk ki nagy nevetések közepette a mozdulatokat.
„Most még kicsi vagyok, de egyszer nagy leszek”
A foglalkozást mozgással kezdtük, malom körzéssel.
A gyerekek meghallgatták „A boldogvár” című mesét.
Bagdi Bella „Van nekem egy álmom” hónap dallára mozogtak.
A gyerekek közösen nagy örömmel építették meg a boldogvárat.
A foglalkozás zárásaként lerajzolták kicsiként magukat, majd felnőttként ,mi szeretnének lenni,
Értelmileg akadályozott óvodai csoportunkba járó gyermekek nagyon szeretik a mozgást, főként a különböző felületeken való járást, az alagútban mászást, és a különböző padgyakorlatokat. Ezeket kombinálva készítettük el számukra a pályát, melyet nagy élvezettel vettek birtokba.
AZ órát azzal kezdtük, hogy átbeszéltük, miért jó célokat kitűzni, aztán elkezdtük a táblára felírva összeírni az osztály közös céljait. Kicsit nehezen indult a dolog, de egész szépen összehozták a végére. Utána mindenki kapott két szavazatot, hogy megjelölje, melyik számára a két legfontosabb ezek közül, így kirajzolódott, melyik célt tudják leginkább magukénak.
A második órán megnéztünk egy kis videót Illes Fanni, paralimpiai úszóról, és elkezdtünk beszélni az egyéni célokról.
Ez után színes papírokat osztottam szét. Biztattam őket, hogy írják fel a papír egyik felére, mik a céljaik a korai felnőtt korukra. Hát nem semmi válaszok születtek! Többen is meg akarták osztani az osztállyal, mulatoztak egymás válaszain. Ez után arra biztattam őket, hogy válassszanak ki egyet közülük, és próbálják meg azt is leírni, hogyan szeretnék elérni ezt a célt, hogy kipróbálják, milyen meghatározni az utat ami a célig vezet.
Az óra végén meghallgattunk egy-két inspirációs dalt is ebben a témakörben.
AZ órát azzal kezdtük, hogy átbeszéltük, miért jó célokat kitűzni, aztán elkezdtük a táblára felírva összeírni az osztály közös céljait. Kicsit nehezen indult a dolog, de egész szépen összehozták a végére. Utána mindenki kapott két szavazatot, hogy megjelölje, melyik számára a két legfontosabb ezek közül, így kirajzolódott, melyik célt tudják leginkább magukénak.
A második órán megnéztünk egy kis videót Illes Fanni, paralimpiai úszóról, és elkezdtünk beszélni az egyéni célokról.
Ez után színes papírokat osztottam szét. Biztattam őket, hogy írják fel a papír egyik felére, mik a céljaik a korai felnőtt korukra. Hát nem semmi válaszok születtek! Többen is meg akarták osztani az osztállyal, mulatoztak egymás válaszain. Ez után arra biztattam őket, hogy válassszanak ki egyet közülük, és próbálják meg azt is leírni, hogyan szeretnék elérni ezt a célt, hogy kipróbálják, milyen meghatározni az utat ami a célig vezet.
Az óra végén meghallgattunk egy-két inspirációs dalt is ebben a témakörben.
AZ órát azzal kezdtük, hogy átbeszéltük, miért jó célokat kitűzni, aztán elkezdtük a táblára felírva összeírni az osztály közös céljait. Kicsit nehezen indult a dolog, de egész szépen összehozták a végére. Utána mindenki kapott két szavazatot, hogy megjelölje, melyik számára a két legfontosabb ezek közül, így kirajzolódott, melyik célt tudják leginkább magukénak.
A második órán megnéztünk egy kis videót Illes Fanni, paralimpiai úszóról, és elkezdtünk beszélni az egyéni célokról.
Ez után színes papírokat osztottam szét. Biztattam őket, hogy írják fel a papír egyik felére, mik a céljaik a korai felnőtt korukra. Hát nem semmi válaszok születtek! Többen is meg akarták osztani az osztállyal, mulatoztak egymás válaszain. Ez után arra biztattam őket, hogy válassszanak ki egyet közülük, és próbálják meg azt is leírni, hogyan szeretnék elérni ezt a célt, hogy kipróbálják, milyen meghatározni az utat ami a célig vezet.
Az óra végén meghallgattunk egy-két inspirációs dalt is.
A kollégiumi nevelőtanároknak a célok kitűzése és elérése boldogságórát jól be lehet építeni egy pályaorientációs csoportfoglalkozásba. A motiváció, a siker elérésébe vetett hit nagyon fontos, mind a továbbtanulással, mind az álláskereséssel kapcsolatban. Ugyanígy a tervezés, a lehetőségek átgondolása, a stratégia felépítése is.
A foglalkozást azzal indítottam, hogy találják ki miért épp a pompás virágzás elnevezésű hátteret választottam ehhez a témához? És miért írtam alcímnek azt, hogy Bízz magadban! Mindezt nagyon ügyesen megindokolták.
Ezt követte az új esztendővel kapcsolatos egyéni szótár készítése, a megadott szempontok szerint arra kértem őket, hogy az új évvel, a fogadalmakkal, a céljaikkal, vágyaikkal kapcsolatban engedjék el a fantáziájukat, és először írjanak ki? mi? kit? mit? kérdésre felelő szavakat 30 másodpercen át, majd írjanak cselekvéseket, végül mellékneveket, határozókat.
Később a szavak alapján – amiket gyűjtöttek -, kértem, hogy írjanak egy képverset. Megbeszéltük, hogy mi is az, hogy egyszerre hat a forma és a tartalom. Példaként megnéztük Guillaume Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút című kalligramját. Megfigyeltük, hogy az első világháború idején írta, így a fronton lévő barátairól, és az őket hazaváró kedveseikről szólhat a vers. Megvizsgáltuk, hogy milyen összefüggések fedezhetők fel a vers látványa és értelme között. A versírás előtt javasoltam azoknak, akik esetleg tartanak attól, hogy képként megrajzolják a versüket, hogy beírhatják WordArt-ba is, és akkor is hasonló hatást tudnak elérni. Egész ügyes szövegek és formák születtek.
Majd rátértünk a Sonja Lyubomirsky által kiemelt hat pozitív lelki hatásra, amik azt mutatják, hogy érdemes küzdeni a céljainkért. Megfigyeltük, hogy ezek a képességek, melyek kialakulnak a tudatos célkitűzés és stratégia rendszeres alkalmazásakor, mind hasznosak, megerősítenek minket, tehát dupla haszonnal járnak, mert amellett, hogy fejlődünk, a céljaink elérésének is több esélyt adunk.
De mit kell tennünk ahhoz, hogy tényleg tudatosan gondozzuk a céljainkat? Végigmentünk újra ezeken a pontokon, megbeszéltük, hogy mi mit jelent konkrétan. Megcsináltuk az Értelmes cél-beszélőkört is. Végül azzal zártuk az órát, amivel elkezdtük, tudniillik, hogy a pozitív gondolkodás nagyon fontos segítség ahhoz, hogy a céljainkat valóban el is tudjuk érni.