Érzelmi ráhangolódásként meghallgattuk, majd mozgással kísértük Bagdi Bella „Van nekem egy álmom…” kezdetű dalt. Papírból minden gyermek gyúrt egy „hógolyót”, majd célba dobást játszottunk vele. Közben beszélgettünk arról, hogy milyen érzés volt beletalálni a kosárba. A boldogságóra foglalkozást január 18-án tartottuk meg a csoportban Micimackó világnapján (A. A. Milne az író ezen a napon született). A téma feldolgozására Micimackó palacsintapartija meséjét használtuk fel. Előzetesen bevontuk a gyermekeket és szüleiket is, hogy hozzanak erre a napra otthonról plüss Micimackót vagy valamelyik barátját. Ezt a célt közösen tűztük ki, melyhez plakátot is készítettünk. A mesélést a csoport szokásrendszere alapján kialakított mesedobozból motiváltuk. A meséről feltett kérdések segítségével sikerült a gyermekeknek megérteni milyen céljaink lehetnek és ezek elérése milyen jó érzéssel tölthet el bennünket. Ha a célunk eléréséhez segítségre van szükségünk akkor, ezt bátran vállaljuk is fel. Zárásként elszórtuk a csoportban a korábban meggyúrt „hógolyókat”, majd Halász Judit: Micimackó dalát hallgatva a gyermekek megkeresték ezeket. Ismét beledobtuk a kosárba a „hógolyókat”, de most közben minden gyermek megfogalmazhatott magával kapcsolatosan egy célt, amit meg fog majd valósítani. Pl: Megtanulom bekötni a cipőmet. Egyedül fogok felöltözni, és igyekszem ezt minél gyorsabban megtenni. Kitartó leszek a társasjátékban…

Mi is a különbség a célok és a vágyak között? Ezt nem is annyira könnyű elmagyarázni egy 5-6 éves gyermeknek, nemhogy 21-nek. Bizony vannak álmaink, vágyaink, ajándékok, amiket vagy megkapunk vagy nem. De a célok sokkal többek az álmoknál. A céljainkért dolgozhatunk, kitartóan küzdhetünk és elérhetjük egy szép napon őket.
Az ehavi boldogságórás hetünket egy meditációval kezdtük, ami egy részről az önbizalom növelését célozta, másrészről már elhangzottak benne olyan célok, amikért bármelyik gyermek szívesen megdolgozna. Ilyen célok szerepeltek a meditációban, mint pl.: megtanulni biciklizni, cipőt kötni, megtanulni olvasni, kijárni az iskolát, sokat sportolni, stb.
A legkönnyebben a gyerekekkel a sportversenyek világán keresztül tudtuk megközelíteni a célok megértésének fogalmát. A futóversenyben van egy rajt és egy cél. Ahhoz, hogy eljussuk a célvonalig, minden erőnkkel futnunk kell és ha eleget edzettünk és gyakoroltunk, akkor a végén akár mienk lehet az első helyezés is. A gyerekek így már elkezdték elkülöníteni a vágyaikat a céljaiktól. Ahhoz, hogy meg is tudjanak célokat fogalmazni célbadobós játékot készítettem elő. Miközben a célcápát etettük a célgolyóinkkal, a gyerekek célokat és vágyakat fogalmaztak meg, mikor bedobták a cápa szájába a célokkal, álmokkal ellátott golyókat egy lépéssel közelebb is kerültek azok megvalósulásához.
A játék után persze elkülönítettük, hogy a vágyaik, mint pl. legot kapni, nyaralni menni, fagyit enni mások, mint az elhangzott célok. A következő konkrét célokat sikerült összegyűjtenünk közösen a gyerekekkel:
• Szeretnék sportokban versenyezni és megnyerni a versenyt (Kézilabda, Foci, Kosárlabda)
• Szeretném megismerni a betűket, megtanulni olvasni
• Szeretném megismerni a világot
• Szeretném, hogy anya és apa boldogok legyenek
• Szeretném, hogy a papa és mama boldogok legyenek és játszanak velem
• Szeretném, ha a dédimama sokat játsszon velem
• Szeretnénk, ha a csoportunkban jó lenne a hangulat és a gyerekek felkészülten mennének majd egy napon iskolába.
Minden célhoz megkerestük a megvalósulásukhoz szükséges feladatainkat és felragasztottuk őket egy nagy papírra, képekkel, hogy mindig szem előtt legyenek számunkra. A Célefánt a mi csoportunkban egy ovis céltudatos kiselefánt lett, aki lerajzolta magát nagy elefántként, így ő is a plakátunkra került, hogy segítse a mi céljaink megvalósítását is.
A héten elolvastuk Ottó a pingvinfióka kalandját, aki nem szerette a hideget. A gyerekek szerint Ottó célja, hogy ne fázzon, és ne essen le a fejjel lefelé világból. A kis pingvin nevelője szerint leesni nem fog, így a gyerekek ötleteltek, hogy mit is tehetne a pingvin fióka annak érdekében, hogy ne fázzon és minél több kérdésére választ is kapjon.
• Öltözzön fel, hiszen akin van téli ruha az nem fázik. Így már elmehet sétálni és kereshet más felnőtt pingvineket és vízben élő állatokat, akikkel beszélgethet, hogy a kíváncsiságát csillapíthassa. Kérdezősködés közben bajba is kerül Ottó, mert felmegy egy magas hegyre, ahol még hidegebb van. Ezt úgy tudja megoldani, hogy mozogni kezd, szaladgál, majd hason lecsúszik a hegy aljára. A pingvin visszamegy a csapathoz, de még mindig fázik és már a hasa is korog. Ezen is lehet segíteni, mert épp készül a forró tea és a friss halászlé. Miután mindent megevett még egy kicsit fázik, és rájön, hogy nem találja Claudiust. Mindenkihez odamegy megkérdezni, hogy merre találja a felnőtt pingvint és mikor rátalál odabújik szorosan hozzá, hiszen egy ölelés sok mindent megold. Ezen a fárasztó napon nagyon elfáradt, így már kérdezősködni sincs ereje. Tele pocakkal és a szeretet melegével eltöltött szívvel elalszik pótpapája ölelésében.
Persze ez a mi mesénk és ez csak egy megoldás. Azért, hogy mi is kreatív problémamegoldókká váljunk, készítettünk egy pingvines társasjátékot, amiben a jéghegytől el kell jutni az ehavi jelképig. Aki a pingvinre lép, annak különböző feladatokat kell megoldani a célba érés érdekében. Ilyen feladatok: Állj egy lábon, guggolj le 3-szor, tapsolj ötöt.
A témánk lezárásául táncra is perdültünk és eljártuk saját táncunkat a Van nekem egy álmom című dalra. Változatos tánclépésekkel léptünk közelebb a célunkhoz, ami nem más, mint: Boldogabb ovisokká és felnőttekké válni!

A foglalkozást hívóképekkel, relaxációval kezdtük, majd egy mese következett a medvebocsról, aki a fa csúcsáról szerette volna látni a világot, akár a madarak. Napról-napra küzdött, hogy egyre magasabbra jusson, a kismadár pedig bátorította, bíztatta. Kitartó volt és elérte a célját. Beszélgettünk arról, hogy ki mit szeretne elérni. Érdekes volt megfigyelni, hogy tárgyi célokat alig neveztek meg a gyermekek. A válaszok között volt a korcsolyázás megtanulása, a repülőgépen utazás, az elpusztult kutyus helyett másikat szeretne, a Holdon ülni és hercegnő lenni, születésnapot ünnepelni, nyaralni stb:
A célok elérését több napon keresztül, többféle módon érzékeltettem, hogy a kisebbek számára is érthető legyen:
– mozgás során – akadálypálya építésével, a bátorság, siker érzékeltetésével.
– mesével – a kitartásra való rámutatással, a bátorítás, buzdítás jelentőségével.
– évszaknaptár készítésével, mellyel az idő múlására, a rövid és hosszú távú célokra hívtam fel a figyelmet.
– beszélgetőkörrel, ahol saját céljaikat fogalmazták meg.
A téma feldolgozását kapcsolatépítő játékkal zártuk. Erre az alkalomra a zenélő ölelést választottam, Bagdi Bella: „Van nekem egy álmom” című dalára. Zene közben (ahányat mutattam) 2-3, vagy éppen 4-es csoportokba kellett megölelni egymást, hisz a célokat is könnyebben elérjük együtt.

Az év első Boldogság foglalkozásán a gyerekeknek elmeséltük a Boldog Vár meséjét és a mese által célokat tűztünk ki magunknak a hónapra. Egyik célunk volt a madarak etetése. Ezt sikeresen megvalósítottuk. Az óvoda udvarán található fákra saját készítésű etetőket helyeztünk ki. Elkészítettük a mi kis köveinket kék- sárga- piros- zöld színben, és a tevékenység során mindenki a saját kövét fogva elmondhatta, hogy mi a célja, mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Közben a szép színes köveiket tartották a kezükben, melyet haza is vihettek.
Meghallgattuk a Van nekem egy álmom című dalt a Repülj velem című albumból és mozdulatsorokkal, kézen fogva énekeltük tovább a dalt.
Majd elkészítettük a Boldogvár meséjéből a saját várunkat, amire a színes köveket is rárajzoltuk, ami a célunkhoz vezet bennünket.