Karácsony közeledtével sok szép gondolat kering az ember fejében, – kinek mit is tudnánk jót, kellemeset tenni. Sok ajándék vásárlásba, adomány gyűjtésbe fogunk bele. Ha most megállunk egy pillanatra és átgondoljuk mi vesz minket közvetlen körbe és kik azok akik a legközelebb állnak hozzánk…máris tudjuk mit is tehetnénk ,,jót” amivel az ajándékozás örömét a másiknak és épp úgy magunknak is megteremtjük. Feloldó boldogságot, megnyugtató ünnepi hangulatot áraszt! Tesszük ezt mi is minden nap kis óvodásainkkal, a ,,Jót tenni rulett” eszköz közös megalkotása segíti játékosabbá tenni e nemes szándékunkat. Köszönjük a Boldogságóra Program ötleteit, oktatói anyagait!
Kellemes Ünnepeket kívánunk!

Szervezés:
Fehér és kék anyagokból téli téli tájat rendeztünk be, ahol helyet foglaltak a gyerekek.
Ráhangolás:
Mesemécsest gyújtottunk és az Ég a gyertya, ég című dallal hívtuk a mesetündért.
Interaktív mese:
A mellékletben szereplő A karácsonyi csillagok és a fenyőfa című mesét kezdtem el mesélni a gyerekeknek, egy hurkapálcára illesztett papírfenyő és számos aranyszínű kartoncsillag segítségével. Amikor a történetben elérkeztünk ahhoz a mozzanathoz, hogy az egyik kiscsillag leesik az égből és egy fenyőfa kifogja, megállítottam a mesét és minden gyermek kapott egy csillagot a kezébe, amellyel eljátszotta a csillag zuhanását. A gyerekek ilyeneket mondtak:
„Jaj, nagyon félek! Segítség, mentsen meg valaki! Jaj, nagyon meg fogom ütni magamat!” stb.
A történet folytatásában a fenyőfa megpróbál segíteni a csillagnak visszajutni az égbe. A következő játékos helyzetben a gyerekek párokat alkottak, egyikük a fenyőfa, másikuk a csillag szerepét játszották el. Ebben a mozzanatban a segítségkérés és segítségnyújtás módozatait domborítottuk ki a gyerekekkel.
Példák a gyerekek párbeszédére: Csillag: „Fenyőfa, szépen kérlek segíts visszamenni az otthonomba! Nagyon hiányzik a családom, szeretnék visszamenni hozzájuk. Kérlek szépen fenyőfa, segíts hazamenni! stb. Fenyő: „Persze hogy segítek, gyere feldoblak! Megpróbálok segíteni, mert nagyon sajnállak. Rossz lehet neked a családod nélkül.”
A történet folytatásában bármekkora is az igyekezet, a fenyőfának nem sikerül visszajuttatni a csillagot. Zárásként minden gyermek megfogalmazott egy gondolatot azzal kapcsolatosan, hogy ha már a csillagnak nem sikerült haza jutnia, akkor itt kell boldogulnia. A gyerekek ilyeneket mondtak: „Itt is nagyon jó nálad fenyőfa, mert te olyan kedves vagy! Köszönöm, hogy segítettél nekem fenyőfa, jó barát vagy! Olyan jó itt nálad a magasban, innen mindent látok.” stb.
Játék: Választ a szív.
A jó cselekedetek tortát előkészítettem a gyerekeknek, és mindenki dobott egyet. Ahová a legtöbbször esett a szívecske, azt a jó cselekedetet valósítottuk meg aznap, így mindenki készített egy meglepetést a barátjának, ami egy rajz volt. A rajzokat egy üzenet kíséretében kellett átadni, amit majd mindenki haza vihetett. Példák a gyerekek üzeneteiből: „Szeretlek, mert nagyon kedves vagy. Azért rajzoltam ezt neked, mert mindig segítesz. A barátom vagy, mert jól tudunk együtt játszani.” stb.
Lezárás: Zenehallgatás
Meghallgattuk Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát, amelyre a gyerekek szabadon táncoltak. Nagyon érdekes volt látni, ahogy spontán kisebb csoportokba szerveződtek, és úgy táncoltak együtt, az egyéni vagy páros tánc helyett.

2024. December
A jó cselekedetek hónapja

Már múlt héten elkezdtük a hagyományos karácsonyi adomány gyűjtésünket a szegény családnak, akiket a Karitász által kapunk meg minden évben, most négy gyermeknek szeretnénk szebbé tenni a Karácsonyát. A gyerekek is, és szüleik is lelkesen hozzák a dobozba, amit szeretnének ajándékozni. Díszítettünk múlt héten is, de ennek soha nincs vége, ma karácsonyfűzért ragasztottunk, hogy kitehessük a folyosóra, meg ahova még kell. A szőnyegen elmondtam, hogy ez a jó cselekedetek hónapja, és megkérdeztem, szerintük mik lehetnek jó cselekedetek. Kihúztuk a nap üzenetét, és felolvastam nekik: „Készíts ajándékot valamelyik idősebb rokonodnak!” Megbeszéltük mik lehetnek ezek. A mai jó cselekedetünk az volt, hogy segítettünk Margó néninek az ágyazásban, ágynemű húzásban, terítésben is, hiszen tudjuk, hogy műtötték a szemét.
Kedden nagyon mozgalmas napunk volt, készítettünk a folyosóra kistáblát, amire rátettük a nap üzenetét, benn kis karácsonyfát színeztek, mintáztak, és a tegnapi papírláncot befejezve kitettük a folyosóra dísznek. Mézeskalács házat készítünk papírból, ahhoz lehetett színezni a díszeket, kivágni. A mai nap üzenetét a csoportban is kihúztuk, és az volt rajta: „Mond el a barátodnak, miért szereted őt!” Ezt meg is tettük. Az ajándék dobozokat lezártuk, becsomagoltuk, és felmatricáztuk. A barkács délutánon, ahol a szüleikkel dolgozhattak a gyerekek, közös kép is készült az ajándékokkal, és megköszöntem a lelkes részvételt, adományokat. Véletlenül ráleltem a tavalyi levelezésemben, hogy ugyan ennek a családnak gyűjtöttünk tavaly is, a születési dátumokból derült ki.
Szerdán végre megragasztottuk a Mikulásainkat, hogy a folyosón is látszódjon, nagyon várjuk a Mikulást. A nagycsoportosoknak télnyitó Ovigaléria volt, ahol én voltam a meghívott vendég, mert az oviban a szeretet-üzeneteket én szoktam csinálni. Előre kivágtam 80 darab fenyőfa formát papírból, abból dolgoztak a gyerekek, színes karácsonyfás üdvözlő lapot ragasztottak papírcsíkokkal. Azt hiszem ez is jócselekedet. A folyosóra új napi üzenetet raktam, valami olyat, hogy „Légy segítőkész a kisebb testvéreddel!”
Csütörtök a torna napunk, azzal kezdtünk, egy kicsit a táncunkat is gyakoroltuk. A reggeli után teljes erő bedobással készítettük az óriás mézeskalács házunkat, papírdobozból (mikrohullámú sütő dobozának újrahasznosítása). Nemcsak szép lett a ház, hanem öröm volt készíteni, mert nagyon sokan vettek benne részt, akár színezéssel, vágással, ötlettel, dicséretekkel, úgyhogy szuper kis délelőttünk volt a jókedv, és ötletáradat miatt. A házikó a szobánk előtti folyosó dísze lett. Ma meglepetés előadáson vettünk részt, az óvoda dolgozói közül jó néhányan előadták a Csintalanka vándorútja című mesét, ami fergetegesre sikerült, nagyon élveztük a gyerekekkel együtt.
Pénteken a Mikulást vártuk nagyon, énekelgettünk, verseltünk a játék közben, ahol rengeteg fajta Mikulás színezőt, térbeli színezőt is készíthettek. Volt német oktatás is, annak is a Mikulás volt a fő témája. A mai mese Szabó Zsolt nagyon cuki meséje volt, amelyben a Mikulás egy levelet kap egy olyan kislánytól, ahol még sohasem volt, és most meglepi őt. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Ma két fajta kártyából lehetett húzni, az egyiken a nap üzenete volt, a másik fajtán pedig bíztató szavak. Az ösztönzés, amit a dicsérő kártyák adtak, elősegítették, hogy még többen akartak segíteni pakolni, teríteni, stb. A nap üzenetét mindennap változtattam a folyosón, jövő héten az ösztönző kártyákból rakok ki, hagy érezzék a többiek is, hogy milyen sokat érnek.
Adni, még mindig jó!

A foglalkozás során olyan fogalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek a jó cselekedetekkel kapcsolatosak. A gyerekekkel közösen készítettünk egy karácsonyfát.A gyerekek nagyon jól érezték magukat, figyelmük mindvégig fentartható volt.

A decemberi boldogságóránk napokig tartott. A témát jól be tudtuk illeszteni a Mikulásváró hetünkbe. A gyerekek „átváltoztak” Mikulás kis manóivá és azon igyekeztek, hogy minél több jó cselekedetet hajtsanak végre. Segítettek annak, akinek szüksége volt rá, zenés játékban ölelést ajándékoztak egymásnak, gyakorolták az udvariassági kifejezéseket a Manó-cukrászdában (is), és igyekeztek minél több mosolyt csalni mások arcára.
Készítettünk Jócselekedet pörgettyűt, ez nagyon tetszett a gyerekeknek.
Elbáboztuk a Mikulás sapkája című mesét, melyben Mikulás nem találja a sapkáját és mindenki hoz neki új sapkát, végül a kis manója bevallja, hogy az ő zsebében maradt.
Úgy gondoljuk, hogy a sok-sok jó cselekedet nem csak ennek a hónapnak a témája, igyekszünk folyamatosan éltetni, fenntartani ezt a csoportunkban.

A gyermekek mesén keresztül megismerkedtek a jó cselekedetekkel, beszélgettünk róla ki hogyan tud segteni társain és családján. A gyerekekkel jóság manót játszottunk a hét folyamán, húztak egy papírt, amire az egyik csoporttársuk jele volt rajzolva, a hét során rajta kellett titokban segítni, a hétvégén megbeszélték, hogy ki hogyan segített a másiknak és ki kinek lehetett a jóság manója. Majd kaptak anygyalok és kiszínezhették őket, ezek lettek a szeretet angyalok, többet is színezhettek és átadhatták annak, akit szeretnek.

Zsadányi Tündérkert Óvoda
5537 Zsadány, Béke utca 56.
KISCSOPORT
BOLDOGSÁGÓRA 4.
A boldogító jócselekedetek gyakorlása

A Boldogságórák kapcsán elmondhatom, hogy a kiscsoportban lévő gyermekek elég jól, elég hamar beszoktak és gyakorolják az óvoda szokás és szabályrendszerét. Vannak gyermekek, akik nagyon elevenek, kicsit szertelenek, de amikor bemegyek a csoportjukba akkor igyekeznek rám figyelni. A figyelemfelkeltés, a motiváció nagyon fontos még ebben a korban. A mesékhez viszek bábokat, vagy valamilyen szemléltető eszközt. December hónapban egy kismanót vittem, aki a Mikulás segítője volt. A gyerekek tágra nyílt szemekkel figyelték, hogy mit mond. December 5-én, vagyis a Mikulás érkezése előtt voltam, ezért megkérdeztem tőlük, hogy tanultak -e verset és dalt, hogy elmondhassák, ha megérkezik a vendégük. Örömmel mondták, hogy igen. Közösen elmondtuk a Mikulásnak szánt verset és a dalt is elénekeltük közösen. A mesét kiscsoportos korosztályra igazítva, kicsit lerövidítve mondtam el a kismanóm segítségével. A mese végén kipróbáltuk, hogy mi az, ami segít a Mikulás szomorúságán, mivel tudnánk felvidítani. A mi tarsolyunkban is volt mosoly, puszi, ölelés, simogatás és nevetés is. Én is hasonlóan éreztem magam, mert mindezt én kaptam a kiscsoportosoktól. Ezért is lehet, hogy én sem fáradok el, mert „újra és újra erőt nyerek a gyerekektől kapott szeretetből”.
A Boldogságórát Bagdi Bella szép zenéjével zártuk, amire énekeltünk, mozogtunk. „Jó emberré, csak a szívemmel válhatok!”
December 1-én, ADVENT első vasárnapján a nagycsoportosokkal és kiscsoportosokkal közösen mentünk meggyújtani a faluban az adventi koszorún a gyertyát. Itt összegyűlt apraja és nagyja, hogy együtt ünnepelhessünk. A kiscsoportosok a dalokba kapcsolódtak be az óvónénik segítségével. A műsor végén megvendégelték a gyerekeket és a felnőtteket a Zsadányért Egyesület tagjai finom teával és zsíroskenyérrel, lilahagymával. Nagyon nagy sikert aratott.
Szerintem is jobb adni, mint kapni, mi adtunk is egy szép kis műsort szeretettel és kaptunk érte minden finomságot!
Köszönjük!

Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus