Decemberben sokat foglalkoztunk azzal, hogy minél jobbak, szeretteljesebben tudjuk várni az ünnepeket. A gyerekek napi szinten rajzokkal ajándékozták meg egymást. A nap végén pedig nagyon szívesen segítettek a csoportszobában összesöpörni, a dadus néniknek célozva, hogy ne mindig nektek kelljen.
De a fő jó cselekedetünk a hónapban a szeretet süti készítés, mellyel a óvodába járó gyerekeket ajándékoztuk meg.

December hónap a jó cselekedetek gyűjtéséről szólt. Az óvodába járó gyermekek szüleit is megszólítottuk a Szeretet csoki gyűjtés kapcsán, és ajándék dobozok gyűjtésébe is bevontuk őket,amellyel rászoruló családoknak kedveskedtünk a szeretet ünnepén. Hó elején kezdtük a gyerekekkel a ráhangolódást, mert Mikulás bácsi is jegyzi a jó cselekedeteket. Megismerték a gyermekek Szent Miklós történetét: a lányok férjhez meneteléhez adományokat adott titokban, ezzel segítve őket,hogy saját családjuk legyen. Beszélgettünk a szegénységről.Szóba került, hogy ha szegény emberek lennénk, mi minek örülnénk. Eljátszottuk, hogy a családunknak miként tudunk jót tenni? Apa fáradtan jön haza, mivel kedveskedhetünk neki? Volt aki teát készített volna, volt aki betakarta volna az apukáját, hogy pihenjen. Anyukáknak mindenki mosogatni, sepregetni vagy pakolni szeretett volna kedvességből. Bábokkal paraván mögött állva játszhattak játékidőben, ahol kértük, játsszák el, az állatok hogyan tudnak jót cselekedni társaikkal. Eszükbe jutott a Visszajött a répa c. mese, ahol az állatok egymásra gondolnak és elindult a bábozás, hogy melyik állatnak milyen eleséget vinnének a hideg télben.
Hógömbös képeslapokat készítettek, a saját mosolygós fotójukkal, hogy a szüleiket megajándékozhassák, ha eljön a karácsonyi ünnepség. Beszélgettünk arról, hogy a mosoly is ragadós, jókedvet „varázsol” annak is, akire mosolygunk. Eljátszottuk az „Add tovább” a mozdulatot játék mintájára, hogyan terjed a mosoly vagy az ölelés. Az Adventi időszak kiváló lehetőség volt a jó cselekedetek felé figyelni: egymásnak adtak játékot, figyelték ki nem érkezett meg az oviba és ha megjött, jelezték mennyire hiányzott, segítettek egymásnak különféle játékokban, akár hagyták a másikat nyerni is.
A helyi idősek otthonába is ellátogattunk, kis énekléssel, karácsonyi hangulatú versekkel készültünk, színesítve kicsit időseink mindennapjait. Mézeskalács sütés során rájuk is gondoltunk, kosárkával vittük nekik a finom csemegét.
A három fenyőfa történetével készültünk a karácsonyi műsorunkra. A történeten keresztül eljátszottuk a kis fenyő jó cselekedetét: megvédte a madárkát a hidegtől. A szülőknek kis műsor keretében adtunk elő egy közös délelőttön, ahol a szorgosan sütött mézeskaláccsal is kedveskedtek a gyerekek. Egy kedves szülő pedig videót is készített nekünk erről a napról. Tartalmas hónapot zárva, sok-sok jó cselekedettel indultunk az otthoni karácsonyi pihenésre.

Decemberi témánk a „Jó cselekedetek gyakorlása volt. Bezzeg Andrea: Szívem kertje c. meséjének feldolgozása során már nagyon sok lehetőség kínálkozott a téma bevezetésére. A gyerekek örömmel meséltek arról ki hogyan segít, tesz jót otthon a családja körében. Kifejezetten kedvelt játék volt a „Jóságos manók” c. játék melyet több napon keresztül játszottunk.A játékhoz kivágott szíveket bármikor elvehették az asztalról, belerajzolhatták annak a kisgyermeknek a nevét, akivel sikerült jót cselekedniük.
Bagdy Bella : Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalát egész hónapban szívesen hallgatták a gyerekek.
Számos szituációs játékot szerveztünk a jó cselekedetek gyakorlására, melynek akkora sikere lett, hogy a gyerekek már önállóan is szervezték maguktól.

December a várakozás, a készülödés időszaka. Szívünket, lelkünket készítjük a jeles ünnepekre, a meglepetlésre, amit adni, és kapni is nagyon jó érzés. Gyakran beszélgetünk arról, hogy mi tesz bennünket boldoggá: (játékot kapni, csokit kapni, meglepetést kapni, játszani a kiskutyával otthon… voltak a válaszok). Kérdésekkel igyekeztem a felszínre hozni, hogy mitől lehetünk még boldogok: pl ha segítünk valakinek, aki rászorul (mert nincs mit enni, nincs pénze, )vagy segítünk anyának rendet tenni a szobába, vagy mosogatni, porszívózni…
A gyerekek örömmel sorolták, hogy ki mit szokott segíteni otthon… Erre megkérdeztem, hogy szerintetek az a személy, akinek segítettünk örült? Jó kedve lett? A válasz: Igen! Kérdetóztem, hogy és ez nektek milyen érzés volt? (Válasz: Jó!!!! Jólesett, amikor megköszönték, megdicsértek, megsimogattak, megpusziltak…). Összegzés: az is örömet okoz, ha mi tudunk adni másoknak, ami boldoggá teszi őket, nem csak az, ha mi kapunk.
Téma feldolgozása:
– Relaxáció: ” Puha, meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok”
– Meghallgattuk a hónap dalát ( már többször hallották a gyerekek): Jó emberré csak a szívemmel válhatok
– Elmeséltem nekik A suszter manói című mesét, ami a szegénységről, reménytelenségről és a szomorúságról szólt, mígnem segítőkész jóindulatú manók meg nem jelentek, és segítettek a susztenek. A cipőkészítő és felesége olyan hálás volt a segítségért, hogy cserébe ruhát, cipőt készítettek a kedves vendégeknek…
A gyerekek megérezték a hála, és a jócselekedet okozta öröm érzését.
– Ezután eljátszottuk az „Anya fáradtan jön haza” című szituációs játékot többször. A gyerekek nagy örömmel vállaltak szerepet a közös játékban.
– Lezárásként meghívtuk a szülőket egy közös barkácsdélutánra, ami a közös alkotás, ajándékkészítés jegyében zajlott.
Természetesen a gyermekek a karácsonyra kapott ajándékoknak örültek a legjobban.