Szívem kertje című mesében Amália fakanálbáb kelt életre. A mese élménye után beszélgettünk a jó cselekedetekről. Nap mint nap jószívű szívecskékkel jutalmaztuk a segítőkész kisgyerekeket.
Boldogító jó cselekedetek
A foglalkozásunk egyik alkalmával a könyvben lévő szituációs játékokat valósítottuk meg.
1. Anya fáradtan érkezik haza. Miben tudtok segíteni? – hangzott a kérdés.
Erre a válaszok ezek voltak:
„Leültetem, hogy pihenjen, és közben elmesélem neki, mi történt az oviban.”
„Segítek neki főzni, mert nagyon szeretek segíteni. Anya mindig engedi hogy segítsek.”
„Megmondom neki, hogy feküdjön le, és mi pedig csendben leszünk a tesómmal.”
„Megmondom apának, főzzön egy kávét anyának.”
2. Otthon maradt az egyik ovis barát alvókája, hogyan tudunk segíteni?
„Kérünk egyet óvó nénitől.”
„Nekem kettő van, egyet neked adok, kölcsönbe.”
„Nem baj, úgy is itt van óvó néni, vigyáz ránk, nem kell félni.”
3. Fáj ma a fejem. Miben tudtok segíteni?
„Nagyon csendben játszunk, hogy ne fájjon a fejed.”
„Hozunk vizes zsebkendőt és a fejedre tesszük.”
„Szólunk Valika néninek, keressen gyógyszert neked.”
Zárásként megbeszéltük, hogy hogyan érezték magukat a gyerekek a foglalkozáson:
Volt aki azt felelte, hogy nagyon szeret engem, és mindent megtenne, hogy ne fájjon a fejem.
Volt aki azt mondta, hogy jó így együtt lenni és szeretni egymást.
Volt aki azt felelte, hogy nagyon szeret óvodába járni, mert itt mindenki olyan kedves és az óvó nénik pedig aranyosak.
A boldogító jó cselekedetek boldogságórát decemberben tartottuk meg az első osztályban.A meseolvasás után rajzoltak a gyerekek. Nagyon élvezték a szuperhősök bőrébe bújva végrehajtott jótettek megbeszélését eljátszását.
November óta gyűjtjük a 2. osztályos diákjaimmal a kampányra a mesekönyveket. Boldoggá tettek bennünket , hogy folyamatosan hozták iskolánk diákjai osztálytermünkbe a szebbnél szebb köteteket. A 210 könyv hatalmas nagy kupacban „roskadozott” a tantermünkben, amire mindig csillogó szemmel tekintettek a gyerekek.
November óta gyűjtjük a 2. osztályos diákjaimmal a kampányra a mesekönyveket. Boldoggá tettek bennünket , hogy folyamatosan hozták iskolánk diákjai osztálytermünkbe a szebbnél szebb köteteket. A 210 könyv hatalmas nagy kupacban „roskadozott” a tantermünkben, amire mindig csillogó szemmel tekintettek a gyerekek.
Kedves első osztályos tanítványaim lelkesen készültek a karácsonyi ünnepre. Sokan hoztak mesekönyvet, jó szívvel adakoztak a kampány sikeressége érdekében. A decemberi boldogságóránkon jókívánságainkat fogalmaztuk szeretteink számára. Öröm látni a felnövekvő nemzedékben, hogy megvan bennük a jó, a szeretet, a boldogító jócselekedet.
Intézményünk is csatlakozott a könyv gyüjtő kezdeményezéshez. Minden csoportnak készítettem plakátot,amit a faliújságon elhelyeztek,emelett a gyerekekkel is beszélgettünk arról,hogy milyen jó is az,mikor anya vagy apa bekuckózik velünk és mesét olvas nekünk. Ez sajnos sok családnál nehezen vagy nem valósítható meg,mert nagyon kevés pénzük van,ami ételre is alig elég,és mi mindenre kell még, így könyvekre már nem jut. Arra kértük a gyerekeket hogy aki úgy gondolja hogy van olyan mese könyve,amit már sokszor meghallgatott – nézegetett,és már nincs rá szüksége,hozza el az oviba hogy mi eljuttathassuk olyan családok gyermekeinek,akiknek nincs lehetőségük könyveket vásárolni. A gyerekek nagyon szépen megértették amikől beszélgettünk,és egyből úgy érezték hogy ők is szeretnének segíteni. Nagyon sok könyvet gyüjtöttünk az oviban,melyeket december 7-én a pécsi libri könyvesboltban leadtunk,ezzel is szebbé téve pár kisgyerek ünnepét!