A tanulókkal csoportokban dolgoztuk fel a Boldogító jócselekedetek témáját. Összgyűjtötték a hónap jócselekedeteit táblázat formájában és „elültettük” a jócselekedeteket termő fát.
Boldogító jó cselekedetek
A december a szeretet hónapja. Ilyenkor még jobban kell egymásra figyelnünk. Még több mosollyal kell megajándékoznunk egymást. Mi mézeskalácsot sütöttünk, és ezzel lepte meg mindenki a családját.
Karácsonyra készülődvén készítettünk adventi naptárat tele jócselekedetekkel.
Székesfehérvári Kossuth Lajos ÁLtalános Iskola
Nem volt könnyű a gyerekeknek elkülöníteni egymástól, mi számít jó cselekedetnek és mi az, ami mindennapi feladatunk, amellyel persze jót is teszünk valakivel. Pl. ha mindennap kiviszi valaki a szemetest. Ráadásul a kép elkészítése után, még számtalan igazi jócselekedetben lehetett részünk, pl. Bogi mézeskalácsházat sütött az osztálynak, segítettek a kissé szétszórt figyelmű gyereknek összepakolni a holmiját, hogy haza tudja vinni… Ezek már nem kerültek fel a fára, de azért nem felejtjük el.
A decemberi hónap az advent és a karácsony jegyében telt. Ez nagyon jól összekapcsolható a jócselekedetekkel, az önzetlenséggel és az adakozással.
A december különösen aktuális időszak arra, hogy sokat beszélgessünk a gyerekekkel a jócselekedetekről. Számos jótékonysági adománygyűjtésbe bekapcsolódva közvetlenül is megtapasztalhattuk, hogy mennyire felemelő, boldogító érzés meglepetést okozni!
Tartalmas hónapon vagyunk túl, és úgy érzem, hogy megelégedetten és hálával a szívünkben zártuk a 2019-es évet. A decemberi hónap témája A jó cselekedetek volt. Ennek a fényében igyekeztük a mindennapjainkat szervezni, jobban odafigyeltünk egymásra, magunkra, segítettünk egymásnak, másokon, jobban bekapcsolódtunk az iskolai rendezvényekbe… Beszélgettünk, miért jó jót tenni másokkal, ennek milyen hatása van az érzéseinkre, mindennpjainkra, illetve elgondolkodunk azon, hogy milyen lenne a világ, ha mindenki mindenkivel csak jót tenne, jószándékkal közelednének egymáshoz az emberek.
Osztályunkban már hagyománnyá vált, hogy minden év decemberében őrangyalozunk. A játék célja a közösségépítés mellett, a karácsonyi ünnepekre való felkészülés. A játék abból állt, hogy mindenkinek volt egy védence, akit láthatatlanul kellett a legnagyobb szeretettel és odafigyeléssel elhalmozni. Lelkiismeretesen kellett őrködni felette, vagyis apró ajándékokkal lepni meg, kedvesebb lenni hozzá és segíteni neki (persze titokban kellett tartani).
Az utolsó héten a Boldogságóra keretében, pedig kiderült a titok, és mindenki megtudta, jól végezte-e a munkáját. Ugyanezt tettük iskolaszinten, az osztályok között is megtörtént az őrangyalozás. Volt, ám várakozás, jókedv, hogy vajon jól gondolták-e, melyik osztály volt a védencük! Mindemellett azt is fontosnak tartottam megbeszélni a diákjaimmal, hogy saját magunkkal is tegyünk jót. Ennek érdekében egy 25 kedvesség december minden napjára összefoglalót igyekeztünk gyakorlatba ültetni. Emellett minden napra karácsonyhoz kapcsolódó olvasmánylistát is összeállítottunk. A Dévai Szent Ferenc Alapítványnak képeslapot, levendulával töltött szívecskéket varrtunk, osztályomban számos alapítvános gyerek van. Ezzel segítettük őket, hiszen számos vendég, támogató érkezett hozzájuk, és ők hálából ezeket ajándékba adták. A decemberi hónapban varrtunk, ragasztottunk, festettünk, mert az utolsó iskolai héten karácsonyi vásár volt az iskolánkban., közben beszélgettünk, bátorítottuk egymást, ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. December 5-én délután a dévai Szent Antal Közösségi Házban játszódélutánt tartottunk a helyi plébános, Bonaventura és Károly testvérek jóvoltából. Öröm volt látni a gyerekek arcán, hogy milyen boldogság, izgalom töltötte el őket, amikor a Mikulás megkopogtatta az ablakot, és ajándékot hozott számukra. Játszottunk, beszélgettünk jól érztük magunkat, ily módon cselekedtünk jót egymással. Nem számítottak erre. A hónap úgymond csúcspontja a Karácsonyi sokadalom volt iskolánkban, amikor Szabad-e bejönni betlehemmel? című jelenettel örvendeztettük meg iskolánk diákjat, tanárait, a szülőket és nagyszülőket. Következtetésként megfogalmaztuk, hogy: Jót tenni jó!
Ez a hónap nagyon sok eseményt rejtett magában. Az iskolában minden évben megrendezendő vásárra készültünk, s idén a BOLDOGÍTÓ JÓ CSELEKEDETEK jegyében a tanulók készítettek ajándékokat egymásnak imádott kolléganőm Radoszáné Nagy Erzsébet vezetésével az osztály karácsonyfája alá.
A vásárra a gyerekekkel közösen készítettük el az eladásra szánt árut. A befolyt összeggel pedig az osztálypénzt gyarapítottuk. Ezért mindenkinek egyformán fontos volt, hogy meseszép dolgok szülessenek a kezeink alatt. A hónap dalát gyakran hallgattuk az alkotó munka alatt, de a Pozitív gyerek az örök sláger a 3.c-ben.
Minden élet, és minden jó cselekedet számít, akármilyen pici. Legalábbis én ezt hiszem, és ezt tanítom a hozzám járó gyerekeknek. Ezért a tavalyi színi előadásunk egyik díszleteleméből készítettünk közösen karácsonyfát (zöldre festett papírtányérokat, most nem kerek lomb alakban, hanem háromszögben tűztünk össze, s leszedtük róluk a papírból és kupakokból készült virágokat), amit felragasztottunk az egyik táblára. Erre mindenki készíthetett egy gömb díszt. Osztottam fehér köröket, amibe egy általuk véghez vitt jó cselekedet lehetett belerajzolni. Folyamatosan, a téli szünetig lehetett hozni az így elkészített díszeket s felragasztottuk azokat a fánkra.
Igazán annak örültem, amikor egyre több gyerek jött oda, és mesélte el, hogy látta, az osztályból mások milyen jó dolgokat csináltak és ezeket is szeretnék felrajzolni a díszekre. Pl. felakasztotta a leesett kabátokat. Boldoggá tett, hogy végre észreveszik más segítőkész szándékait, s értékelik azt.
A hónap egyik kedves ajándéka az osztály néhány tanulójától egy sláger, melynek címe: Véget nem érő boldogsááááág 🙂
Klippel készültek, koreográfia is volt, s az udvaron mutatták be nekünk a lánykák a szünetekben próbált produkciót.
Az egyik kép, éppen a meghajlás előtti pillanatot rögzíti.
Remélem, hogy a sok ajándék, amiket Jézuska hozott az otthonokban nem szédíti meg és vakítja el a gyerekeket annyira, hogy ne feledjék, érdemes úgy élni, hogy ne kelljen kőlevest enniük soha.
Bp. I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium
Jó cselekedeteink gyümölcseit egy gyümölcsöskosár formájában jelenítettük meg. A gyerekek az általuk kitalált gyümölcs formába fogalmazták meg a gondolataikat. Minden gyümölcsöt és gondolatot egy nagy kosárban helyeztünk el.
Szikszai György Református Általános Iskola
Az Apró Virágszirmocskák ajándékokkal lepték meg egymást. Apró örömökkel teli karkötöt késztettek egymásnak és elmondták mit kivánnak társaiknak az új esztendőben.