Ebben az adventi hónapban karácsony, a szeretet ünnepének közeledtével a jó cselekedetek boldogító erejére figyeltünk a gyerekekkel. Nemcsak arra, hogy boldoggá tesszük azt, akivel jót teszünk, hanem arra is, ránk milyen jó hatással van, ha segítünk valakinek, ha önzetlenek vagyunk, ha adunk vagy adakozunk, Jobb adni, mint kapni.-hangzott a gyerekektől. A téma feldolgozásakor az alábbi feladatokat végeztük el:
– Mit hoztál ma?
– Adok nektek valamit
– A valódi jótett (keresztrejtvény)
– Minden megvan? (a jótevő szükségletei)
– Adventi kihívás (adventi kalendárium teljesítése)
– Vigyázz az egészségedre! (egyedi szájmaszk tervezése)
– A jó cselekedetek hónapdalának meghallgatása, éneklése
– Madáretető készítése
A gyerekekkel és a szülők bevonásával az itthon telelő madarak számára egyszerű és tartósabb madáretetőket készítettünk, melyeket el is helyeztünk az iskola udvarán. A gyerekek megértették, hogy ilyenkor a téli vendégeink rászorulnak a segítségünkre, gondoskodásunkra, és hogy tavasszal vidám énekükkel, a fák gondos tisztogatásával köszönik meg, hogy átsegítettük őket a zord télen.
Mivel az adventi időszak az egyházi évnek a karácsonyt megelőző 4 hete, mely az öröm, a várakozás, a titkok és a meglepetések ideje, ezért a gyerekek nevét kis cédulákra írtam, és mindenki kihúzott magának egy nevet. Azután mindennap egy kis meglepetést készítettek, egy kis örömet szereztek annak, akinek a nevét kihúzták. Ettől kezdve a gyerekek minden napja csupa meglepetés volt. Padjukban, táskájukban, kabátzsebükben mindig találtak valami apróságot, és a téli szünet előtt megajándékoztuk egymást. Így értették meg azt, hogy advent az örömszerzés ideje is.

Szívünk rég ide várt… Hozzánk, a 3. b- be is megérkezett a Mikulás, és látva az ajándékokat jók voltunk mindannyian és megállapítottuk, hogy nagy hiány lehet a rénszarvasokból. A gyerekek szerint ők a legfőbb segítői az örömszerzésnek.
A JÓCSELEKEDETEK hónapjában elhatároztuk, hogy mint minden évben, most is csatlakozunk egy segítő kezdeményezéshez, és jó rénszarvasokhoz illően felcsapunk ismét „segítőknek”.
Így MOSOLY MANÓK lettünk! Kedves tanítványom és édesanyja el is készítették nekünk a MANÓT, aki beköltözött az osztálytermünkbe, hogy együtt éljük meg a csodát. Mi, Boldogságórások hisszük, hogy egy kedves szó, egy MOSOLY, egy nem várt ajándék szebbé teheti a másik napját, ezért becsomagoltuk kedvenc játékainkat, hogy sok gyerek arcára derűt és ünnepet varázsoljon. „Jó lenne látni az arcukat, amikor kibontják a csomagot!”- mondták a gyerekek.
Csomagoltunk, regisztráltunk, szállítót kértünk, kihordtuk, beraktuk, megköszöntük, elvitték, verseltünk és BOLDOGOK voltunk!
Amikor visszatértünk tantermünkbe, Mira nevű kislány egy kézzel írt mesét vett elő a táskájából, és felolvasta az osztálynak. A mesében a jó és a fényes csillagok harcolnak a rossz és sötét csillagokkal, de mondanom sem kell, hogy a mese végén csak jó csillagok ragyognak az égen, és nem elpusztították a rosszakat, hanem megváltoztatták. Kell-e ennél szebb és jobb? Kívánok mindenkinek áldott, szép ünnepet, és sok jóságos és fényes csillagot az életébe!