„Jónak lenni jó”!
Egy rendkívüli év rendkívüli decembere van. Soha ennyire nem volt szükségünk még arra, hogy ünnepi díszbe öltöztessük a szívünket. Karanténból ki- karanténba be… A gyerekek létszáma alacsony, összetételük folyamatosan változó. Nehéz, de nem lehetetlen a közösség összetartása. Az ünnepi készülődés remek alkalom erre. Éppen a második karanténomat töltve gondolkodtam, hogy mi is legyen,Felidéztem, hogy eddigre már mennyi remek programon voltunk túl falu szinten is előző években, mi mindenre készültünk. És elértem az idősek otthonához. Nem őket nem hagyhatjuk ki! Nem adjuk az ünnepet! Látogatni sem lehet őket, nem bemenni ennyien…mit tehetnénk mégis…?Eszembe jutott hogy milyen lelkesek voltak tavaly a szülők, mennyit „dolgoztak”a gyerekekkel az ajándék képeslapokon, s hogy milyen boldogok voltak a nénik, bácsik a gyerekek láttán. Visszajelezték,hogy őrzik a szekrényükön a lapokat. Milyen könnyű is örömet okozni! És akkor bevillant! Csak elmehetünk VIRTUÁLISAN! azonnal szervezni kezdtem, szülőkkel megbeszéltem és örömmel vállalták, hogy névre szóló videó üzenetben köszöntenek minden bent lakót. Beosztották, elkészültek, képeslapot is készítettek. Közben jelentkeztek olyanok is, akiknek nagymamája,dédije lakik ott. A közben készült képek és a videó anyagokból egyik apukánk megható filmet készített. A pendrive már az egyik anyuka kezében van, aki ott dolgozik. Sokat beszélgettünk a gyerekekkel, eszükbe jutott,hogy tavaly is jártunk ott, szerepeltünk, és hogy „örültek” nekünk. Íme a bizonyíték, hogy az elvetett mag kicsírázott. Feldíszítettünk egy kis fenyőfát saját készítésű díszekkel, a képeslapok, a pendrive már várja, hogy szebbé tegye a karácsonyt.
Immár hagyomány az is, hogy az Ifjusági klubosok feldíszítik a falu karácsonyfáját ehhez is csatlakoztunk az idén is, és a „nekünk hagyott” alsóbb ágakat. A karácsonyi hangulatot bevarázsolva kis fenyőt díszítünk a csoportnak is, gyertyát gyújtunk, karácsonyi zenéket hallgatunk és örülünk az ajándékoknak.
A munkatársak is már hagyományosan húznak egy „angyali üzenetet” kis kézzel készített illatzsákkal. Ezt az „Éváktól”kapják(van belőlünk három  )
Annak a reményében, hogy tanultunk ebből-ettől az évtől HÁLÁVAL ELKÖSZÖNÜNK!

A világban tomboló koronavírus járvány miatt a tanórák a decemberi hónapban is online zajlottak.
December a szeretetteljes adventi várakozás, a boldogító jó cselekedetek csodálatos időszaka, emiatt az esztendő egyik legkedvesebb hónapja számunkra.
Advent időszakába lépve beszélgettünk a jó cselekedetetekről. A legtöbben jócselekedetnek, a másoknak való segítést gondolták, pl: összeszedtem a játékaimat, segítettem anyának beágyazni, letörölni az asztalt. Több gyermek azt is megfogalmazta, hogy amikor jót cselekszik akkor boldog, mert megdicsérik. A dicséret büszkeséggel és boldogsággal tölti meg a szívüket, lelküket. A pozitív nevelés fontos része a dicséret, a pozitív példa adása.
Egész hónapban figyeltünk arra, hogy a jó cselekedetek minden tettünkben megmutatkozzanak.
A gyerekek nagy örömmel vettek részt a lakás díszítésében, adventi koszorú, ajtókopogtató készítésében, mézes kalács sütésben. A családtagokat megajándékozták a kisült mézeskalács figurákkal.
Az elkészült alkotásokról pedig képet küldtek a lelkes, segítő szülők.
A jó cselekedeteket egy napocskára felragasztott képekkel ábrázoltuk.
Úgy érzem, ez a hónap is elérte a célját, kissé ünnepivé színezte a szürke hétköznapokat, melegséget, szeretetet varázsolt a gyermekek, a családok szívébe. Reméljük, hogy a következő esztendő legyőzi, átírja a 2020. év nehézségeit, és egészséget, biztonságot hoz az egész emberiség számára!
Mindenkinek KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN a ,,Bogyó és Babóca” kiscsoport!