Ebben az adventi hónapban karácsony, a szeretet ünnepének közeledtével a jó cselekedetek boldogító erejére figyeltünk a gyerekekkel. Nemcsak arra, hogy boldoggá tesszük azt, akivel jót teszünk, hanem arra is, ránk milyen jó hatással van, ha segítünk valakinek, ha önzetlenek vagyunk, ha adunk vagy adakozunk. Miért jó valakivel jót tenni, mit érzünk mi magunk, ha adunk, és mit érezhet az, akin segítünk, akinek örömet szerzünk. Miért jó a jó cselekedet, milyen érzés jót tenni.
Ennek megfelelően az alábbi feladatokat végeztük el:
• Befogadó fogó c. játék az udvaron
• Ha a cipőm beszélni tudna! c. dalfeldolgozás meghallgatása, megtekintése.
• A befogadott nagyapa c. kínai népmese meghallgatás, beszélgetés az örökbefogadás lényegéről, kit lehet örökbe fogadni.
• Fogadj örökbe! csoportmunkában „örökbefogadható” lista készítése, feladatok.
• Jótevő manóként egymás megajándékozása.
• Bekapcsolódás két országos jótékonysági akcióba.
Osztályunk is csatlakozott a MosolyManók karácsonyi ajándékgyűjtő akciójához, valamint az Ágota Alapítvány „Válts egy csokit mosolyra!” c. felhívásához. A gyerekek az általuk már nem használt, de jó állapotú vagy új játékaikat cipős dobozokba csomagolták, és ráírták, hogy milyen nemű és korú társuknak küldik azt. Az ajándékokat még személyesebbé tették a megajándékozott gyermeknek szóló kedves üzenettel, rajzzal is. A másik felhíváshoz pedig lelkesen hozták az édességeket a rászoruló társaik számára. Ezeket az ajándékokat elszállították a Magyar Máltai Szeretetszolgálat raktáraiba, ahonnan a kreatív szervezet még karácsony előtt eljuttatja a rászoruló gyerekeknek. Boldogok voltunk, hogy az adományaink segítségével sok-sok gyerek arcára tudtunk mosolyt varázsolni, meghittebbé tenni a karácsonyukat.
Boldogító jó cselekedetek
Ebben a hónapban tudatosan igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a közérzetünk javuljon. Az adventre hangolódva megbeszéltük, hogy milyen funkciója van az adventi naptárnak. Most is tanultam valamit. Úgy gondoltam, hogy nagyon jól ismerem már a csoportom gyerekeit. A legnagyobb döbbenetemre csak egy testvérpár ismerte az adventi naptár fogalmát. Így hát el kellett magyaráznom ennek az eredetét és a funkcióját. Beszéltünk a csoki adventi naptárról és bemutattam nekik a mi különös adventi naptárunkat is. Nem kötelező ennek a naptár nyújtotta feladatoknak az elvégzése, de megígértem a gyerekeknek, hogy más szellemiségben fognak a karácsonyi ünnephez eljutni, ha teljesítik a feladatokat. Ekkor beszéltem a lelki jóllétről a gyerekeknek és elkészítettük közösen „A lélek gyümölcsei„ faliképünket is. Értelmeztük a képen feltüntetett fogalmakat is.
Cipősdoboz adományokat is gyűjtöttünk, aminek tartalmát helyi gyermekek fogják megkapni.
Használtuk a jól megszokott Pozitív gyerek vagyok kártyánkat is.Erősítettük pozitív tulajdonságainkat azért, hogy még több jót tudjunk adni társainknak, szeretteinknek önmagunkból. Igyekeztünk ebben a hónapban a lehetőségeinkhez mérten mindent megtenni azért, hogy a jó cselekedeteink által mi is boldogabbak legyünk.
A hónapban – kicsit a Karácsonyi Ünnepekhez is kapcsolódóan – a jó cselekedetek témakörét dolgoztuk fel a 9.B osztályban. Beszélgettünk az önzetlenségről, az altruizmusról, az önkéntességről, és arról, hogy miért is jó önzetlenül segíteni másoknak. A tanulók számára fontos, hogy önzetlenül segítsenek másokon és ne fordítsanak hátat a bajba jutottaknak. Rengeteg olyan területet tudtak felsorolni, ahol már ők is tudnak segíteni (korrepetálás, házimunka, buszon átadni a helyet, stb.)
Először a segítő attitűd című feladatot dolgoztuk fel. A tanulók kitöltötték a kérdőívet, kiértékelték, majd kis csoportokban megbeszélték a tapasztalataikat. Az eredmények azt mutatták, hogy az osztály tagjai segítőkészek, bár nem rendszeresen. Azt is megbeszélték, hogy voltak olyan esetek, amikor ők szorultak segítségre, és azt milyen nehéz volt elfogadniuk. Szerintük segíteni könnyebb, mint segítségre szorulónak lenni.
Ezt követően a Mi a közös a képekben feladatot dolgoztuk fel. A tanulók hamar ráéreztek a képekre, és jöttek az ötletek a közös jellemzőkre: élőlények, szomorúság, vannak jó tulajdonságaik, érzéseket váltanak ki, magány, különlegesség. Közös cím kettő is lett: „Magány” és „Érzések”. A “Szükségem van rád” címhez az összes képet társítanák, szerintük minden élőlénynek szüksége van valakire aki mellette van, segíti és támogatja.
Gyulai Implom József Általános Iskola
Hagyományainkhez híven jó hangulatban, karácsonyi kiívánságműsort hallgatva képeslapokat készítettünk egymásnak, családtagjainknak. A képek és az elkészült munkák magukért beszélnek… Mert adni jó!
Nemcsak anyagi javakkal, hanem lelki javakkal is kedveskedhetünk másoknak és önmagunknak.
A csoport tagjainak rajzai csupa szív, szeretetről árulkodik, az országhatárainkon is túl.
Az osztályommal nagyon sok jó cselekedetet hajtottunk végre. A rászoruló gyerekeknek gyűjtöttünk ajándékdobozokba játékokat, apróbb ajándékokat, amit eljuttattunk a Máltai Szeretetszolgálat részére. Illetve ” Az Én köröm” című feladatot választottam, mert nagyon kíváncsi voltam arra, hogy ki áll a legközelebb a gyerekek szívéhez. Ebből rengeteg mindent megtudtam róluk!Tudom, hogy nem alsós feladat volt, de úgy gondoltam, hogy egy negyedik osztályos gyermek nagyon jól ki tudja fejezni magát ezzel a feladattal.
Boldogan zártuk a decemberi hónapunkat, hiszen nagyon sok mindenkinek Mosolyt varázsoltunk az arcára a jó cselekedeteinkkel!
Szilvike néni!
Örömünkre szolgált, az alsósok mikulás- várójának megszervezése. Osztályunk 3 tanulója- mikulás, és két krampusz-adta át egy-egy osztályban a Télapó-ajándékokat.Minden osztálytárs már szünetben rohant a mikulás- váróba, hogy meghallgassák az előző óra alatti élményeket.Érdeklődéssel hallgattuk a résztvevők beszámolóit. Mi is boldogok voltunk, hogy boldoggá tehettünk másokat!
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Ifjúság utcai Telephely
Ebben a hónapban sokat beszélgettünk a családról, az egymásról való gondoskodásról, egymás segítéséről. A gyerekek feladata volt egy otthon történt jó cselekedet ábrázolása.
Egy korábbi foglalkozáson zöldre festett papírhengerekből csillag formát készítettünk, majd ezekből állítottuk össze a fenyőt. Sajnos az előkészületek óta a csoport létszáma megcsappant, így nem kerülhetett minden csillagra szívecske.