A negyedik lépcsőfokra léptünk fel ebben a hónapban. Hiába kinnt a hideg idő ,a szívünkben naponta gyakoroljuk a jó cselekedetek gyakorlását. Megtanultuk, hogy a hónap jele a szivecske.
A foglalkozást a fujj, fujj…. relaxációval kezdtük, ahol mindenki valamilyen széllé változott, s először önmagában majd jelre együtt „fújtunk,susogtunk, forogtunk”. Majd nagyon mókás arclazítással folytattuk a relaxációt, amelyben felfújtuk az arcunkat, majd kippukkasztottuk.
Ma is körbeadogattuka boldogságminyonunkat, akit jól megölelgettünk.
A hónap dalára a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok”-ra közösen táncoltunk, mozogtunk.
Beszélgettünk a hónap meséje Amáliájáról, és arról hogy mi a jóság. A jóság erőssé, boldoggá tehet. Mondtunk jó cselekedeteket, amik boldogíthatnak bennünket. Elmondtuk, hogy a téli hónapokban, hogyan segíthetünk a madarakon. Mivel madárbarát óvoda vagyunk kiemelt szerepet játszik ez mindennapjainkban. A gondoskodást a madaraink majd a jó időben, dallal hálálják meg.
Ezután az alma, körte,szőlő játék következett. Ebben a játékban nagyon nagy figyelemre, gyors reagálásra volt a gyermekeknek szüksége futás közben. Mikor elhangzott az instrukció, az említett gyümölcs nevére a megbeszélt mozgást kellet csinálni. Nagyon jó hangulatban telt a játék.
Ezután összekuporodtunk és meghallgattuk az Alma és a kerti manó mesét. Majd varázslatosan készítettünk pirozspozsgásra színező festéket is, amivel bekentük a saját és barátunk arcát. (Szedtünk száraz fűszálakat a réten,kötöttünk belőle ecsetet. Kettétörtünk egy mákfejet, csurgattunk bele olvasztott napsugarat, amit friss harnattal kevertünk össze. ) Nagyon kedves kis játék kerekedett ki belőle.
Majd beszélgettünk arról, hogy bizonyos szituációkban mit tehetnénk, hogyan segíthetnénk társunknak, barátunknak.
A foglalkozás végén újra egy feladat várt ránk. A boldogságvárba vezető utat egy őr állta el, s addig nem mehettünk tovább, amíg minden kisgyermek nem mondott valami pozitívat, jó cselekedetet. Megoldottuk a feladatot ügyesen, végig boldogító jó cselekedetek hangzottak el.

A negyedik lépcsőfokra léptünk fel ebben a hónapban. Hiába kinnt a hideg idő ,a szívünkben naponta gyakoroljuk a jó cselekedetek gyakorlását. Megtanultuk, hogy a hónap jele a szivecske.
A foglalkozást a fujj, fujj…. relaxációval kezdtük, ahol mindenki valamilyen széllé változott, s először önmagában majd jelre együtt „fújtunk,susogtunk, forogtunk”. Majd nagyon mókás arclazítással folytattuk a relaxációt, amelyben felfújtuk az arcunkat, majd kippukkasztottuk.
Ma is körbeadogattuka boldogságmacinkat, akit jól megölelgettünk.
A hónap dalára a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok”-ra közösen táncoltunk, mozogtunk.
Beszélgettünk a hónap meséje Amáliájáról, és arról hogy mi a jóság. A jóság erőssé, boldoggá tehet. Elmondtuk, hogy a téli hónapokban, hogyan segíthetünk a madarakon. Mivel madárbarát óvoda vagyunk kiemelt szerepet játszik ez mindennapjainkban. A gondoskodást a madaraink majd a jó időben dallal hálálják meg.
Ezután az alma, körte,szőlő játék következett. Ebben a játékban nagyon nagy figyelemre, gyors reagálásra volt a gyermekeknek szüksége futás közben. Mikor elhangzott az instrukció, az említett gyümölcs nevére a megbeszélt mozgást kellet csinálni.
Ezután összekuporodtunk és meghallgattuk az Alma és a kerti manó mesét. Majd varázslatosan készítettünk pirozspozsgásra színező festéket is, amivel bekentük a saját és barátunk arcát. (Szedtünk száraz fűszálakat a réten,kötöttünk belőle ecsetet. Kettétörtünk egy mákfejet, csorgattunk bele olvasztott napsugarat, amit friss harnattal kevertünk össze. ) Nagyon kedves kis játék kerekedett ebből.
Majd beszélgettünk arról, hogy bizonyos szituációkban mit tehetnénk, hogyan segíthetnénk tarsunknak, barátunknak.
A foglalkozás végén újra egy feladat várt ránk. A boldogságvárba vezető utat egy őr állta el, s addig nem mehettünk tovább, amíg minden kisgyermek nem mondott valami pozitívat, jó cselekedetet.Megoldottuk a feladatot ügyesen.