Az adománygyűjtésnek köszönhetően 40 caalád kapott karácsonyi ajándékot.
Boldogító jó cselekedetek
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Foglalkozás címe: Jó cselekedetek gyakorlása
Foglalkozást tartó tanár neve: Dr Csehóné Just Réka, Szász-Balogi Edit
Pedagógiai módszerek: tanári ismertető, kiselőadás, beszélgetés feladatokon keresztül, közös ajándékcsomagolás
Eszközök: nyomtatott színes képek, idézetek, csomagolóanyag, dobozok, ragasztó, toll
A foglalkozás célja: A „Boldog iskola” program december havi témája a jó cselekedetek gyakorlásának fontosságát tűzte ki célul. A témát feldolgozó órához kapcsolódóan tevőlegesen is részt vehettek tanulóink a Cseppkő Alapítvány rászoruló gyermekei számára szervezett gyűjtés révén, így megtapasztalhatták az apró jó cselekedetek saját érzelmeikre, személyiségfejlődésükre történő hatását is.
A foglalkozás rövid tartalma:
– a program céljának ismertetése az újonnan becsatlakozó diákokkal
– kiselőadás – Milyen hatással bír az önzetlen segítségnyújtás az ebben résztvevő szereplők számára? Jó cselekedetek gyakorlása önmagunk irányában (adni csak az képes, aki önmagával is ”jóban van”)
– téma feldolgozása feladatokon, teszt kitöltésén keresztül
– az összegyűlt ajándékok közös dobozolása, cimkézése
– óra lezárása
Reflektálás a célokra, a foglalkozás tartalmára: Mind az újonnan érkezett, mind a korábbi foglalkozásokon már résztvevő diákok nyitott, oldott jelenlévői voltak az órának, érzelmi érettségről, fejlett empátiáról tettek tanúbizonyságot. Az óra elején kitűzött témát véleményem szerint teljes mértékben, megfelelő színvonalon sikerült feldolgozni.
Budapest,2021. december 15.
Dr Csehóné Just Réka
A december a jó cselekedetek hónapja. December hónapban még több figyelmet fordítunk a jóság és a kedvesség megélésére. Már a hónap elején megbeszéltük a gyerekekkel, hogy miért jó adni, miért jó jónak lenni. Elkészítettük a gyerekekkel a 31 napos jó cselekedet kihívást, rejtvényt fejtettünk. Nagyon jó volt látni, hogy a gyerekek akarnak jót cselekedni másokkal. Technika óra keretében egymásnak szóló ajándékot készítettek a gyermekek titokban. A hónap dalára közösen mozogtunk, táncoltunk, többször becsempésztem az óra menetébe. Mivel Ökoiskola is vagyunk, ezért megbeszéltük azt is, hogyan tehetünk jót a bolygónkért is. Nagyon jó hangulatban, jó gondolatokkal zártuk le ezt a hónapot is.
December a szeretet és a jócselekedetek hónapja. Miután elolvastuk a Befogadott nagypapa című mesét. Majd beszélgetni kezdtünk a témáról. A gyerekek listát készítettek azokról a dolgokról, amiket szívesen fogadnának örökbe (állatok, tárgyak, óvódás gyerekek…) Megnéztünk egy filmet egy kutyamenhely mindennapjairól. Ajándékot készítettünk a testvérosztálynak Mikulásra, ezzel is örömet szerettünk volna csempészni a hétköznapok szürkeségébe.
Közeledik a Karácsony és ilyenkor nálunk az a szokás, hogy a gyerekek ajándékot készítenek a szüleiknek hogy átérezzék: jobb adni, mint kapni. Az idén fonalgrafikával készítettek karácsonyfát. Nagyon igyekeztek, hogy minél szebb legyen, aprólékosan díszítették. Nagyon tudtak titkot tartani, senki nem árulta el otthon, hogy mire készülünk! Azért persze olyan karácsonyfát is készítettünk, amire felírtuk a gyerekek kívánságait, hogy mit is szeretnének kapni ajándékba. Sajnos csak kevesen voltunk már erre az időszakra a vírus miatt, de ez nem rontotta el a gyerekek kedvét.
A kedvenc jó cselekedeteket gyakorló játékunkat többször is játszottuk ebben a hónapban, mikor a buszra idős néni, bácsi, vagy anyuka gyerekkel száll fel és át kell adni neki a helyet. Most kapóra jött az alacsony létszám, mert mindenkinek jutott szerep.
Mivel vegyes csoportunk van, sok lehetőséget kapnak a nagyobbak, hogy segítsenek a kisebbeknek, akár evéskor, öltözéskor, vagy játék közben. Cserébe a kisebbek a „Hála fára” föltesznek egy-egy gombot. Sokszor van nagy verseny, kinek lesz több.
Az egyik anyuka küldött a csoportnak egy kosár mézeskalácsot. Mivel kevesen voltunk, láttuk, hogy sok lesz ez nekünk, ezért a szomszéd csoportot megvendégeltük vele, ők pedig egy kis sós sütivel kedveskedtek nekünk cserébe, meghálálták a jószívűségünket.
A sok jó cselekedet nem volt hiába, a csoport karácsonyfája alatt rengeteg játék volt, mert hozzánk csupa jó gyerek jár!
Ebben a rövid hónapban a kiscsoportosaimmal a szeretetről beszélgettünk. Hogyan tudunk egymásnak szeretetet átadni, hogyan tudunk örömet okozni úgy, hogy a másik érezze a szeretetet ami felé irányul. Azért választottam ezt a témát a decemberi témához kapcsolódva, mert úgy éreztem, a “boldogító jócselekedetek” egy kicsit megfoghatatlan a gyerekeknek. Az apropó a karácsonyra való készülődés volt. Hogyan tudunk örömet okozni, hogyan tudom kimutatni a szeretetemet a másik felé. Nagyon fontosnak tartom ezt a témát, hiszen az előzetes beszélgetésekben a gyerekek szinte kivétel nélkül tárgyi formában megjelenő szeretetet tudtak elképzelni, és csak egy irányba: azt ami feléjük árad.Pl. “Mikor érzed hogy anyukád, apukád szeret téged?” “Ha ajándékot vesz nekem.”-hangzott el jónéhányszor.
Ezért a karácsonyi barkácsolás, ajándékkészítés közben remek lehetőséget láttam ennek a téménak a megbeszélésére. Először csak én adtam ötleteket, később már a gyerekek maguk is kezdtek ráhangolódni a “szeretet nyelvére”. Pl.elrakom otthon a játékot, segítek anyának kávét főzni, odaviszem a csészét, egy kicsit a szobámban játszom, átölelem a szüleimet,nem hisztizek 😀 , stb.stb.
A szülők visszejelzése alapján mgragadta gyerekeket ez a téma, mert valóban érezhető volt a változás….kérdés, meddig marad…
Az óvodai szeretet nyelvünk a sok ölelés, simogatás, a figyelem ….és így karácsonyhoz közeledve, a gyerekeknek egy szeretet karácsonyi hangversenyt adtunk.
A képeken a gyerekek saját készítésű mézeskalácsot készítenek, ami szintén a szeretet közvetítésének egyik formája.
Ebben a rövid hónapban a kiscsoportosaimmal a szeretetről beszélgettünk. Hogyan tudunk egymásnak szeretetet átadni, hogyan tudunk örömet okozni úgy, hogy a másik érezze a szeretetet ami felé irányul. Azért választottam ezt a témát a decemberi témához kapcsolódva, mert úgy éreztem, a „boldogító jócselekedetek” egy kicsit megfoghatatlan a gyerekeknek. Az apropó a karácsonyra való készülődés volt. Hogyan tudunk örömet okozni, hogyan tudom kimutatni a szeretetemet a másik felé. Nagyon fontosnak tartom ezt a témát, hiszen az előzetes beszélgetésekben a gyerekek szinte kivétel nélkül tárgyi formában megjelenő szeretetet tudtak elképzelni, és csak egy irányba: azt ami feléjük árad.Pl. „Mikor érzed hogy anyukád, apukád szeret téged?” „Ha ajándékot vesz nekem.”-hangzott el jónéhányszor.
Ezért a karácsonyi barkácsolás, ajándékkészítés közben remek lehetőséget láttam ennek a téménak a megbeszélésére. Először csak én adtam ötleteket, később már a gyerekek maguk is kezdtek ráhangolódni a „szeretet nyelvére”. Pl.elrakom otthon a játékot, segítek anyának kávét főzni, odaviszem a csészét, egy kicsit a szobámban játszom, átölelem a szüleimet,nem hisztizek 😀 , stb.stb.
A szülők visszejelzése alapján mgragadta gyerekeket ez a téma, mert valóban érezhető volt a változás….kérdés, meddig marad…
Az óvodai szeretet nyelvünk a sok ölelés, simogatás, a figyelem ….és így karácsonyhoz közeledve, a gyerekeknek egy szeretet karácsonyi hangversenyt adtunk.
A képeken a gyerekek saját készítésű mézeskalácsot készítenek, ami szintén a szeretet közvetítésének egyik formája.
Fazekas József Általános Iskola
Novemberben, a társas kapcsolatok hónapjában rátaláltunk egy felhívásra a Facebook-on, ami jó lehetőségnek bizonyult osztályunk számára, hogy új ismeretségeket szerezzünk, bővítsük kapcsolatainkat.
A felhívás lényege: lepjük meg egy idősotthon lakóit névre szóló képeslapokkal. Kolléganőm felvette a kapcsolatot a közeli település idősotthonának vezetőjével, és elmondta, hogy iskolás gyerekekkel, saját készítésű képeslapokkal csatlakoznánk a felhíváshoz. Nagy örömmel fogadták az érdeklődésünket, a gyerekek pedig még nagyobb örömmel láttak neki a munkának. Sokat beszélgettünk a társas kapcsolatok fontosságáról, az idősek megsegítéséről, az örömszerzésről.
A munkát decemberben, a boldogító jó cselekedetek hónapjában folytattuk. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy jótékonykodni nem csupán pénzzel, értékes tárgyakkal lehet, hiszen gyerekként erre nekik nem igazán van lehetőségük. Részükről jó cselekedet lehet például, ha segítenek szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek. Kedvesebbek és türelmesebbek osztálytársaikkal. Előzékenyebbek a buszos közlekedés során. Udvariasabbak a felnőttekkel szemben. Észreveszik a közelükben élő idősebb embereket, és szüleik segítségével megkönnyítik számukra a bevásárlást, fahordást, levélgereblyézést, stb.
Adventi várakozásunkat végigkísérte a ”lelki” jótékonykodás, az egymás iránti szeretet, odafigyelés, apró jócselekedetek kis közösségünkben.
Az utolsó iskolai hetet pedig megkoronázta a decemberi boldogságóránk fő feladata: elkészültek az idősotthon lakóinak szánt névre szóló képeslapok, melyet tanító bácsi kollégánk személyesen juttatott el a címzetteknek.
A feladat a kollégák számára is tanulságos volt, megtapasztalhattuk az összefogás erejét, hiszen többen is vállaltak egy-egy részfeladatot (telefonálás, kapcsolattartás, eszközök előkészítése, gyerekek segítése a képeslapok elkészítésében, fotózás, képeslapok elszállítása stb.).
Igazi csapatmunka volt kollégáim részéről is, amire különösen büszke vagyok. A „ha adunk, azáltal mi is többek leszünk” érzése mindvégig átjárta gondolatainkat, így igazán boldog érzéssel zártuk ezt a hónapot, gyerekek és tanítók egyaránt. Bízunk benne, hogy az otthon lakóinak is megszépíthettük a karácsonyt és jó cselekedetünkkel örömöt okoztunk nekik.
A feladat megvalósításában osztályunk segítségére voltak: Móró-Hornyák Henrietta, Bujtorné Helyei Hajnalka és Strack Flórián tanítók.
Ebben a hónapban is mind az öt csoportban megtartottuk a boldogságórát. A hónap témája a boldogító jó cselekedetek. A téma feldolgozása úgy valósult meg, hogy meghallgattuk a hónap dalát Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatók, majd a hónap meséjét, Bezzeg Andrea: Szívem kertje, majd az elhangzottakat átbeszéltük a gyerekekkel. A decemberi hónap tele van ünnepekkel (Télapó, Karácsony), így megragadtuk az alkalmat, hogy gyűjtést szerveztünk, minden gyermek hozhatott egy csokoládét, megbeszéltük, hogy az összegyűjtött édességet felajánljuk a rászoruló gyerekeknek, ezzel szebbé tehetjük néhány gyermek karácsonyát és mosolyt csalhatunk az arcukra. A gyerekek átélhették azt az érzést, hogy nem csak kapni jó, de adni is jó. A gyerekek szívesen részt vettek a gyűjtésbe, így volt olyan gyerek aki a megunt játékát is felajánlotta. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mivel ilyen jók voltak, és ilyen jót cselekedtek ezért biztosan őket is megjutalmazzák. Először is kaptak a Télapótól egy nagy csomagot, majd a Jézuska minden csoportba ellátogatott, és rengeteg szebbnél szebb új játékokkal jutalmazta meg a gyerekeket.
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
„Ahogy idősebb leszel, megtanulod, hogy két kezed van:
az egyik, hogy magadon segíts, a másik pedig azért, hogy másokon.”
(Audrey Hepburn)
A Derecskei Szociális Család- és Gyermekjóléti Központ és a Derecske Városi Művelődési Ház és Könyvtár ebben az évben is adománygyűjtést szervezett a városunkban élő, szociálisan rászoruló családok számára.
Hagyományt teremtve az idén is csatlakoztunk a Jónak lenni jó! kezdeményezéshez. Boldogságóra keretében az osztály minden tanulója készített ajándékcsomagot, és együtt vittük el a szépen becsomagolt dobozokat a művelődési házba. A közös éneklés még inkább megdobogtatta szívünket, és mindannyian átérezhettük, hogy milyen jó adni. Köszönettel és hálával tartozunk a kedves családoknak, akik fontosnak érezték, hogy itt városunkban mindenkinek szép legyen az ünnep.
Köszönjük a művelődési ház vezetőjének és dolgozóinak a kedves fogadtatást, amellyel megerősítették a gyerekekben az érzést, hogy „jónak lenni, jó”.
December hónapban még több figyelmet fordítunk a jóság és a kedvesség megélésére alkalmas tevékenységekre. December 1-én újra beköltözött hozzánk Mosolymanó és elkezdtük adventi naptárunk izgalmas nyitogatását. Az idén a kis zsákokba az édesség mellé pozitív üzenet és egy arra a napra érvényes jócselekedet kártya is került. A gyerekek titokban teljesítették a „feladatot” és lepték meg egymást kedves üzenetekkel, apró figyelmességgel.
Fogalmazás óránkon a jellemzés írásáról tanultunk, ez kiváló lehetőséget jelentett egymás erősségeinek leírására. A gyerekek húztak egy nevet, és róla készítették el a jellemzést, majd egyenként felolvasták. Fel kellett állni annak a tanulónak, aki magára ismert. Nagyon kedves, megerősítő fogalmazások születtek, és én büszke voltam rájuk, hogy ennyire szeretik egymást. Irodalom órán Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? novelláját dolgoztuk fel, szem nem maradt szárazon. A szombati tanítási napon mozit rendeztünk popcornnal, és megnéztük a novella filmváltozatát, majd megtanultuk a benne szereplő gyögyörű karácsonyi éneket.
„A magasságban dicsőség Istennek
Békesség légyen földön embereknek,
És jóakarat mindenféle népnek
És nemzetségnek.”
Áldott, békés karácsonyt kívánunk a Boldogságóra csapatának!