„Az élet egyik legszebb jutalma, hogy miközben az ember másokon segít, egyben önmagán is segít.” (Ralph Waldo Emerson)
Már első osztálytól arra neveljük kisdiákjainkat hogy a kedvesség, nagylelkűség jó erény, legyenek segítőkészek. Nagyon sok területre kiterjed a jó cselekedetek hatása. Egy biztos, megállapítást nyert az a tény, hogy a hasznosság érzését és egy új identitás lehetőségének a kialakulását élhetik, élhetjük meg jó cselekedetek kifejezése által. Amikor jó cselekedeteket hajtunk végre empatikusabbnak és szerethetőbbnek látjuk magunkat, hiszen nem csak másokat szemlélünk pozitívabban, de magunkat is kedvezőbben értékeljük. A jó cselekedetek gyakorlása közben, akár olyan képességeik is felszínre bukkanhatnak melyekről, még tudomásuk sem volt. Nem utolsósorban, az egyik legalapvetőbb emberi szükségletet elégíti ki, ha kapcsolatba kerülünk másokkal.
A decemberi hónap az adventi készülődés időszaka, készülünk legszebb ünnepünkre a szeretet ünnepére. A gyerekek cselekedeteit is áthatotta az egymásra figyelés, segítés, az izgatott készülődés. Osztályunk kisdiájkait is jellemezte a kedvesség, nagylelkűség. Adventi naptárunkból minden nap előkerültek a mesék pl: A befogadott nagypapa, és minden kis tanuló kapott valami meglepit.
Bekapcsolódunk iskolánk által szervezett cipősdoboz akcióba, ahol hátrányos helyzetben élő gyerekeknek, lehetett ajándékokat hozni. Öröm volt látni,ahogyan osztályukban gyűltek a kis csomagok. A jótékonykodás lényege, hogy önzetlenül váljunk meg szeretett és nagyra becsült dolgaiktól azért, hogy másoknak jót tegyünk s örömet okozzunk! Ezek a pici gyerekek ezt megtették!
Írtak egymásnak levelet, amely úgy kezdődött örülök hogy az osztálytársam vagy, és azt szeretem benned, hogy…….
Megtanultuk a hónap dalát: Jó emberré csak szívemmel válhatok, hangzott a tantermünkben.
Iskolánk karácsonyfájára az osztályunk is készített díszeket, és fel is díszitettük azt az aulánkban, közös éneklés keretében.
Az osztálytermünkben pedig elkészítettük a jó cseledet karácsonyfáját.
Az adventi utolsó gyertyagyújtáson osztályunk adott műsort. A kisdiákjaink műsora rámutatott az Advent legfontosabb üzenetére, hogy embertársaikban lássuk meg a hozzánk betérő üdvözítőt, és ne szalasszuk el az alkalmat a SZERETETRE. Volt ének és versmondó verseny is osztályunkban.
Ebben a hónapban több órát is ajándék készítésre fordítottunk. Azért hogy, osztályunk kicsi tanulói is tudjanak meglepetést szerezni, szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek. Készítettünk mécseset, hógömböt, gyertyát, képeslapot, angyalkát. Ezekkel a személyes tárgyakkal melyet saját kis kezükkel készítettek a gyerekek, nagy örömet okoztak szeretteiknek, a fenyőfa körül.
Emlékezz! Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ.

Nekem a december a kedvenc boldogságórás hónapom. Ilyenkor mindenkibe jóság költözik, még a legrakoncátlanabb gyerek is meg akarja mutatni, hogy ő is tud jó lenni. Így történt ez nálunk most is. A téma bevezetésekor felírtam a táblára azt a szót, hogy kedves. Ezt bontottuk ki közösen: összeszedtük azokat a tulajdonságokat, amik egy kedves emberre jellemzőek. Így jutottunk el a jótettekig. Ekkor megnéztünk egy kisfilmet: Ilyen világot szeretne mindenki címmel. https://www.youtube.com/watch?v=zcbGQ6D_OkM
Ezután megbeszéltük a filmben látottakat. Ha teszel valakiért valami jót, előbb-utóbb visszatér hozzád. Aki ad, az kétszeresen kap. Gyűjtöttünk olyan jócselekedeteket, amiket ők is bármikor megtehetnek. Az adventi kalendáriumban kapott mindenki boldogságórás családi élménynaptárat, ebből is lehetett szemezgetni. Kis kártyákra felírtam néhányat, amit párokban mutattak be egymásnak pantomim játékkal, a többieknek pedig ki kellett találni. Ez a játék arra hívta fel a figyelmemet, hogy többször kell pantomimezni, mert segíti az apró részletekre való fókuszálást. Ezután megpróbáltunk az ajánlásban lévő rövid párbeszédhez jeleneteket is alkotni. Legtöbb gyereknek az ajándékozás jutott eszébe, a legkreatívabb páros jelenetében egy idegen egy hajléktalannak adott meleg ruhát. A téma feldolgozásának csúcspontját a képeslap jelentette. Sokat beszélgettünk előtte arról, hogy milyen helyzetek jelenthetnek nehézséget egy korukbeli gyereknek. Sajnos többüket is közelről érint ez a téma, így mély érzések, kemény témák kerültek elő, ami nagyon megérintette a gyerekeket. Ezután készítették el a képeslapokat. Majdnem az összes gyerek az osztályból választott ki valakit, akinek a képeslapját szánta. Mikor elkészültek a munkák, ők kérték, hogy felolvashassák írásaikat. Teljesen spontán történt, hogy ahogy meghallotta az első kislány a neki címzett levelet, odaszaladt az írójához és átölelte. Aztán sorban mindenki így tett. Elérzékenyültünk, még én is… Ebben a hónapban azt is elértük, hogy az udvaron mindenki együtt játszott, egyetlen gyerek sem lett kiközösítve. Egy nagy csapatként, együttműködve, közös szabályok mentén játszottak. Nagy öröm volt látni.

Az adventi időszakban rajzot készítettünk, melyet idős emberekhez juttatunk el. Feldíszítettük az osztály karácsonyfáját, valamint a falu karácsonyfájára is vittünk díszeket. Mézeskalácsot sütöttünk, majd közben egymást is megajándékoztuk saját készítésű meglepetéssel. Persze a szülőkről sem feledkeztünk meg. A hónap minden napján sokat segítettek a gyerekek az otthoni házimunkában szüleiknek és természetesen nekik is készültünk meglepetéssel.

Az adventi időszakban rajzot készítettünk, melyet idős emberekhez juttatunk el. Feldíszítettük az osztály karácsonyfáját, valamint a falu karácsonyfájára is vittünk díszeket. Mézeskalácsot sütöttünk, majd közben egymást is megajándékoztuk saját készítésű meglepetéssel. Persze a szülőkről sem feledkeztünk meg. A hónap minden napján sokat segítettek a gyerekek az otthoni házimunkában szüleiknek és természetesen nekik is készültünk meglepetéssel.

Szeretetbefőtt készítése egymásnak.