Jó cselekedet karácsonyfa
Advent időszakában az egymásra figyelés, a „Jóság” nemcsak az óvodában, hanem a családok életében is kiemelt figyelmet kap. A gyerekekkel könnyedén rá tudtunk hangolódni a karácsonyvárásra. A jó cselekedet karácsonyfánkra mindenkinek sikerült sok-sok díszt felragasztania.
Boldogító jó cselekedetek
Az örökbefogadás valóban jó cselekedet, de vajon miket tudunk örökbe fogadni és hogyan…
Kerestük a válaszokat és meg is találtuk.
Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Az osztályommal nagyon szeretjük a decemberi boldogságórát, mert ilyenkor előtérbe kerül a jó cselekedetek gyakorlása. Óra elején körbe álltunk, szavakat mondtam és akinek a labdát dobtam meg kellett mondania a kakukktojást. Itt már megismerkedtek pár jó cselekedettel kapcsolatos fogalommal, mint pl.: gondoskodás, kedvesség, együttérzés.
Ezután ráírtuk a nevünket egy kis cédulára és mindenki kihúzott egy nevet. Ezen a napon annak az embernek voltak a titkos segítői, akit kihúztak. Majd adventi kalendáriumot készítettünk elő az osztály jó cselekedeteiből. Szíveket vágtak ki, melyekre minden nap felírják annak a társuknak a jó cselekedetét, akit a nap hősének tartanak. Ezeket sorba felragasztjuk majd egy kartonra, hogy egy fenyőfa alakuljon ki a szívekből. Mindeközben meghallgattuk a hónap dalát.
Büszke vagyok az osztályomra, mert szorgalmasan dolgoztak: elmélkedtünk, játszottunk, énekeltünk és a boldogság érzésével zártuk ezt az órát is.
A decemberi téma feldolgozása a Három fenyőfa cimű mese alapján történt.
Boldogságóra – December: A jó cselekedetek gyakorlása
A karácsonyi készülődés jó alapot adott a téma felvezetésére. A jó cselekedetek végrehajtása karácsony tájékán különösképpen nagyobb szerepet kap az emberek, családok életében. Mit jelent jót cselekedni? Erre válaszoltak a gyerekek. Egyes gyermekek elvont fogalmakat is használtak már a válaszaik során. A jó és rossz közötti különbségeket el tudták mondani, példákat is meséltek hozzá.
Jobb adni, mit kapni, adni jó, adni öröm – kinek mit jelent ez? A gyermekek nagyobb része még kapni szeret, ami teljesen érthető az ő életkorukból adódóan.
A négy gyertya mese után a gyerekek befestették a rajzlapból előre kivágott fenyőfaformákat, majd száradás után filctollal kidíszítették karácsonyfának. Néhányan ajándékot is rajzoltak a fa alá, ezzel is jelképezve az „adni jó, adni öröm” érzését.
Az év legszebb időszakában mi is sokat beszélgettünk, készültünk, alkottunk! A Bojtorján együttes dalával vezettem be a témát és minden alkalommal elénekeltünk ezt a dalocskát. Az ünnep előtti utolsó napokban tartottunk egy projektnapot, melynek fő témája a Boldogságóra havi témája volt. Csoportokban dolgoztunk, röviden megismerkedtünk Teréz anya életével és áldozatos munkásságával. A csoportok szuperhősökké váltak és akciótervet dolgoztak ki egy általuk kiválasztott jócselekedethez. Foglalkozás közben megismertük a hónap dalát és együtt énekeltük alkotás közben. A téma zárásaként apró ajándékokat készítettünk, a családtagoknak, barátoknak.
Csemeteliget Napközi Otthonos Óvoda és Mini Bolcsöde, Sződliget
A hónap témáját a közeledő ünnepekhez kapcsoltuk. A gyerekek izgalommal várták mind a mikulást, mind a közeledő karácsonyt.
– A hónap elején megnyitottuk az óvodánkban a „Fordított Kalendárium” jótékonysági akciónkat. Nem veszünk, hanem adunk bele mindig valamit! 🙂 15 napon keresztül minden nap megnyílt egy újabb doboz, melybe a mindenféle karácsonyi meglepetést tudtunk tenni. Ebben rengeteg szülő, és gyermek részt vett, mindennap lelkesen hoztak valami új dolgot a dobozba, hogy valakinek ez majd nagy örömet okozzon karácsonykor. A megtelt dobozokat a környékbeli rászoruló családoknak juttattuk el.
– December beköszöntével már elhintettük nekik, hogy a mikulás bizony már nagyon figyel, és csak jó dolgokat szeretne látni a csoportban. Ennek megerősítésére érkezett hozzánk egy manó, aki figyelte a Mikulásnak a csoportban történő eseményeket. A manót a gyerekek természetesen nagy örömmel fogadták, segítettek neki megtalálni elveszett testvéreit, mindennap készítettek egy-egy rajzot neki, amit majd továbbíthat a mikulásnak.
– Ahogy egyre közelebb kerültünk a karácsonyhoz, minél jobban szerettünk volna erre hangolódni. Ezért, a gyerekekkel megfestettük a csoport karácsonyfáját. Ám ez a fa, nem hétköznapi karácsonyfa volt, hiszen erre, csak “jókívánság díszek” kerülhettek fel. A díszeiket megterveztük, belesúgtunk valami szépet, valami jót… majd eldöntöttük (Szigorúan titkosan!), hogy kinek szeretnénk küldeni ezt a jókívánságot.
Sokan választották barátjukat, barátnőjüket, de gondoltak kis tesóra, anyára és apára is❤️
Miután elkészültek a díszek, közösen öltöztettük fel a karácsonyfánkat – természetesen, akinek lehetősége volt rá, átadta barátjának az elkészült jókívánságot, amit ő tehetett fel a fára.
Beszélgettünk arról, hogy milyen jó érzés kapni illetve adni valamit a másiknak – legyen akár az csak egy rajz, egy ölelés vagy egy simogatás.
„Azt álmodtam gyertya voltam a bálteremben, és meggyújtottak szeretettel.”
Smile3.b
Elsőként remélem, hogy minden Boldogságóra programban résztvevő gyereknek, felnőttnek nagyon jól telt a december, sok-sok örömmel. A mi csoportunkra decemberben a jó cselekedetekből az adok-kapok volt jellemző. Az osztályfőnököt, iskolánk könyvtárosát is bevontam ebben a hónapban a foglalkozásokba, ezzel is szerettem volna gyakorlatban is népszerűsíteni a programot a kollégák között. A nyitó idézet is a könyvtári foglalkozásunk során született. Decemberben igyekeztem a gyerekekkel együtt készülni az ünnepekre, megtölteni szívünket szeretettel, jósággal. Szülők kértek meg ismét egy pályázat megvalósítására, melynek örömmel tettem eleget. Az iskola egyik legfontosabb alappillére a család. A gyermekek tanuláshoz, társaihoz, tanáraihoz való viszonyát tükrözi a család iskolához, tanuláshoz, másokhoz való viszonya. Nagyon fontos milyen példát látnak otthon, mik a meghatározó értékek. Nagyon fontosnak tartom a felnőttek felelősségét abban, hogy milyen nemzedéket nevelnek. Igyekszek mindig jó példát mutatni a gyerekeknek. Most ismét egy sikeres együttműködést valósítottunk meg a szülőkkel, gyerekekkel. Ahhoz, hogy az iskola sikeres legyen kétoldalú, egyenrangú, társas kapcsolatot kell kialakítani a család és iskola között. Ne csak annyi legyen, hogy az iskola diktál mit vár el, mit kell tanulni, hanem a szülők kezdeményezéseit is meg kell hallani és támogatni a megvalósítását.
Az adventi időszak lehetőséget ad az elcsendesedésre, befelé fordulásra, ünnepvárásra. Ez a mi esetünkben most fordított volt, a december nagyon mozgalmasan telt. A hónap előre haladtával egyre izgatottabban vártuk az év legszebb ünnepének, a karácsonynak eljövetelét. Az osztály összetétele vegyes ( teljes család, egy szülős, elvált, anyagiháttér változó, tanulmányi eredmény különböző), de a készülődés során mindenki egyenlő volt. Fontos, hogy ezt érezzék a gyerekek. Lehet közhelyesen hangzik, mégis igaz, hogy a legjobb ajándék, amit gyermekeinknek adhatunk, az a közösen eltöltött idő, a figyelem és a szeretet. Amit most tőlünk látnak, tanulnak, a későbbiekben is meghatározza majd, hogy mennyi örömöt társítanak az ünnepekhez, hogyan élik meg majd a karácsonyi készülődést akár felnőttként, évek múlva a saját gyermekeikkel. Ez az évfolyam az, aki az eddig iskolában töltött éveit karanténok szakítottak meg többször, a korlátozások miatt nem tudott még részt venni számos (járvány előtt hagyományosan megtartott) iskolai rendezvényen. Ezeket is igyekszünk pótolni az osztály szinten megtartott programokkal.Nagyon fontos, hogy megéljék a közösséghez tartozás érzését.
Megtudtuk, hogy a szülőkkel összefogva novemberben elkészített COOP Mikulás pályázatunk nyert. A gyerekek nagyon szép ajándékokat kaptak: rajzkészlet, gyurma.
Igyekeztünk a tantermünket saját kézzel készített dekorációkkal ünnepi hangulatba öltöztetni, hasonlóan a lelkünkhöz.
Vártuk a Mikulást: Idén a kabai posta ismét vállalta, hogy a Mikulás levelét eljuttatja a gyerekeknek. Az osztályfőnökkel közösen készítettük el a gyermekek levelét. A gyerekek nagyon örültek neki. Közösen vártuk a Mikulást. A nagy izgalomban forrócsokit ittunk, énekeltünk. A gyerekek a szekrényben találták meg a csomagokat. Sőt, mi is kaptunk. Szemfülesen észrevették, hogy levelet is kaptunk az osztályfőnökkel. Megkérték, hogy olvassuk fel. Bárhogy is igyekeztem nem sikerült könnyek nélkül. A gyermekek őszinte meghatottsággal néztek rám. Megfogalmazták, hogy biztosan régen kaphattam levelet. Úgy gondolom fontos, hogy a gyerekek lássák az érzéseinket, ne szégyenkezzünk kimutatni. Lehetőségünk nyílt meglátogatni a Mikulást is.
Könyvtárban: A könyvtárost is bevontam ebben a hónapban, hogy változatos legyen a boldogságóra. Nagy örömmel tett eleget a kérésnek. A Megtölteni a termet című mesét dolgoztuk fel. Egy fergeteges délutánt töltöttünk el, új élményekhez juttatva a csoportot. Igyekszem a helyi lehetőségeket kiaknázni.
Szeretetfánál: Az egyik nagymama az udvarán szokott feldíszíteni fenyőfát, mely a szeretetfa. Egyik foglalkozásunk során ide látogattunk el. Útközben megfigyeltük a szépen díszített házakat, ablakokat. Megbeszéltük az ünnepvárás, készülődés lépéseit, különbözőségeket-hasonlóságokat.
Játékgyűjtés: Az idei tanévben második alkalommal csatlakoztunk a MosolyManók jótékonysági játékgyűjtéshez. A csoporttal a gyűjtést koordináltuk. Példát mutatva mi kezdtük el a gyűjtést ezzel ösztönözve a többieket.
Gyümölcssaláta karácsonyi köntösben: Ez ismét egy pályázat, amibe beneveztünk. Szülők kértek meg ismét a pályázat megvalósítására, melynek örömmel tettem eleget. Gyümölcssalátát készített a csoportunk. A gyerekek többsége még nem fogyasztotta így a gyümölcsöket, sőt az egyik kisfiú nem értette, hogy eszünk salátát. Az egyik szemfüles társa magyarázta el, hogy nem a zöldség salátára kell gondolni, hanem az összedarabolt gyümölcsök együtt a saláta. A saláta készítése közben beszélgettünk az egészséges táplálkozásról is. Felvetettem a gyerekeknek, hogy karácsonyi köntösben kell a gyümölcssalátának lenni. A gyerekek ötleteltek hogyan tudnánk megvalósítani. Ügyesen eljutottunk oda, hogy karácsonyi keretet adunk a készült fotóknak.
Ajándék szülőknek: Készítettünk gipsz gyertyatartókat, melyeket a gyerekek kifestettek, majd becsomagoltuk. Azt mondták, hogy nagyon nehéz lesz magukban tartani azt, hogy ne mondják el otthon. Közben a gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy a saját kézzel készített ajándéknak miért lehet jobban örülni.
BUÉK: Közösen elbúcsúztattuk az óévet. Készítettünk magunknak party szemüveget, koccintottunk és egy kicsit mókáztunk.
December 1.-24.-ig az Intézmény ajtaja előtt felállított hatalmas Kalendáriumunk ez alkalommal egy-egy új jó cselekedettel bővült napról napra. A gyerekek közösen fedezhették fel akár a szüleikkel a napi „kis küldetéseket”, amikkel színesebbé és szeretetben, odafigyelésben gazdagabbá tehették az ünnepi készülődést.
A foglalkozás megkezdése előtt Gilles Diederichs:Játékos relaxáció könyvéből választottam egy relaxációs tornát, mellyel a gyermekek számára teremtettem meg a nyugodt légkört.
A gyakorlat neve: A madárfióka kikel a tojásból
1. Elhelyezkedünk a talajon, sarkunkra ülünk, a karunk a test mögött, a homlok a földön. Hunyjuk be a szemünk, és képzeljük el, hogy egy jó meleg tojáshéjban vagyunk, ahol nem érhet baj.
2. Ezután finoman mogassuk meg a válunk, kezünk.. Nagyon lassan felállunk, és közben mozgunk, mintha kitörnénk a Tojás héját.
3. Mosolyogjunk, és csináljuk úgy mintha szárnyunk lenne. Járjuk körbe a csoportszobát röpködve. Ezután leülünk, és lélegzünk mélyeket
A relaxáció után meghallgattuk Bezzeg Andrea: Szívem kertje meséjét, amihez a munkafüzetben található illusztrációt a gyerekek kiszínezhették.
Ezunán a gyerekek előre kivágott szíveket mintáztak, melyeket később egy beszélgető kör alkalmával elajándékozhatták egymásnak.