Madarak színezése közben beszélgettünk arról, hogy télen gondoskodunk róluk, teszünk a madár etetőbe magvakat, szalonnát és ezzel jót cselekszünk, a madarak pedig örülnek, mivel ilyenkor nem nagyon találnak élelmet. Hogyan lehet még jót tenni, és másoknak örömet szerezni? Például ha az óvodában, vagy otthon összepakolom a játékot magam után,nem hagyok rendetlenséget magam után,annak fog örülni az anyukám és óvónéni is. Vagy csendben hallgatom a mesét, nem bántom a másikat.

Madarak színezése közben beszélgettünk arról, hogy télen gondoskodunk róluk, teszünk a madár etetőbe magvakat, szalonnát és ezzel jót cselekszünk, a madarak pedig örülnek, mivel ilyenkor nem nagyon találnak élelmet. Hogyan lehet még jót tenni, és másoknak örömet szerezni? Például ha az óvodában, vagy otthon összepakolom a játékot magam után,nem hagyok rendetlenséget magam után,annak fog örülni az anyukám és óvónéni is. Vagy csendben hallgatom a mesét, nem bántom a másikat.

Ezt a témát beszélgetéssel kezdtem, melyben megkérdeztem őket, hogy ki, milyen jót szokott cselekedni otthon és ez szerinte, milyen érzést vált ki benne és a másikban? Lelkesen elsorolták,hogy ki mit tett és utána felolvastam nekik a Szívem kertje ,,c” mesét. Majd utána is tettem fel gondolkodó kérdéseket és utána odaadtam nekik a munkafüzetből kimásolt feladatokat, amit nagy lelkesedéssel rajzoltak.

A fokozódó vírushelyzet miatt ismét „magányosan” töltöttük az adventi időszakot. Sajnos ismét nem valósulhatott meg a szülőkkel közös készülődés varázsa. Ezért nagyon fontossá vált a jó cselekedet gyakorlásának megismerése, elsajátítása, ezzel a gyerekek önbizalmának fejlesztése. Pozitív megerősítéssel a helyes magatartási formák, a “jónak lenni jó” érzését, a társas kapcsolatok elmélyítését segítettünk elő a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodva, játékos formában. Örömmel és izgalommal készítették az otthonra szánt adventi koszorúkat, mellyel szüleiket lepték meg. Sajnos sok gyermek esetében nem volt ismert az adventi naptár és koszorú fogalma. Ezekkel a produktumokkal haza is vihettek egy kis jó cselekedetet. Az óvodai fenyőünnep során megtapasztalhatták a meglepetés és az ajándékozás örömének érzését. Az adventi időszakban igyekeztem a lecsendesedés időszakának varázsát elvinni a gyerekek életébe.

A boldogító jó cselekedet témakört sajnos csak most januárban tudtam megvalósítani, mert a decemberi hónapban betegeskedtem. A témát „Boldog Blanka” köszönésével indítottam, s a gyerekek már tudták, hogy jó kis játékokban lesz részük. A tevékenységet relaxációs gyakorlattal folytattuk, ami a madaras heti témakörömhöz kapcsolódott. A játékba élvezettel vettek részt. Ezt követően elmeséltem nekik a Szívem kertje mesét. A mese hallgatása után beszélgettünk milyen jó dolgokat tudunk tenni társainkkal, szüleinkkel. Felelevenítettük, mi is történt a délelőtt folyamán a szabad játék során, hogy ki kinek segített.A gyerekekkel megbeszéltük, hogy mennyire jó érzés, ha tudunk segíteni a társainknak. A délelőttök folyamán énekeltünk, táncoltunk a Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalára. Zárásként a munkafüzetben a témához kapcsolódó Amáliát színezték ki, majd mindenki készített egy szívet, amit barátjuknak adtak át. A kreativitás közben meghallgattuk Bagdi Bella- „Boldog vagy c. dalát”.

A jó cselekedetek gyakorlása

Az elmúlt havi témámat már nagyon vártam. Szerintem a gyerekek számára könnyen érthető e téma. A karácsony közeledte még megfoghatóbbá és megvalósíthatóbbá tette. Sajnos azonban közbeszólt az élet és terveim ellenére nem tudtam az óvodában tölteni e szép, karácsonyvárási időszakot.
Januárban azonban már egy új ötlettel a tarsolyomban vártam Boldogságórám kis részvevőit. Relaxációs gyakorlattal kicsit hangolódtunk a témánkra. Malomkörzéssel utánoztuk a szélkerekek mozgását, majd felhívtam figyelmüket, hogy szállingózni kezd a hó. Mindenki imádja a havazást, így felvidult az arcuk, szinte érezték, hogy arcukra hullik a puha hópihe.
-Honnan hullik a hó? Kíváncsiak vagytok? Ha leültök, hoztam nektek egy szép mesét, és elmondom nektek.
Az érdeklődést fokozta, hogy a csoportszobában már elhelyeztem a vetítővásznat és a diavetítő gépet.
-A mai mesénk címe: Holle anyó-mondtam.
Úgy gondoltam e témával való ismerkedés során, hogy ez a mese a gyermekeink számára érthető, érdekes és jó rálátást ad a jó cselekedetekre. Levetítettem a mesét, majd beszélgettünk a látottakról. Elmondták, hogy jó és rossz lány volt a mesében. Irányított kérdéseim segítségével ők maguk mondták ki, hogy jókat tett az egyik lány. Láthatták a meséből is, hogy Holle anyó számára is a jó cselekedeteket végrehajtó lány a kedvesebb, szeretetre méltóbb. Egy kisfiú megemlítette, hogy ő segíteni szokott a kisebbeken. Ezzel a mondatával már mindenkinek volt mondanivalója a segítségnyújtásról, jó cselekedetekről.
Sok-sok dolgot, ötletet összegyűjtöttünk közösen, hogy mi milyen jó cselekedeteket hajthatunk végre könnyedén. Segíthetünk társunknak a pakolásnál, beköthetjük a napos kötényét, stb.
Végül kis papírszívecskéket adtam mindenki kezébe, amin a saját jele szerepelt. Az ajtónkra ragaszthatta minden kisgyermek. Annak a jelét rajzolhatta rá minden gyerek akinek segített, jót tett. Ezzel beindult a versengés. Boldogan mesélték egymás szavába vágva, hogy ki, mit tett.
Segítőkészek, figyelmesek és jók voltak ezen a délelőttön egymáshoz gyermekeink. Az én szívem és az ő kis szívüket is biztosan melengette a tetteik sora. Remélem továbbra is folytatják jó cselekedeteiket.