Nagyon lelkesen fogadták az órát.
Aztán már az első feladatnál kezdődött az értetlenkedés. A „Jó cselekedetek leltára” kitöltésénél többen nem értették meg, hogy mit jelent, a „Jót adtam” és a „Jót kaptam”. Vagy sose kaptak – ami azért kizárható -, vagy annyira természetes, hogy minden óhajuk teljesül, hogy nem is veszik észre?
A tankönyv 124-126. oldalán lévő idézetekkel se nagyon tudtak mit kezdeni.
A munkafüzet 61. oldalán található gondolkodást serkentő kérdéseken haladva fogalmazódott meg bennem: Ezek a gyerekek még nem érettek erre a témára.
Sajnálom.
Boldogító jó cselekedetek
Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
A csoporttal a nagylelkűségről beszélgettünk és a jó cselekedetek pozitív hatásáról. Játékokat gyűjtöttünk össze, melyeket tovább adtak társaiknak, barátaiknak.
December hónapban a Boldogító jó cselekedetek témát a nagy csoportban dolgoztuk fel. A karácsonyi ünnepekre való készülődés időszaka, az adventi várakozás hetei különösen sok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egymásnak örömet szerezzünk, szívből adjunk, és a közös élményekkel ráhangolódjunk az ünnepre.
Az adventi koszorú fényeinél, sokat beszélgettünk a gyerekekkel az ünnepről, hagyományokról, a családban és az óvodában zajló történésekről. Énekekkel, versekkel, mesékkel készültünk lélekben is a szeretet ünnepére.
Az Ezüsthajú angyalka című mesét nagyon szívesen ismerték meg a gyerekek. Az egyik kedvencükké vált. A mesét mindig valamilyen angyalokról szóló dallal vezettük be, ráhangolódva ezzel a mese élményére. (Pl.: Szálljatok le, szálljatok le….Pillefénnyel, angyalszárnyon….) A mese után beszélgettünk annak tartalmáról, szereplőiről. Mindenki megértette, hogy milyen jóságos cselekedetek történtek a mesében, és az angyalka a levágott ezüsthajával hogyan tett másokat boldoggá.
A mesét többször hallották már a gyerekek, amikor kértük Őket, hogy rajzolják le az ezüsthajú angyalkát úgy ahogyan ők azt elképzelik. A rajzokat utolsó nap titokban hazavihették. Megbeszéltük, hogy mindenki otthon majd a karácsonyfa alá rakja, hogy amit készítettek vigyázhasson az egész családra.
Beszélgettünk arról, hogy otthon, óvodában ki milyen jó cselekedettel teszi boldoggá azokat akiket szeretnek. Nagyon jó volt hallani azokat az apró kis csodákat amelyeket a gyerekek meséltek. (Pl.: Hogyan segítenek otthon, kinek szeretnének ajándékot készíteni, miért jó adni és kapni)
Mindig igyekeztünk olyan óvodai nevelést nyújtani a gyermekeknek, melynek alapvető lényege az egymás iránti empátia, szeretet, elfogadás, bizalom. Ezek az örök értékek így az ünnep közeledtével mindannyiunkban, így a gyermekekben is felértékelődnek. Szívet melengető öröm volt számunkra, hogy nagy csoportos ovisaink milyen kifejezően és nyíltan beszélnek érzéseikről, családjukról, az egymás iránt érzett szeretetről.
Az utolsó óvodai napon, körbeálltuk a közös karácsonyfát, ahol minden kisgyerek kapott egy kis rénszarvast ajándékba, melyet hazavihetett.
Évről-évre mindig boldogsággal, és szeretettel tölt el minket az óvodai advent a gyerekekkel. Nagy örömünk volt látni idén is a gyermekek apró örömeit, egymás iránti szeretetüket, békéjüket, boldogságukat, melyre ebben a zűrzavaros, olykor kaotikus világban, minden embernek, de különösképpen a gyermekeinknek kiváltképp szüksége van.
A héten újabb boldogság foglalkozást tartottam a gyerekeknek, melynek témája ezúttal karácsonyhoz fűződően a Jó cselekedetek volt. Meghallgattuk Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalát. Elmeséltem a gyerekeknek Bezzeg Andrea Szívem kertje c. meséjét, érdeklődve figyelték a gyerekek. Csukott szemmel hallgatóztunk, hátha mi is meghalljuk azt a dallamot a felhők közül. A mesét követően beszélgettünk róla, hogy volt e már olyan, hogy megdicsérte őket valaki, s ha igen, akkor miért. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy nem mindig ugyanazt hallottam, nagyon egyedi dolgokat soroltak fel a gyerekek. Igazán jó volt hallgatni őket. Szituációs játékokat játszottunk: Miben segítenétek anyának, ha fáradtan érne haza és otthon még sok munkája lenne? Ha az óvó néninek fáj a feje, miben tudnátok neki segíteni? stb. Harangokat színeztünk melyekkel a Jócselekedetek fáját fogjuk feldíszíteni. Karácsonyig minden nap feltesszük a fára annak a harangját, aki az előző nap valami jót tett a csoportban. Ettől nagyon lelkesek lettek a gyerekek, nagyon próbáltak valami jót cselekedni.
A téma feldolgozását nemcsak beszélgetőköreink segítették, de a megbeszélteket szemléletes módon be is mutattuk. Pl.: A csoportszobai rendrakás bizony komoly-, és sokszor nehéz feladat volt a gyermekek számára. Ha többen vettek részt benne, segítve a másikat, máris gyorsabban a helyére került minden. A gyermekek egymásnak megköszönték a segítséget, így az illedelmességi formulák gyakorlása is a témához kapcsolható volt.
A decemberi boldogságórát villámrelaxációval kezdtük, melyet a 7. osztályban tartottam. A tanulók körben leültek a teremben, majd a következő kérdéseimre válaszoltak: Mit jelent a jócselekedet számodra?. Ma milyen jót cselekedtél?, Milyen otthoni jócselekedeteidet tudnál felsorolni? Mit jelent a következő mondat: „Jobb adni, mint kapni.”? A következő feladat a témával kapcsolatos munkafüzetben lévő képet elemeztük. Majd együtt elolvastuk a Paralimpia című történetet és megbeszéltük a tanulságait a történetnek. Utána mindenki elkészítette a saját jócselekedet virágját, amelyekből plakátot készítettünk. Az órát a hónap dalának meghallgatásával zártuk.