Az első osztályosok rajzokat készítettek, amelyeket akkor adnak majd oda egymásnak, ha valaki rosszul érzi magát vagy rossz kedve van.
Boldogító jó cselekedetek
Az első osztályosok rajzokat készítettek, amelyeket akkor adnak majd oda egymásnak, ha valaki rosszul érzi magát vagy rossz kedve van.
Ez a hónap az apró jócselekedetek jegyében telt már az elejétől. Mára mindennapossá vált, hogy a reggeleket relaxációs zenehallgatással kezdjük, így tervezzük meg a napjainkat. Átszőtte mindennapjainkat az adventi készülődés, díszítettünk, dekoráltunk, ajándékokat készítettünk.
Az egyik lány az osztályban egy nagyszerű ötlettel állt elém. Ajándékozzuk meg egymást . A terv a következő volt. Mindenki kihúz egy nevet az osztálytársai közül, akinek személyre szóló ajándékot készít. A nevek „sorsolása” megtörtént, kezdődhetett a munka…készült képeslap, gyertyatartó, színes rajzok, tolltartók.
Az egyik fiú a hét közepén hozott néhány képeslap ötletet, ami nagyon tetszett az egész osztálynak. Az ő jócselekedete az volt, hogy szívesen segít nekik hasonlót készíteni. Függetlenül tőlem, saját ötlettől vezérelve. A gyerekek csoportban körbe ülték az asztalt és közösen munkálkodtak. ….beszélgettek….nevetgéltek….együtt voltak. Én pedig könnyes szemmel figyeltem őket, hogy igen, ezért érdemes.
A hét végéhez közeledve megtörtént az ajándékok átadása is. Nagy ölelésekkel, hálaüzenetekkel, könnyekkel és nevetéssel. Majd egy nagy közös éneklés. Igazi lélekmorzsák voltak ezek, amiből kedvünkre falatozhattunk. A szívünk megtelt igazi, őszinte szeretettel.
Jó Velük! Jó együtt! 🙂
1.Boldog Dóra csengővel hív
2.Boldogságmondóka
3.Relaxációs gyakorlat „Dagasztás”
4.Zene:Jó emberré csak a szívemmel válhatok
5.Szituációs gyakorlatok
6.Gyógyító szívek
7.Mi jót tettem?
Iskolánk 6.a osztályának kezdeményezésére, Völgyi Gábor osztályfőnök vezetésével jótékonysági gyűjtést szerveztünk a Boldogságóra program keretében. Az előkészítés során a tanulók beszélgettek a boldogító jócselekedetek fontosságáról, a gyakran hiányzó “angyalokról”, a hétköznapi hősiesség lehetőségeiről. Olyan apróságokat, rajzokat, saját készítésű ajándékokat, játékokat és tárgyakat vártak a meghirdetett karácsonyi akció során, amelyekkel meglephetik azokat a gyerekeket, akik valamilyen oknál fogva a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban kénytelenek tölteni a karácsonyi időszakot. Célunk ezzel a programmal az volt, hogy örömet és meglepetést okozzunk a kis betegeknek. Az ajándékokat december elején vártuk alsó és felső tagozatban egyaránt. Iskolánk diákönkormányzata különféle édességekkel is készült. A csomagok rendezésébe, szállítási előkészítésébe a 6.a mellett más osztályok is bekapcsolódtak. A tiszta, kimosott ajándékokat december 8-án Völgyi Gábor osztályfőnök és Barták Péter intézményvezető-helyettes vitte el, hogy átadhassák a gyerekeknek, az orvosi és ápoló személyzetnek. Nekik egy kis meglepetéssel is készültünk: karácsonyi képeslapokkal, a 6.a osztály fotójával és egy köszönő levéllel, melyet Gombos Gabriella 8.a osztályos tanuló versével és rajzával illusztráltunk. Az adományt Léberné Stáhl Katalin, a Csolnoky Ferenc Kórház Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Centrum osztályvezető főnővére vette át. Már a megérkezésünkkor várták a körházban lévő beteg gyermekek képviselői az ajándékokat, és azonnal meg is kezdték válogatásukat, hogy aztán önfeledt játékba kezdhessenek, kis időre elfeledve nehéz helyzetüket.
Domoszlói III. András Általános Iskola
Ebben a hónapban igyekeztünk kicsit kedvesebbek, megértőbbek lenni, kicsit jobbak lenni. Ehhez a képeslaprajzolás is nagyon sok segítséget nyújtott, hiszen a rajzolás előtt beszélgettünk, hogy kinek segíthetnék, hogy szebbé, könnyebbé váljon az élete. A beszélgetés közben eljutottunk önmagunkhoz és rájöttünk, hogy mindannyiunknak szüksége van a többiek megértő, segítő szeretetére. Nagyon okos, kedves gondolatok születtek. Bizony szóba került a körülöttünk levő tágabb világ is. Hogyan „segíthetünk” a természetnek, hogy könnyebb dolga legyen. Jó volt, hogy a szeretet ünnepe előtt még ebben a formában is fokozhattuk az ünnepvárás örömét, és az egymás felé fordulást, empátiát. Sok gyereknek olyan nagyon tetszett néhány tanulónak a képeslaprajzolás, hogy a rengeteg munka közepén /mi készítjük idén a karácsonyi műsort is/ még újabb rajzokat készítettek és rajzversenyre is jelentkeztek. Nagyon büszke vagyok rájuk!
Mindenkinek áldott, békés , szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánunk!
December a jó cselekedetekről szól. Folytattuk „Benő szobája” projektet, amit az előző hónapban már bemutattam. Az adventi időszakban, minden hétfő reggel az egész alsó tagozat összegyűlt a folyosón kialakított kis szobában, Benő, a karácsonyi manó szobájában. A sokféle program, játék mellett fogadalmakat is tettünk, többek közt azt, hogy minél több jó cselekedetet hajtunk végre decemberben. A hétfői találkozókon el is mesélték, kinek hogy sikerült megvalósítani, milyen jó tetteket hajtottak végre. Benő pedig megjelölte őket „tündérporral”, (csillámpor)hogy fényesen világítsanak!
12. 21-én véget ér a történet, elbúcsúzunk Benőtől, hiszen kezdődik a téli szünet. A következő mese segít majd lezárni a projektet, s magunkkal vinni azt a kincset, amit ez alatt az idő alatt oly sokan megtaláltak:
Utolsó gyertyagyújtás
Mielőtt útra kél, Benő manó utoljára még a fülembe súgott valamit.
Egyszer valaki megkérdezte tőle:
– Mi a legnagyobb kincs a világon? Mert karácsonyra azt szeretné adni gyermekének.
Benő így válaszolt:
– A legnagyobb kincs? Nos, az mindenütt felbukkan, mégsem látható. Nem gyúrják, nem faragják, mégis kemény, mint a kő. Bárki megkaphatja, mégsem látod a boltok polcain. Nem csiszolják, nem fényesítik, mégis a csillagoknál is erősebben ragyog. Ráadásul bármikor… nemcsak karácsonykor.
– Igen? Kérdezte az ember méltatlankodva. Akkor mégis hogy készül? Nem találom a boltokban, sem az interneten? Ragyog, mint a csillagok? Drágább mindennél, mégsem fizetsz érte?
Ahogy neki is, most nekem is megsúgta Benő mi a legdrágább kincs a világon.
Néhány hete hétfőnként találkozunk Benő szobájában és mindenféle fogadalmakat teszünk, elmeséljük kinek, hogy sikerült betartani, amit megígért. Mikor próbálkoztál, mondjuk a csúnya szavakat szépre cserélted, vagy segítettél a társadnak a tanulásban, vagy olyan csendes voltál, hogy a tanító néni megdicsért…
Éreztél-e valamit a szíved táján, ott belül a mellkasodban? Vagy a pocakod környékén? Esetleg a torkodban, fejedben? Igen …..
Igen, ez az érzés a szíved körül, ami mindenütt felbukkan, mégsem látható. Nem gyúrják, nem faragják, mégis kemény, mint a kő. Bárki megkaphatja, mégsem látod a boltok polcain. Nem csiszolják, nem fényesítik, mégis a csillagoknál is erősebben ragyog. Ráadásul bármikor… nemcsak karácsonykor…. ez az érzés a legdrágább kincs: a SZERETET!
És te különleges vagy, mert Benő megmutatta neked, hol találod. Most elutazik, mert dolga van még a világban, de neked itt marad az ajándéka. Ott a szívedben. Használd!
Mindenkinek szívből kívánjuk, hogy leljenek rá az önzetlen segítés örömére, legyen békés, szeretetteli karácsonyuk!
A negyedik téma a boldogító jó cselekedetek volt a boldogságóra keretében.
Cél, feladatrendszer: A gyermekek, amikor jó cselekedeteket hajtanak végre, érezzék meg, hogy empatikusabbnak, és szerethetőbbnek látják magukat is, erősödik önbizalmuk, fokozódik boldogság érzésük!
Október végén Debrecen óvodái is kaptak egy levelet egy alapítványtól, amely már a decemberi jó cselekedetünkhöz is kiváló alapot nyújtott. Óvodai csoportok, általános iskolai osztályok, középiskolás csapatok részvételével a Mátrix közhasznú alapítvány által működtetett mesedoktorok „Szeretetcsoki” csokoládégyűjtő akciót szervezett. Jelszó: Mindenki nyer, hisz adni örömteli dolog! Segítsünk együtt! A csoportok a közösségükben összegyűjtött csokikkal segítik az alapítvány fontos gyermek és családvédelmi tevékenységét. Ennek kapcsán beszélgettünk a gyermekekkel arról, hogy szerintük mik a jó cselekedetek, ők milyen jó cselekedeteket szoktak csinálni. Ennek keretében beszélgettünk arról is, hogy ki volt már kórházban, a betegségekről, a nehézségekről, a ”nincs”-ről. A gyermekek nagyon aktívak, izgatottak voltak e téma kapcsán. Megindult a gyűjtögetés, természetesen a szülőket is bevonva. Az egyik szülő elmondta, hogy kislánya a boltban hangosan mondta mindenkinek kinek vásárolnak, és őket is arra biztatta. A csomagot December 14-én feladtuk, amit a gyermekekkel közösen csomagoltunk. 43 db táblás csoki, 2 kukorica pehely, valamint a csokik mellé 16 db vizuális eszköz is került, amit szintén a gyermekek hoztak. (filctoll, vízfesték, színesceruza stb.). Rajzok, angyalkák, és a gyermekekkel közösen készített mézeskalácsok is kerültek a csomagba. Csoportunk 18 fő. Boldogság volt látni csillogó szemüket, hogy milyen öröm, boldogság volt bennük, hogy ők is segíthetik a rászoruló, beteg gyermekeket. Decemberben kijelöltünk egy napot, amikor lehetőségük volt az egész nap folyamán bárkivel szemben egy- egy jó cselekedetet végrehajtani. Ezt nem korlátoztam egyetlen személyre. Önálló döntés alapján választhatták ki magát a cselekedetet is. A gyermekek lelkesen segítettek egymásnak, és a felnőtteknek is. Játéktevékenységük közben is egymás segítésére lehettek. Pl: játéktér elrendezésében, játékelrakáskor, közösen vitték a nehezebb kosarakat. Segítették egymást az öltözködésben, rosszkedvű gyermeket felvidítottak, öleléssel megvigasztaltak, pihenő idő végén gyengéden simogatva ébresztgették egymást stb. A további napokban nagy hangsúlyt fektettünk a madarak etetésére, itatására, a madarak karácsonyára. Lelkesen készültek az ajándékok a családtagok számára is. Elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjét, majd beszélgetést kezdeményeztem a mese végén található kérdésekkel. Többször meghallgattuk Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalt. Boldogsággal a szívünkben köszöntünk el egymástól ebben az évben is, tele reménnyel, várakozással a jövőre nézve! Kellemes Ünnepeket kívántunk mindenki számára!