A decemberi Boldogságóránkat a jó cselekedetek boldogító erejére összpontosítottuk a gyakorlatban. A gyermekeink köszöntötték Boldog Dórát, aki elmesélte nekik, hogy ő az anyukájával busszal érkezett most hozzájuk. Az anyukája személyes példáján keresztül tanított neki egy jó cselekedetet, mégpedig azt, hogy a buszon egy idős néninek adta át a helyet. Elmesélte Dórának, hogy az is jó cselekedet lehet, hogy a buszon átadjuk valakinek a helyünket (pl: idős embernek, kismamáknak, beteg embereknek, gyermekeknek). Boldog Dóra ezt megszívlelte és megígérte az anyukájának, hogy mindenképpen elmeséli ezt a jó cselekedetet a gyermekeknek. Gyermekeink figyelemmel hallgatták Boldog Dórát miután megérkezett hozzájuk. Utána beszélgetőkörrel folytattuk és beszélgettünk a gyerekekkel a jó cselekedetek boldogító erejéről, összeszedtük a jó cselekedetek pozitív hatásait. Majd megosztották velem, hogy nekik milyen jó cselekedeteik voltak eddig már.
A Dajkát is bevontam a Boldogságórámba. Ő elmesélte a gyermekeknek, hogy milyen jó az, ha segít neki valaki például a cipekedésben. A gyermekeknek a jó cselekedet átadását a gyakorlatban is szerettem volna megmutatni, hogy jobban mélyüljön el bennük. Így egy gyalogos átkelőhelyet raktam le eléjük, és két gyermeket megkértem, hogy tartsák meg a jelzőlámpákat (zöld-piros), majd egy gyermek (Panka) átsegítette a Dajkánkat (idős embert)az úttesten. Illendően köszönt neki, bemutatkozott és elmondta neki, hogy ő ki, majd megkérdezte tőle, hogy segíthet-e neki átkelni az úttesten. Az idős hölgy nagyon boldog volt és igent mondott. Panka példát mutatott a kisebb gyermekek számára is. Panka jó cselekedetet hajtott végre.
Relaxációs gyakorlattal folytattuk: „Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok.” A gyerekekkel állva végeztük a gyakorlatot, két karjukkal szorosan átölelték a mellkasukat, előrehajoltak egy kicsit és teljes átéléssel végezték a feladatot.
Boldogságmondókára jártunk körbe a szőnyegen, majd a gyermekeknek fel kellett sorolniuk jó cselekedeteket, amiket ők is tudnak már csinálni. ( A már nem használt könyveiket elajándékozhatják, bevihetik egy könyvesboltba. Ha szomorú, elkeseredett embert, gyermeket látnak, megkérdezhetik, hogy segíthetnek-e nekik.) Aki tudott mondani egyet, előrelépett a szőnyegen.
A jó cselekedetek hónap dalát hallgattuk meg a gyerekekkel: Jó emberré csak a szívemmel válhatok! Kört alakítottunk és ringatóztunk rá.
Boldog Dóra mondókájával egy mese előadásra hívta a gyermekeket. Szájtátva, nagyon csöndben, figyelmesen hallgatták meg a Szívem kertje című mesét! A kérdésekre megfelelő válaszokat mondtak, de a szituációs játékok eljátszásakor értették meg a lényeget.
A foglalkozás lezárásaként meghallgattuk Bagdi Bella Boldog vagyok című dalát, kiszínezhették a Boldogságvárat, majd közösen eljátszottuk a Mit tettem jót? játékot, melyben aznapi jó cselekedeteket soroltak fel, mert a Boldogságvár 4. lépcsőfoka előtt egy őr állt, de aki mondott egy aznapi jó cselekedetet, az őr beengedte a 4. lépcsőfokra.
A jó cselekedeteinket tovább adva csoportunkba meghívtuk a nagymamákat, Gréta nagymamája Márta néni látogatott el a gyermekekhez. Egy Janikovszky Éva Jónak lenni jó történetével lepte meg őket. Beszélt még a gyermekkoráról is, hogy milyen játékok voltak és hogy mivel játszottak régen.
A szülőknek úgy adtam tovább ezt a témát, hogy egy jó cselekedet kockát készítettem együtt a kisfiammal, és megkértem őket, hogy az ünnepek és a téli szünet alatt készítsenek együtt a gyerekekkel egy jó cselekedet kockát, melyet ők is tudnának használni. Lelkesedéssel fogadták, így fényképpel illusztrált visszajelzésemet a januári feltöltésemkor fogom közzétenni. Elmondhatjuk magunkról, hogy jó emberré váltunk a jó cselekedeteink, szívünk által.

Boldogító jócselekedetek. Fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogy mi a jó és mi a rossz. Sokszor beszélgetünk arról, hogy hogyan tudunk másoknak örömet okozni. Mik azok a tevékenységek, amelyek segítenek ezek elérésében. A boldogóra foglalkozást relaxációval indítottam. A választásom az „arc izomlazítás játékosan-ra” esett. Nagyon élvezték a gyerekek, mert vidám hangulatot eredményezett körükben. Ezek után a Repülj velem című albumról Jó emberré csak szívvel válhatok című dalt hallgattuk meg, amelyhez különböző mozgásokat utánozták a gyerekek. A karácsony előtti időszakban nagyon fontos hangsúlyozni a jó cselekedeteket. Többször beszélgettünk a segítségnyújtásról, adományozásról és jótékonykodásról is. Néhányan mondták, hogy otthon összeszedik a játékokat, amelyre már nincs szükségünk és elviszik, hogy a szegényebb gyerekek számára örömet okozhassanak. Az Tokaj kincsei alapítvány óvodánkba is eljuttatja a rászorulóknak a csomagokat. A gyerekek elmesélték, hogy milyen jó cselekedeteket szoktak otthon végezni, amelyet felírtam egy karácsonyi gömbre. Elkészítettük tenyérlenyomatból a csoport karácsonyfáját és a jó cselekedeteket tartalmazó gömböket ráhelyeztem a fára , amelyet kiraktam az öltözőbe, hogy a szülők is megtekinthessék gyermekeik jó cselekedeteit. Ez nagyon tetszett a szülőknek és többükkel beszélgetni kezdtünk a témáról. Nagyon örülnek neki, hogy a gyermekek lelkét igyekszünk pozitív pedagógiával nevelni, erkölcsi értéküket kialakítani. A következőkben feladatlapot oldottunk meg, a kismadarak eljuttatása a madáretetőkhöz. Madárbarát óvoda révén tudatosítottam a gyermekekben, hogy nemcsak emberekkel, hanem állatokkal is lehet jót cselekedni. A labirintus megoldása nagy figyelmet igényel a gyerekektől, de mindenki meg tudta oldani a feladatot, de néhányuknak kellett segíteni, hogy eljussanak a helyes úthoz. A szívem kertje című mese felkeltette az érdeklődésünket. Igyekeztem úgy előadni, hogy hangsúlyoztam Amália negatív viselkedését és annak következményeit fokoztam előadásommal, érzelmek kifejezésével. Miután a kislány jó útra tért és segített a kertet rendbe tenni, beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel a meséről és a mese végén található kérdéseket feltettem a gyerekek számára. A beszélgetés után szituációs játékot játszottunk. A mi csoportunkban többen járnak dráma foglalkozásra és szívesen játszanak szituációs játékokat. Nagyon kreatívak és a felhozott szituációkból kedves kis történetek születtek. Beszélgettünk arról is, hogy mi a kincs az életünkben mi az, ami nagyon fontos, és mi az amit a jó cselekedetek által megtudunk őrizni, másnak örömet tudunk okozni. Az egyik kislány mondta, hogy neki nagyon beteg a nagymamája és szeretne neki kedveskedni valamivel karácsonyra. Ezért gyógyító szíveket készítettünk a gyerekekkel, hogy a családban és környezetükben lévő betegeknek segítsenek a szeretetükkel meggyógyulni. A jócselekedetek jelét forma kinyomóval lyukasztottam ki és felhelyeztük a negyedik lépcsőfokra. A héten adventi közös barkácsolást végeztünk a szülőkkel, amelyben angyalkákat is készítettünk. Megbeszéltük, hogy ezeket az angyalkákat ajándékozzák azoknak, akiket ez boldoggá tehet, akinek szeretnének örömet szerezni és jót cselekedni. Ez lehet szomszédnéni, nagymama vagy doktor bácsi. Ki az, akire szeretettel gondolnak és szeretnék, hogy jobban érezze magát a kis angyalka ajándék által. A foglalkozást zenével zártuk le. Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalt nagyon szeretik a gyerekek, és már kívülről fújják. Mindig vidámságot nyújt nekik ennek a hallgatása. Úgy gondolom, hogy a jócselekedetek téma egy kicsit rávilágított arra minket, hogy másoknak örömet szerzünk az nekünk is jó. Az adventi készülődésünket ez a téma nagyon szépen bearanyozta.

A Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalt bekapcsoltam nekik CD-ről. „Sziasztok, örülök, hogy idejöttetek. Meghallgatjuk még egyszer ezt a dalt.” Utána beszélgetőkör kezdődött. „Szerintetek hogyan tudunk jó emberré válni? Mit kell tennünk ahhoz?” Sokféle válasz született, a gyerekek nagyon aktívak voltak.
Ezután relaxációs gyakorlat következett. Hervad a virágom, éled a virágom. Nagyon tetszett nekik ez a játék, többször is kérték.
Majd a Koszorú, koszorú c. dalos játékot kezdeményeztem. (Annyi változtatással, hogy amikor kitalálta ki áll a háta mögött, akkor: „Igen, én vagyok, ne legyél szomorú. Én szeretlek, mert…” És mond valamit: mert szép a hajad, jó veled babázni, szépen tudsz rajzolni, stb.). A dalosjáték után érkezett hozzájuk Boldog Dóra.
Elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem kertje című mesét, amit figyelmesen hallgattak. A mese után Boldog Dóra beszélgetett a gyerekekkel: Miért szoktak megdicsérni benneteket, volt-e olyan, amit szégyelltetek? Otthon miben tudtok segíteni anyának, apának? Itt az óvodában ki miben szokott segíteni a társának? A beszélgetésbe építettem bele a szituációs játékot: XY szomorkodik, mert otthon hagyta az alvókáját, hogyan tudnál segíteni neki? stb. Ehhez szorosan kapcsolódva elmondtam nekik a „Jóságos manó” játékot, amit két napig fogunk játszani. „Mindenkinek lerajzoltam a jelét, egy jelet ki fogtok húzni, ő neki leszel a segítő manócskája, de titokban kell tartani.” Nagyon felcsillant a szemük, „Milyen izgalmas játék”- mondta az egyik kislány. Megbeszéltük, miben segíthetnek egymásnak.
Ezután kis angyalkát készítettünk a szülőknek, ezzel meghálálva, hogy az anyukák, apukák milyen sok mindenben segítették őket.
Az otthon maradt gyerekeknek kis gyógyító szívecskéket színeztek, amiket később átadtak a hiányzóknak. A jó cselekedetek jelét, a szívecskét megrajzolták, tetszés szerint kiszínezték, majd felrakták a következő lépcsőfokra. Az a gyerek tehette fel, aki elmondott egy otthoni, vagy óvodai jó cselekedetet, amit tett. Ez senkinek nem okozott gondot, sőt többet is mondtak. Megbeszéltük, hogy délután hazaviszik a kis angyalkákat, amit a szülőknek készítettek, és ezzel köszönik meg a sok segítséget, amit ők kaptak. (Volt, aki az idősebb testvérének is készített).
A jóságos manócska játékot két nap elteltével megbeszéltük, ki az akinek gondot okozott titokban tartani (két kisfiúnak), ki miben segített a másiknak (néhányan konkrét példákat mondtak), viszont a csoport fele sajnos nem értette meg a játékot. Ezután titoktartás nélkül folytattuk megint két napig, utána már mindenki megértette, segítőkészek, figyelmesek voltak egymással. A hónapban többször játszottuk el ezt a játékot. A Boldogító jó cselekedetek téma áthatotta az egész hónapot, többször is visszautaltunk rá (Mikulásnak közös ajándék készítése, ünnepi készülődés otthon, stb.), a gyerekek nagyon aktívak, segítőkészek voltak egymással.