December hónap boldogság témája a Jó cselekedetek gyakorlása voltak. Decemberben az adventtel, az ünnepvárással kapcsolatosan sokat beszélgettünk a szeretet fontosságáról. Az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtásakor mindig elénekeltük az “Ég a gyertya ég, el ne aludjék, a szeretet a szívünkben ki ne aludjék” dalt. Sajnos a létszámunk a folyamatos megbetegedések miatt lecsökkent, így kis létszámban valósítottuk meg a boldogság foglalkozást. A relaxációs gyakorlat és a hónap dala meghallgatása után elkészítettük a képeslapokat, és az otthon lévő beteg csoporttársaknak is üzentünk a facebook csoporton keresztül. Így mindenki részesült a “jó cselekedetekben”.

„Jót tenni jó!!” volt e hónapi szlogenünk, vagy mottónk.
Az adventi időszak és a karácsony közeledte még jobban nagyobb hangsúlyt kapott ez a jelmondat és a gyerekekhez nagyon közel álltak a napi jó cselekedetek, amelyet mindig valami aprósággal jutalmaztuk, aki a legtöbb jót tette a csoportban.

A december a lecsendesedés, a várakozás, a szeretet hónapja. A csoportunkban is ebben a szellemben teltek hétköznapjaink. Boldogságóra foglalkozásaim, – nagy örömömre – várt tevékenység a csoportban. Most a tündér melegedő gyakorlattal hangolódtunk, mely érzelmileg sikeresen megadta a Varró Dániel: Mese című művének előadásához a kellő figyelmet.
Mellékesen megjegyzem, hogy a macskagrófkisasszony szó, nyelvtörőnek sem utolsó. Nagyon jókat mosolyogtunk a kimondása során…. 🙂
Aztán beszélgettünk a műről, majd általában a kedvességról, jóságról,adakozásról a gyerekekkel. Ez a beszélgetés adta az apropót ahhoz a közös tevékenységhez, melyet az egész héten végezhettek a gyerekek, ki ki kedve és hangulata szerint. Gyönyörű, hatalmas közös karácsonyfa került ki a kezeink alól, mely a csoportszobánkat díszíti azóta is.
Akinek volt kedve, az képeslapot is készíthetett ajándékba. Nagyon szép alkotások születtek, miközben Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát hallgattuk.

Decemberben a jócselekedetkről beszélgettünk. Közösen a gyerekekkel gyűjtöttünk olyan cselekvéseket, amikkel az óvodában és otthon is boldogabbá tehetjük egymást. Segítettek a gyerekek például a dadus néniek a poharak és tálcák ki és behordásában, kicsik létükre segédkeztek a seprésben. Együtt díszítettük fel vidám, karácsonyi hangulatúra a csoportszobánkat, a gyerekek adogatták, válogatták a díszeket, akasztották fel őket a számura elérhető helyekre.
Közösen sütöttünk mézeskalácsot, amivel megkínáltuk a többi óvodai csoportot.
Készítettünk képeslapokat, amiket az óvoda melletti utcákban bedobtunk közösen a postaládákba.
Mindennap megbeszéltük, hogy ki, milyen jócslekedetet csinált otthon (pl. beágyazta az ágyát, kérés nélkül elpakolt, megosztotta a játékát a kistestvérével). A szülői visszajelzések is nagyon pozitívak voltak, meg is beszéltük a gyerekekkel, hogy ezeket a jócselekedeteket az következő évre is magunkkal visszük, nem csak karácsony előtt kell erre figyelni, hanem az év minden napján.