Jézuska csodás baba házzal lepte meg a csoportot. Igen ám, de ezt a házat össze is kell szerelni. Nálunk már elkészült ez a babaház, gondoltam segítek. Ez adta az ötletet a mai közös tevékenységhez. Közösen ötlöttük ki mi hová tartozik, összedolgoztunk, csavartunk és jókat beszélgettünk arról, milyen jó segíneni egymásnak, meghallgatni a másik ötletét. Nagyokat nevettünk az élmények meghallgatása alatt és énekeltünk: Épít a mester egy kis házat. Boldogan vették birtokba a kicsinyek az elkészült remekművet. Megköszönték a segítséget és ígérték, hogy ők is így tesznek majd másokkal.

Jézuska csodás baba házzal lepte meg a csoportot. Igen ám, de ezt a házat össze is kell szerelni. Nálunk már elkészült ez a babaház, gondoltam segítek. Ez adta az ötletet a mai közös tevékenységhez. Közösen ötlöttük ki mi hová tartozik, összedolgoztunk, csavartunk és jókat beszélgettünk arról, milyen jó segíneni egymásnak, meghallgatni a másik ötletét. Nagyokat nevettünk az élmények meghallgatása alatt és énekeltünk: Épít a mester egy kis házat. Boldogan vették birtokba a kicsinyek az elkészült remekművet. Megköszönték a segítséget és ígérték, hogy ők is így tesznek majd másokkal.

Jézuska csodás baba házzal lepte meg a csoportot. Igen ám, de ezt a házat össze is kell szerelni. Nálunk már elkészült ez a babaház, gondoltam segítek. Ez adta az ötletet a mai közös tevékenységhez. Közösen ötlöttük ki mi hová tartozik, összedolgoztunk, csavartunk és jókat beszélgettünk arról, milyen jó segíneni egymásnak, meghallgatni a másik ötletét. Nagyokat nevettünk az élmények meghallgatása alatt és énekeltünk: Épít a mester egy kis házat. Boldogan vették birtokba a kicsinyek az elkészült remekművet. Megköszönték a segítséget és ígérték, hogy ők is így tesznek majd másokkal.

Szegény egérke, elfújta a szél a házát. De minden rosszban van valami jó. Ezt beszéltük meg az ovisokkal.

,, Mert jót tenni jó” címmel indítottuk a foglalkozásunkat. Adventi időszakot élünk, így a Karácsony közeledtével mindenki átérezhette egy kicsit a segítségnyújtás örömeit. A foglalkozás elején elmeséltem nekik Bezzeg Andrea Szívem kertje c. meséjét. A mese Amáliáról szólt, aki kicsit lusta volt, nem szeretett jót cselekedni másokkal, de a mese végére ez megváltozott. Úgy vettem észre a gyerekek ezt a témát nagyon hamar a magukénak érezték, és nagyon nyitottak voltak. Szívesen és megfontoltan válaszoltak a féltett kérdéseimre. Mindenki elmondhatta hogy mi volt az utolsó rossz cselekedetük, amit nagyon megbántak, és mi volt az utolsó jó cselekedetük is. Segítettünk ,, anyának” szétválogatni a zoknikat és a kesztyűket. Majd mindenki azt a feladatot kapta, hogy segítsen egy nagyon kedves, aranyos macinak lufikat rajzolni. Gyönyörű alkotásokat születtek. Színesebbnél-színesebb lufik keltek életre. De ezzel még nem ért véget a feladatok sora, ugyanis a nap folyamán még bebízonyíthatták, hogy mennyire értették meg a jó cselekedetek fogalmát. Segíteni kellett egymásnak és ezeket a jó cselekedeteket egy szívecskén rögzítettük, mégpedig úgy hogy mindenki kapott egy szívecskét és abba rajzolhatta bele annak a gyermeknek a jelét, akinek segített. Mit ne mondjak nagyon segítőkészek voltak egész nap és volt akinek több jel került bele a szívecskéjébe. 🙏☺️