Karácsonyi angyalok
Minden emberen segítsünk, ne nézzük, hogy kicsoda, elég az az egy ok, hogy ember. (Cicero)
Mit jelent számodra a jó cselekedet? Ezzel a kérdéssel indult a foglalkozás, melyet a témához kapcsolódóan példák is követtek. Emlékeztettem őket arra, hogy amikor ősszel az állatmenhely lakóit megajándékozták, ők is nagyon jót cselekedtek. Kiderült az is, hogy több családban örökbefogadott kutya vagy cica él boldogságban.
Elolvastuk a hét érvet, mely a jócselekedetek gyakorlásának hatékonyságáról szól, majd Cicero, Albert Schweitzer és Carl Gustav Jung idézetével ismerkedtünk.
Megbeszéltük, hogy az adventi vásárra karácsonyi laminált könyvjelzőket fogunk készíteni, melynek bevételéből a diákönkormányzat részesül támogatásban.
Miután megismerkedtünk Várfalvy Emőke: Angyal a cipősdobozban című meséjével elmondhatták, hogy ők mit szeretnének kapni az angyaltól, illetve ők mit küldenének mások otthonába.
Bella dalának szövegét közösen értelmeztük, majd karácsonyi dalokat énekelve és hallgatva könyvjelzőket, angyalkákat és ajtókopogtatókat készíthettek.

„Adok nektek Jézuskát, hogy mindenkit szeressen!”
Közösen értelmeztük, hogy mit is jelenthet a jó cselekedet kifejezés. Az „Adok nektek valamit” játékban volt, aki tárgy vagy édesség helyett szeretetet adott. Olyan is volt, aki szívet formált a kezével, azt adta a társának. Az utolsó gyermek pedig a következőt mondta: „Adok nektek Jézuskát, hogy mindenkit szeressen!”
A befogadott nagypapa című kínai népmese felolvasása után megbeszéltük, hogy miben kapcsolódik a mese a jócselekedetek témához. Az örökbefogadás témája nem volt ismeretlen számukra, hiszen többőjüknek a családjában előfordult már, hogy menhelyről állatot vettek magukhoz. A jó cselekedetet úgyis megtapasztalták, hogy az iskolánkban kutyabemutatót tartó állatotthon lakóinak ők is hoztak eleséget, takarót, fekhelyet ajándékba. Most pedig ajándékokat készítettünk az adventi vásárra, melynek bevétele a diákönkormányzat működését támogatja.
Bella hónaphoz kapcsolódó dalának meghallgatása és szövegének magyarázata után az ölelés sem maradhatott el, melyet az önértékeléssel zártunk.

SZERETETCSOKI 2023
Kórházak gyermekosztályain fekvő gyerekek mesedoktor vizitjein a Mátrix Közhasznú Alapítvány bohócdoktorai és önkéntesei más segítség mellett csokoládét is osztanak. A 2. b osztály tanulói lelkesen vettek részt a csokigyűjtő akcióban, hiszen a legapróbbnak tűnő felajánlás is óriási segítség. A bohócdoktorok munkájuk során a humort használják, ezzel nem csak a feszültséget oldják, de el is terelik a gyerekek és szüleik figyelmét a fájdalomról és a szorongásról. Az általuk megteremtett barátságos, pozitív légkör által segítik a gyógyulást. A csomagba a csokik mellé kézzel készített rajzok és bátorító mondatok is kerültek. Hálásan köszönjük munkájukat, és reméljük, hogy adományunkkal egy picit mi is hozzájárultunk, hogy sok életörömet és vidámságot vigyenek még a beteg gyermekeknek, mindenkinek jusson egy bohócdoktor mosoly mellé egy szeretetcsoki is.
JÓNAK LENNI JÓ!
Az előző évekhez hasonlóan, az idén is tartós élelmiszerekből állítottunk össze csomagokat a derecskei rászoruló családoknak a helyi művelődési ház és a gyermekjóléti központ kezdeményezésére. A Jónak lenni jó karácsonyi adományozás során a gyerekek és szüleik is megtapasztalták segítőkészségüket és együttérzésüket, a hasznosság érzését.
A gyerekekkel közösen vittük el a csomagokat a gyűjtőpontra.
Együtt énekeltünk és átéreztük, hogy egy közösséghez tartozunk, amelyben egymástól függünk, és együtt kell működnünk.
Nagyon jó, hogy az idén még több boldogságmorzsát hintettünk szét!

A boldogító jócselekedetek témakört két tanítási órában dolgoztuk fel, de tulajdonképpen az egész december erről szólt. Az órát relaxációs gyakorlattal kezdtük („Meglengetem a karom, pedig alig akarom.”). Meghallgattuk a hónap dalát, közösen, körben állva táncoltunk, „szeretetgombóccal fogadtuk” az új osztálytársat. Ezután beszélgettünk arról, hogy miért december ennek a témának a hónapja. Felelevenítettük, hogy mit készítettünk az előző tanévekben, beszélgettünk az elméleti háttérről. Megoldottuk a munkafüzet feladatát: Adventi kihívás – vond be a családod! – ebbe beleírhatták saját kihívásaikat is. . Miközben még többször meghallgattuk a hónap dalát, színeztek a gyerekek. Karácsonyfadíszt készítettek, amiből később a táblán lévő fenyőfüzért díszítettük. Közben egy papírlapra írtak Karácsonyi kívánságlistát (világbéke, szeressük egymást, fontos legyen a család stb.) Az első foglalkozás végét meditációval zártuk.
A második foglalkozás elején ismét meghallgattuk a hónap dalát, közben a gyerekek befejezték a színezést. Ezután következett a mesehallgatás: Harcos Bálint: Szofi nagy képeskönyve című művéből a Szofi és a Télapó meséjét olvastam fel nekik. Megbeszéltük a mese tanulságát, hogy milyen jócselekedetek jelentek meg a mesében. Utána elkészítettük a füzért, feltettük a táblára. Az előző órán kiszínezett karácsonyfadísz hátuljára felírt egy jócselekedetet, amit a hónapban be kellett tartania. (pl. szót fogadok, nem beszélek csúnyán, kedvesebb leszek a szüleimmel, mindig kedves leszek stb) Megbeszéltük, hogy lehet más jócselekedet is választani, megcsinálni. Egy héttel később megbeszéltük, hogy kinek sikerült a rá jutott jócselekedetet, vagy a maga által választottat megvalósítani. Nagyon örültem neki, hogy lelkesen számoltak be arról, hogy mi az ami megvalósult. A második foglalkozást is meditációval zártuk.

December hónapban az ” Angyalkák a cipősdobozban ” című feladattal tevékenykedtünk! A gyerekek először elmondták szóban, hogy mit szeretnének a Jézuskától és ők mit ajándékoznak a rászoruló gyerekeknek, ezek után lerajzolták. Nagyon élvezték ezt a feladatot is. Különösen jellemző a 2. c osztályomra, hogy nagyon szeretnek ajándékozni. A hónap dala is a kedvencünkké vált. Békés, Boldog, Meghitt Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!
Szilvike néni!

A hónap során elvégzett feladatok:
A boldogító jó cselekedetek hónapjában már december 1-én talpra állítottuk a folyosó egyik jól látható szegletében a karácsonyfánkat, mellé pedig egy kis asztalkára az adventi koszorú került. December 4-én pedig közös énekléssel meg is ünnepeltük az első gyertya lángra lobbanását. Ebből az alkalomból egy „Adventi kihívásra” hívtam az alsótagozat összes kis nebulóját: egy internetes csoportban találtam 24 db A/4-es lapra nyomtatható, színes feliratot, amikkel sorban, egymás után „kitapétáztam” az iskolai faliújságot. A feliratok pozitív üzeneteket, végre hajtandó jó cselekedeteket tartalmaztak/tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a csendes adventi várakozás meghittségének megteremtéséhez. A gyerekek azt kapták feladatként, hogy a számukra kedvező sorrendben és kedvük szerint próbálják teljesíteni az utasításokat, hogy általuk jobbá, kedvesebbé, türelmesebbé váljanak (Mosolyogj ma mindenkire; Legyél kedves valakivel! Beszélgess valakivel, akivel nem szoktál! Ölelj meg valakit! Tedd rendbe a társad padját!…stb.)
Idén az adventi kalendáriumunk is rendhagyóra, amolyan „boldogságórásra” sikeredett. Nem édességeket tettem a Mikulás alakú doboz fiókjaiba, hanem pozitív megerősítéseket írtam a „Pozitív gyerek vagyok” című kártyacsomag segítségével, amik a gyerekek önbizalmát hivatottak növelni (Céljaimat mindig elérem. Magabiztos vagyok. Egyedi és különleges vagyok. Bármi is történik velem az a javamat szolgálja. Mindig mindennek a jó oldalát nézem. Világomban minden teljes, egész és tökéletes. Szükség van rám és ezt észre is veszem… stb.) Minden kis fiókba az osztálynak szóló feladatok is kerültek, amelyekkel végig jártuk az adventi-karácsonyi ünnepkör legfontosabb eseményeit, hagyományait, szokásait, sokat énekeltünk, zenét hallgattunk, beszélgettünk. A gyerekek alig várták minden nap a „fióknyitást”, amit azzal tettem még izgalmasabbá, hogy a sorra kerülő tanuló nevét úgy húztuk ki aznap egy dobozból.
Csodás feladatként, igazi jócselekedetként vállaltuk idén a karácsonyi műsorban való szereplést, amiben ismert és kedvelt karácsonyi zenékkel, dallamos énekekkel, mozgással építettünk fel egy „élő betlehemet” a szállást kereső szent család, az angyalok, a pásztorok és a három királyok bevonulásával. A műsort mindenki örömére előadtuk a hagyományos falukarácsonyon és az „Adventi forgatag” elnevezésű jótékonysági iskolai délutánunkon is, ami sütivásárral, játszóházzal, táncházzal, meleg teával, a felnőttek számára forralt borral és kellemes együttléttel emelte az ünnep fényét és gyarapította iskolánk anyagi forrásait. Folyamatosan beszélgettünk arról és kiemeltük, hogy „jónak lenni mindig jó” és „kapni jó, de adni jobb”, hiszen ezek a mondások végig kísértek minket decemberben és kapcsolódtak a hagyományos ajándékgyűjtési programunkhoz is, aminek keretében csatlakoztunk az „Angyalbatyu” elnevezésű akcióhoz. A gyerekek a szüleikkel karöltve cipősdobozokba csomagoltak ajándékokat, amiket a rászoruló gyerekek számára juttattunk el a helyi önkormányzat segítségével. Ide tökéletesen kapcsolódott az „Angyal a cipősdobozban” című boldogságórás feladat (ez lett a főképünk), aminek apropóján mindenki elképzelte a saját segítő angyalkáját, és nyomtatott doboz sablonokra lerajzolhatta/írhatta, hogy mi lenne abban a cipősdobozban, amit ő kapna ajándékba. Mi a karácsonyi vágya, álma, mit szeretne a legjobban. Örültem, amikor a gyerekek nem csak anyagi javakat soroltak, hanem a legfontosabbak között említették a szeretetet, a megértést, az egészséget, a békességet, a kedvességet és a harmóniát. Ezeket szimbólumokkal ábrázolták a rajzaikon: szív, nap, felhő, pillangó, virág, hópihe.
December 15-e „a vicces karácsonyi pulóverek napja”. Ezt a napot már december 6-án, Mikulás napján elkezdtük ünnepelni az „Öltözz pirosba! című felhívásunkkal. Mindenki piros ruhában kellett, hogy megérkezzen az iskolába, sőt még Mikulás sapkát és egyéb, a napra jellemző szimbólumokat is magára rakhatott (hajpánt, sál, nyaklánc, karkötő… stb.). A gyerekek jelképes mikulás csomagot is kaptak, amiket tanítási óra ideje alatt a folyosón lévő cipőikbe rakott bele az elképzelt „Mikulás bácsi”, akit rengeteg elfoglaltsága miatt a pedagógiai asszisztenseink helyettesítettek.
A „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dal meghallgatása, eléneklése után pedig megbeszéltük/megértettük, hogy a legfontosabb, amit egymásnak adhatunk, az nem más, mint a szeretet, a jóindulat, a megértés, az egymásra való odafigyelés és a békességre való törekvés. Ennek jegyében, igazán tartalmasan teltek a decemberi boldogságóráink. Remélem, hogy mindenki sok pozitív gondolatot, meghittséget, kellemes élményeket és jó érzéseket visz haza a saját karácsonyfája alá.