SZERETETCSOKI 2023
Kórházak gyermekosztályain fekvő gyerekek mesedoktor vizitjein a Mátrix Közhasznú Alapítvány bohócdoktorai és önkéntesei más segítség mellett csokoládét is osztanak. A 2. b osztály tanulói lelkesen vettek részt a csokigyűjtő akcióban, hiszen a legapróbbnak tűnő felajánlás is óriási segítség. A bohócdoktorok munkájuk során a humort használják, ezzel nem csak a feszültséget oldják, de el is terelik a gyerekek és szüleik figyelmét a fájdalomról és a szorongásról. Az általuk megteremtett barátságos, pozitív légkör által segítik a gyógyulást. A csomagba a csokik mellé kézzel készített rajzok és bátorító mondatok is kerültek. Hálásan köszönjük munkájukat, és reméljük, hogy adományunkkal egy picit mi is hozzájárultunk, hogy sok életörömet és vidámságot vigyenek még a beteg gyermekeknek, mindenkinek jusson egy bohócdoktor mosoly mellé egy szeretetcsoki is.
JÓNAK LENNI JÓ!
Az előző évekhez hasonlóan, az idén is tartós élelmiszerekből állítottunk össze csomagokat a derecskei rászoruló családoknak a helyi művelődési ház és a gyermekjóléti központ kezdeményezésére. A Jónak lenni jó karácsonyi adományozás során a gyerekek és szüleik is megtapasztalták segítőkészségüket és együttérzésüket, a hasznosság érzését.
A gyerekekkel közösen vittük el a csomagokat a gyűjtőpontra.
Együtt énekeltünk és átéreztük, hogy egy közösséghez tartozunk, amelyben egymástól függünk, és együtt kell működnünk.
Nagyon jó, hogy az idén még több boldogságmorzsát hintettünk szét!
Boldogító jó cselekedetek
Az óraterv végén található képekkel kezdtük az órát, hogy mindenki kiválassza a jelenlegi hangulatának megfelelő ábrát.
Nagyon tetszett az ajánlott Grant Snider honlap, amit azután megnéztünk együtt.
A feladatot annyiban alakítottam át, hogy nem az ünnephez, hanem a szeptember eleje eltelt 3,5 hónapban szerzett élményeikről készítettek képregényt a tanulók. Ezt azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy ‘pörgős’ életünkben elrohannak mellettünk az események, és szükséges időről-időre megállni és visszatekinteni, értékelni.
A boldogító jócselekedetek témakört két tanítási órában dolgoztuk fel, de tulajdonképpen az egész december erről szólt. Az órát relaxációs gyakorlattal kezdtük („Meglengetem a karom, pedig alig akarom.”). Meghallgattuk a hónap dalát, közösen, körben állva táncoltunk, „szeretetgombóccal fogadtuk” az új osztálytársat. Ezután beszélgettünk arról, hogy miért december ennek a témának a hónapja. Felelevenítettük, hogy mit készítettünk az előző tanévekben, beszélgettünk az elméleti háttérről. Megoldottuk a munkafüzet feladatát: Adventi kihívás – vond be a családod! – ebbe beleírhatták saját kihívásaikat is. . Miközben még többször meghallgattuk a hónap dalát, színeztek a gyerekek. Karácsonyfadíszt készítettek, amiből később a táblán lévő fenyőfüzért díszítettük. Közben egy papírlapra írtak Karácsonyi kívánságlistát (világbéke, szeressük egymást, fontos legyen a család stb.) Az első foglalkozás végét meditációval zártuk.
A második foglalkozás elején ismét meghallgattuk a hónap dalát, közben a gyerekek befejezték a színezést. Ezután következett a mesehallgatás: Harcos Bálint: Szofi nagy képeskönyve című művéből a Szofi és a Télapó meséjét olvastam fel nekik. Megbeszéltük a mese tanulságát, hogy milyen jócselekedetek jelentek meg a mesében. Utána elkészítettük a füzért, feltettük a táblára. Az előző órán kiszínezett karácsonyfadísz hátuljára felírt egy jócselekedetet, amit a hónapban be kellett tartania. (pl. szót fogadok, nem beszélek csúnyán, kedvesebb leszek a szüleimmel, mindig kedves leszek stb) Megbeszéltük, hogy lehet más jócselekedet is választani, megcsinálni. Egy héttel később megbeszéltük, hogy kinek sikerült a rá jutott jócselekedetet, vagy a maga által választottat megvalósítani. Nagyon örültem neki, hogy lelkesen számoltak be arról, hogy mi az ami megvalósult. A második foglalkozást is meditációval zártuk.
Foglalkozást vezető: Iglainé Kádár Orsolya
Foglalkozás címe: Boldogító jó cselekedetek
Életkor: 5.-6. év
Fő didaktikai feladatok:
– Bagdi Bella: Hálával ismétlése, játéka invitálás a dallal.
– Szerepjáték a szőnyegen. Jó cselekedetek fogalmának tisztázása (segítség az idős embereknek, buszon hely átadása, anyának segítség a konyhában, stb…)
– Jó cselekedet témában rajz készítése.
Felhasznált források: https://www.youtube.com/watch?v=6yWpmWKwcvM
Bagdi Bella Bezzeg Andrea: Boldogságóra Készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet 3-6 éveseknek (Imi Print Nyomda, Nyíregyháza)
December hónapban az ” Angyalkák a cipősdobozban ” című feladattal tevékenykedtünk! A gyerekek először elmondták szóban, hogy mit szeretnének a Jézuskától és ők mit ajándékoznak a rászoruló gyerekeknek, ezek után lerajzolták. Nagyon élvezték ezt a feladatot is. Különösen jellemző a 2. c osztályomra, hogy nagyon szeretnek ajándékozni. A hónap dala is a kedvencünkké vált. Békés, Boldog, Meghitt Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!
Szilvike néni!
Óvodásaink szocializációjának egyik célja a társakkal, felnőttekkel való pozitív kapcsolat kialakítása. A kívánatos eredmény eléréséhez szükséges – a születés által determinált temperamentum mellett – az érzelmi intelligencia minél magasabb szintre emelése, mely tanulható, fejleszthető képesség. A saját, majd mások érzelmeinek felismerése, azonosítása, megnevezése, szabályozása folyamatos tanulás. A mindennapok egyik célkitűzése egy elfogadó, szeretetteli légkör megteremtése, melynek ők is aktív részesei. Adni és kapni ugyanolyan öröm, melynek megtapasztalására a december különösen alkalmas. „Legyünk angyalkák, akik segítik, megajándékozzák a környezetüket!” Az ajándék lehet egy ölelés, udvarias gesztus, vigasztaló szó, barátságos kommunikáció, játékeszköz átadása, segítségnyújtás, stb. Az elkészített, és a csoportszobában kiakasztott angyalkák juttatják eszükbe nap, mint nap az éppen adódó lehetőségek kihasználását. Az otthoni karácsonyfára felakasztva pedig a családtagok felé áramló, tevékenységgel is kifejezett szeretet kinyilvánításának szimbolikájává válhat.
A gyerekkel a Boldogságóra keretein belül ma a Boldogító jó cselekedetek témát dolgoztuk föl. A foglalkozást egy relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd elmondtuk a tanult kis mondókánkat. Ez után kicsit megmozgattuk magunkat és táncra perdültünk a Boldogságóra dalaira. A gyerekeknek elmeséltem Amália kislány meséjét. A mese után eljátszottuk a kedvelt takarós játékunkat, melyhez egy mondóka is kapcsolódik: „Az erdőben, jártunk, keltünk egy gyereket elvesztettünk mond meg (pl.) Karcsi mond meg nekünk ki az, aki nincsen velünk.” A játék után pedig mindenki egy jó cselekedetként angyalkát készíthetett a szüleinek.
A hónap során elvégzett feladatok:
A boldogító jó cselekedetek hónapjában már december 1-én talpra állítottuk a folyosó egyik jól látható szegletében a karácsonyfánkat, mellé pedig egy kis asztalkára az adventi koszorú került. December 4-én pedig közös énekléssel meg is ünnepeltük az első gyertya lángra lobbanását. Ebből az alkalomból egy „Adventi kihívásra” hívtam az alsótagozat összes kis nebulóját: egy internetes csoportban találtam 24 db A/4-es lapra nyomtatható, színes feliratot, amikkel sorban, egymás után „kitapétáztam” az iskolai faliújságot. A feliratok pozitív üzeneteket, végre hajtandó jó cselekedeteket tartalmaztak/tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a csendes adventi várakozás meghittségének megteremtéséhez. A gyerekek azt kapták feladatként, hogy a számukra kedvező sorrendben és kedvük szerint próbálják teljesíteni az utasításokat, hogy általuk jobbá, kedvesebbé, türelmesebbé váljanak (Mosolyogj ma mindenkire; Legyél kedves valakivel! Beszélgess valakivel, akivel nem szoktál! Ölelj meg valakit! Tedd rendbe a társad padját!…stb.)
Idén az adventi kalendáriumunk is rendhagyóra, amolyan „boldogságórásra” sikeredett. Nem édességeket tettem a Mikulás alakú doboz fiókjaiba, hanem pozitív megerősítéseket írtam a „Pozitív gyerek vagyok” című kártyacsomag segítségével, amik a gyerekek önbizalmát hivatottak növelni (Céljaimat mindig elérem. Magabiztos vagyok. Egyedi és különleges vagyok. Bármi is történik velem az a javamat szolgálja. Mindig mindennek a jó oldalát nézem. Világomban minden teljes, egész és tökéletes. Szükség van rám és ezt észre is veszem… stb.) Minden kis fiókba az osztálynak szóló feladatok is kerültek, amelyekkel végig jártuk az adventi-karácsonyi ünnepkör legfontosabb eseményeit, hagyományait, szokásait, sokat énekeltünk, zenét hallgattunk, beszélgettünk. A gyerekek alig várták minden nap a „fióknyitást”, amit azzal tettem még izgalmasabbá, hogy a sorra kerülő tanuló nevét úgy húztuk ki aznap egy dobozból.
Csodás feladatként, igazi jócselekedetként vállaltuk idén a karácsonyi műsorban való szereplést, amiben ismert és kedvelt karácsonyi zenékkel, dallamos énekekkel, mozgással építettünk fel egy „élő betlehemet” a szállást kereső szent család, az angyalok, a pásztorok és a három királyok bevonulásával. A műsort mindenki örömére előadtuk a hagyományos falukarácsonyon és az „Adventi forgatag” elnevezésű jótékonysági iskolai délutánunkon is, ami sütivásárral, játszóházzal, táncházzal, meleg teával, a felnőttek számára forralt borral és kellemes együttléttel emelte az ünnep fényét és gyarapította iskolánk anyagi forrásait. Folyamatosan beszélgettünk arról és kiemeltük, hogy „jónak lenni mindig jó” és „kapni jó, de adni jobb”, hiszen ezek a mondások végig kísértek minket decemberben és kapcsolódtak a hagyományos ajándékgyűjtési programunkhoz is, aminek keretében csatlakoztunk az „Angyalbatyu” elnevezésű akcióhoz. A gyerekek a szüleikkel karöltve cipősdobozokba csomagoltak ajándékokat, amiket a rászoruló gyerekek számára juttattunk el a helyi önkormányzat segítségével. Ide tökéletesen kapcsolódott az „Angyal a cipősdobozban” című boldogságórás feladat (ez lett a főképünk), aminek apropóján mindenki elképzelte a saját segítő angyalkáját, és nyomtatott doboz sablonokra lerajzolhatta/írhatta, hogy mi lenne abban a cipősdobozban, amit ő kapna ajándékba. Mi a karácsonyi vágya, álma, mit szeretne a legjobban. Örültem, amikor a gyerekek nem csak anyagi javakat soroltak, hanem a legfontosabbak között említették a szeretetet, a megértést, az egészséget, a békességet, a kedvességet és a harmóniát. Ezeket szimbólumokkal ábrázolták a rajzaikon: szív, nap, felhő, pillangó, virág, hópihe.
December 15-e „a vicces karácsonyi pulóverek napja”. Ezt a napot már december 6-án, Mikulás napján elkezdtük ünnepelni az „Öltözz pirosba! című felhívásunkkal. Mindenki piros ruhában kellett, hogy megérkezzen az iskolába, sőt még Mikulás sapkát és egyéb, a napra jellemző szimbólumokat is magára rakhatott (hajpánt, sál, nyaklánc, karkötő… stb.). A gyerekek jelképes mikulás csomagot is kaptak, amiket tanítási óra ideje alatt a folyosón lévő cipőikbe rakott bele az elképzelt „Mikulás bácsi”, akit rengeteg elfoglaltsága miatt a pedagógiai asszisztenseink helyettesítettek.
A „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dal meghallgatása, eléneklése után pedig megbeszéltük/megértettük, hogy a legfontosabb, amit egymásnak adhatunk, az nem más, mint a szeretet, a jóindulat, a megértés, az egymásra való odafigyelés és a békességre való törekvés. Ennek jegyében, igazán tartalmasan teltek a decemberi boldogságóráink. Remélem, hogy mindenki sok pozitív gondolatot, meghittséget, kellemes élményeket és jó érzéseket visz haza a saját karácsonyfája alá.
A negyedik téma a boldogító jó cselekedetek volt a boldogságóra keretében.
Cél, feladatrendszer: A gyermekek, amikor jó cselekedeteket hajtanak végre, érezzék meg, hogy empatikusabbnak, és szerethetőbbnek látják magukat is, erősödik önbizalmuk, fokozódik boldogság érzésük!
Ebben az évben is pályáztunk a Mátrix közhasznú alapítvány által működtetett mesedoktorok „Szeretetcsoki” csokoládégyűjtő akciójához. Jelszó: Mindenki nyer, hisz adni örömteli dolog! Segítsünk együtt! A csoportok a közösségükben összegyűjtött csokikkal segítik az alapítvány fontos gyermek és családvédelmi tevékenységét. Megindult újra a gyűjtögetés, természetesen a szülőket is bevonva. Ennek tavaly már hatalmas „sikere” volt közösségünk számára, így most is nagyon sok felajánlás érkezett. A csomagot december közepén feladtuk, amit a gyermekekkel közösen csomagoltunk. Táblás csokik, kukorica pehely, plüss játékok, datolyák, vizuális eszközök. Természetesen rajzok is készültek. Boldogság volt látni csillogó szemüket, hogy milyen öröm, boldogság volt bennük, hogy ők is segíthetik a rászoruló, beteg gyermekeket. Játszottuk a „Jóságos manó” játékot! Mindez titokban történt. Ez azt jelentette, hogy egy kinevezett napon minden gyermeknek egy társának valami kedvezőt kellett cselekednie, de anélkül, hogy ez feltűnő lenne. Másnap megbeszéltük, hogy ki mit tapasztalt, milyen manó tettek születtek, ki kinek lehetett a manócskája . Ehhez nagy motiváló erő volt az is , hogy a Mikulást az idén két manó is elkísérte, továbbá megtekinthették a Suszter manói című bábelőadást is. Volt egy közös karácsonyi barkácsolás a szülőkkel. Manókat barkácsoltunk, amit otthon lelkesen folytattak, vittek az iskolákba is. Az egész téli időszakban nagy hangsúlyt fektetünk a madarak etetésére, itatására, a madarak karácsonyára, kiemelve ennek fontosságát. Ezért közösen a szülőkkel is készítettünk madáreleségeket. Drótra mogyorót, almát, mazsolát, szalonnát tűzdeltek, feldíszítették fenyőággal, karácsonyi szalagokkal. Hazavitték, és együtt kihelyezték az otthoni fákra, erkélyekre. Erről fotókat és vissza jelzéseket is kaptunk. Ezt másnap folytattuk kiegészítve azzal, hogy fenyőtobozra sertészsírt kentünk és apró magvakban megforgattuk azokat. Ezeket az Óvodánk előtt található madáretetőre kihelyeztük a gyermekekkel. Lelkesen készültek az ajándékok a családtagok, az óvoda dolgozói számára is. Angyalkákat, mézeskalácsot, manókat és szaloncukortartót készítettek. Elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjét, majd beszélgetést kezdeményeztem a mese végén található kérdésekkel. A könyvben található egy szituációs játék ajánlás. „Ovis barátunk szomorkodik, mert otthon felejtette az alvókáját. Hogyan tudtok segíteni? ” Ez végig kísérte az egész hónapot, ami nem a könyv, hanem a gyermekek saját belső indíttatásából adódóan történtek. A gyermekek nap mint nap oda adták egymásnak az alvókáikat alvás idő elején azoknak, akik otthon hagyták vagy egyszerűen nem hoztak. A végén beindult egy láncreakció. Már mindenki más gyermek alvókájával aludt. Mindezt őszinte, tiszta szeretetből, hogy örömet okozzanak egymásnak. Közben az egyik Édesanya stressz oldó labdát készített mindenkinek. Ezt az ő Jézuskája hozta a gyerekeknek. Mindenki boldogan aludt vele. Még egy példa. Maradt két szem mogyoró a barkácsolásunkból, amit természetesen több gyermek szeretett volna megkapni. Oda adtam egy kislánynak és egy kisfiúnak. Ezt minden gyermek elfogadta, hiszen tudják, most ők, máskor meg más kapja meg. Nincs irigység. Ekkor szólt az egyik kisfiúm: „Nézd Évi néni! Adélka megfelezte velem az egy szem mogyoróját!” Kell ettől több??? „Elolvadtam.” Többször meghallgattuk Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalt. Minden gyermek megkapta a jó cselekedetek jelét, a piros szívecskét, amit haza is vittek. Boldogsággal a szívünkben köszöntünk el egymástól ebben az évben is, tele reménnyel, várakozással a jövőre nézve! Kellemes Ünnepeket kívántunk mindenki számára!
A decemberi hónap témája a boldogító jó cselekedetek. Ebben a hónapban tele vagyunk várakozással, ünnepekkel. A pillangó csoportban a téma kidolgozása úgy valósult meg, hogy a gyerekek meghallgatták a hónap zenéjét, majd beszélgettek arról, hogy miért jó ha jót teszünk másokkal. A csoport gyermekei gyűjtést szerveztek, mindenki bevihetett egy édességet és egy játékot, amit a szegény gyerekeknek szántak, amit behoztak egy cipős dobozban helyezték el, miután mindenki elhozta az adományát, továbbították a rászoruló gyerekeknek. A téma lezárása egy angyalka színezésével valósult meg. A katica csoportban úgy valósult meg a téma megvalósítása, hogy a gyerekek meghallgatták a hónap meséjét, majd megbeszélték a mese történetét. Megbeszélték, hogy milyen jó érzés másokkal jót tenni, a gyerekek kis műsorral készültek, amit az idősek otthonában előadtak. A gyerekek nem mentek el üres kézzel, saját kezűleg készítettek ajándékot, amit nagy szeretettel át is adtak az időseknek, szaloncukrot és mézes puszedlit is vittek ajándékba. A műsor után az idősek is meglepték a gyerekeket egy kis édességgel, a gyerekek nagy örömére. Megbeszéltük, hogy ha jót teszünk valakivel akkor jót várhatunk vissza is. A hónap dalát a gyerekek meghallgatták, közben a munkafüzet feladatát végezték el. A mókus csoportban is megtartották a boldoságórát. A csoport gyermekei megismerkedtek a hónap meséjével Bezzeg Andrea: Szívem kertje című mesével. A mese után megbeszélték a hallottakat. Mindenki elmondhatta, hogy milyen jó dolgokat csináltak meg, miben segítettek már. A csoport gyermekei a munkafüzet színezőjét színezték ki. A téma lezárásaként meghallgatták a hónap dalát Bagi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatók. A maci csoport gyermekei is beszélgetéssel kezdték meg a boldogságórát, mindenki elmondhatta, ki milyen jó dolgot tett, milyen apróságot készített el. A gyerekek színeztek egy szívecskét, majd elmondták , hogy kinek készítették el és, hogy miért. A maci csoportban is meghallgatták a hónap dalát, meséjét. A süni csoportban a téma kidolgozása úgy valósult meg, hogy meghallgatták a hónap meséjét, majd közösen megbeszélték a meséhez tartozó kérdéseket. Ebben az időszakban nagyon sok jó cselekedeteket hajtottak végre. A csoport gyermekei az adventi koszorút is óvó nénik segítségével együtt készítették el nagy szeretettel. Közösen gyújtották meg a gyertyákat is. Minden csoportban nagy előkészületek voltak, a gyerekek a felnőttek segítségével elkészítették a mézeskalácsot a fenyőünnepségre a szülők részére. Minden csoportban ajándékot készítettek a gyerekek, a szülők részére nagy odaadással. A hónap sok örömmel és boldogsággal telt el.