Ebben a hónapban a jó cselekedetek boldogító erejét éljük át, hiszen most készülünk a karácsonyra, ünnepi lázban égünk. Tervezgetünk, munkálkodunk, hogy hogyan is szerezhetünk másoknak örömet. Sokat beszélgettünk ezekről a dolgokról a gyerekekkel, s tudatosítottuk bennük, hogy szeretetünket a család és mások iránt nem csak tárgyakkal, ajándékokkal, hanem más dolgokkal is ki tudjuk fejezni. Például minden évben meghívjuk az időseket óvodánkba,ahol műsort adunk nekik elő. A versek, dalok a gyermekek előadása, mindig könnyeket csal az idősek szemébe, de ezek az öröm könnyei.
Boldogító jó cselekedetek
Két fontos feladatot tűztünk ki ebben a rövid három hétben magunk elé. Egymást ajándékoztuk meg, figyelve arra, hogy milyen a másik személyisége, mit szeretne, minek örülne a legjobban. Mindenkinek egy rövid kis jellemzést is kellett készíteni a másikról, ezek is kedvesek ,hízelgőek voltak. Nagyon jól sikerült, öröm volt nézni az öleléseket, az oldott kapcsolódást.
A másik feladat, hogy kifelé is ki akartuk fejezni azt, hogy szeretjük a világunkat és a benne lévő embereket. Ezért tábla csokikat gyűjtöttünk össze a kórházban fekvő betegeknek és eljuttattuk hozzájuk. Nagyon örültem, hogy igencsak tetemes mennyiség gyűlt össze.
A foglalkozást kezdő relaxáció előzte meg „Lufifújás, kipukassztás”.
Eljátszottuk, mintha almát szedtünk volna egy kosárba.
Megtanultuk a Hüvelykujjam almafa… mondókát.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát.
Az alma meg a kerti manók című mese minden gyereknek tetszett. Szituációs játékot játszottunk, ahol elmondták a gyerekek, hogy ők mit tettek volna a kerti manó helyében. Otthon és az óvodában miben és kinek szoktak segíteni.
Almákat, almafákat rajzoltak a gyerekek.
Berajzoltuk a Boldogság várunk következő lépcsőfokára a jó cselekedetek szimbólumát.
A foglalkozást kezdő relaxáció előzte meg „Lufifújás, kipukassztás”.
Eljátszottuk, mintha almát szedtünk volna egy kosárba.
Megtanultuk a Hüvelykujjam almafa… mondókát.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát.
Az alma meg a kerti manók című mese minden gyereknek tetszett. Szituációs játékot játszottunk, ahol elmondták a gyerekek, hogy ők mit tettek volna a kerti manó helyében. Otthon és az óvodában miben és kinek szoktak segíteni.
Almákat, almafákat rajzoltak a gyerekek.
Berajzoltuk a Boldogság várunk következő lépcsőfokára a jó cselekedetek szimbólumát.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
Ebben a hónapban számtalan alkalom adott arra lehetőséget, hogy gyakoroljuk a boldogító jó cselekedeteket. A karácsonyra való készülődés közben sokat beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy kinek hogyan készül a családja az ünnepekre. Itt alkalom nyílt arra is, hogy megbeszéljük ki is tartozik a családba. Óvodánkban hagyomány, hogy mézeskalácsot sütünk a gyerekekkel együtt. A nyugdíjas dolgozókat megajándékoztuk az általuk készített mézeskaláccsal. Szüleiknek saját kezükkel készített ajándékkal kedveskedtek. Ezen felül a kutyamenhely számára is gyűjtöttünk. Ebben a kezdeményezésben csoportunk szülei lelkesen vettek részt. Nagycsoportosaink minden évben műsorral kedveskednek az óvodába járó gyerekeknek. Ilyenkor összegyűlünk a fenyőfa körül, énekelünk, verselünk, majd megkapják a csoportok a karácsonyi ajándékaikat. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy a szünetben mivel tudnak szüleiknek segíteni. Például rendet tesznek a szobájukban játék után, segítenek anyukájuknak teregetni stb. Úgy gondolom elültettük a magokat. A hasznosság érzése fontos a jó cselekedetek gyakorlásakor.
December hónap a jó cselekedeteké volt az osztályunkban. Kissé eltértünk a boldogságórák javasolt tevékenységeitől (melyek közül azért többet meg is valósítottunk), ám mégis a jó cselekedetek,apró figyelmességek, szeretetteljes percek jellemezték ezt az időszakot. Az Angyal a cipősdobozban című mesét megismerve számos kedves kis rajz készült arról, ki hogyan képzeli a saját angyalkáját. Arról, hogy ki mit kérne tőle karácsonyi ajándékképpen, hosszasan beszélgettünk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem a tárgyi, kézzelfogható ajándékok a leglényegesebbek, nem ezek okozzák az igazi örömet. A Nem vagy egyedül! projektben a gyerekek daganatos osztálytársuknak készítettek csecsebecséket, amit egy újrahasznosított, ünnepi díszbe öltöztetett cipősdobozban küldtünk el a kislánynak. Szerveztünk film klubot a jó cselekedetek témában, melyben számos kedves,elgondolkodtató, érzékenyítő kisfilmet néztünk meg. Ezek többnyire nem voltak számunkra ismeretlenek, mert a továbbképzésem idején örömmel mutattam meg a gyerekeknek, sőt, szüleiknek, és azóta bármikor szívesen nézzük újra őket. Az alábbi kisfilmet is a kedvenceink között tartjuk számon.
Játszottunk Activity-t, amivel az önzetlen örömszerzés, figyelmességek fontosságát hangsúlyoztuk. Játékélményt is rendhagyóan szereztünk egymásnak. Mi játékbörzét szerveztünk, így a gyerekek saját -használaton kívüli- játékai találtak új gazdákra. Hiszünk abban, hogy a jó cselekedeteink valóban nem vesznek el,sőt, egyszer viszontlátjuk őket.
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A hónap utolsó témája a jó cselekedetek volt. Egész hónapban igyekeztünk jó dolgokra törekedni, továbbra is odafigyelni egymásra. Gyűjtöttünk rászoruló gyerekek számára, a testvérosztállyal mézeskalácsot sütöttünk. Vendégségben voltak nálunk az óvodások, akikkel közösen barkácsoltunk Mikulásra. Készítettünk ajándékot a szülőknek. Szerepeltünk az iskolánk karácsonyi műsorán. Ennyi jó cselekedet után remélem örömmel várják majd a gyerekek a karácsonyt.
Boldogító jó cselekedetek
A decemberi boldogságórákat az adventi készülődés és a várakozás öröme kísérte. Egész hónapban arra törekedtek tanulóim, hogy apró figyelmességekkel tegyék boldogabbá, örömtelivé saját és társaik, tanáraik, nevelőik hétköznapjait. Apró ajándékot készítettek a családjuknak, a Télapónak, a velük foglalkozó felnőtteknek. Már hagyomány az osztályban, hogy karácsony előtt ajándékkal lepjük meg egymást.
Az ajándékkészítés közben többször is meghallgattuk a hónap dalát. A munkafüzet feladatai közül néhányat megoldottunk. Az „Angyal a cipősdobozban” című mese feldolgozása után lerajzolták saját jótevő angyalkájukat. Megbeszéltük, ki mit szeretne kapni egy ilyen cipősdobozban és mit küldene másoknak. Képeslapot írtak egy osztálytársuknak, aki betegség miatt nem tudott részt venni a karácsonyi ünnepélyen és az ajándékátadáson az osztályban. A képeslapot és az ajándékokat is eljuttattuk Dávidhoz, hogy érezze, gondolunk rá és hiányzik nekünk.
Úgy érzem, sikerült megvalósítanunk, hogy jó cselekedetek sorával zárjuk az évet.
Ez a hónap az adakozásról, és az ünnepre való felkészülésről szólt. Beszélgettünk arról is, hogy hálásnak kell lennünk, mert nem mindenkinek olyan boldog az ünnep. Közös döntés alapján az idősek otthonába helyeztünk el, „letéphető” hirdetést. Illetve az iskola előtt a szülők számára. Ezt a kis hirdetést az osztályteremben is elhelyeztük, azzal a szándékkal, hogy ha valakinek szüksége van megértésre, szeretetre stb., az az óra folyamán bármikor letéphet egyet, ám nem csak magának, de az osztálytársa számára is, mert tényleg senki sincs egyedül, és figyelnünk kell egymásra is.Decemberben egy esti hópehelykereső akció keretében megtapasztaltuk, hogy együtt sok mindenre képesek vagyunk. A gyermekek izgatottan keresték a parkban elhelyezett hópelyheket elektromos mécsesek, majd zseblámpák segítségével. A jótékonyságot a gyerekek itt is gyakorolták, a megszerzett hópelyhekből önzetlenül adtak olyannak, akinek rosszabbul sikerült a „vadászat”. A hópelyhek később hazakerültek, valószínű épp most is egy-egy karácsonyfát díszítenek.Végül tettünk egy ún. Szeretetkört a falunkban, amikor egy apró ajándékkal kívántunk kellemes ünnepeket a lakóknak, amit a gyerekek nagy èlvezettel vártak. Köszönjük szépen az eddigi feladatokat, amikkel színesítitek a hétköznapjainkat! Kívánunk nagyon sok boldogságot a következő évre az egész Boldogságóra csapatnak!