Ebben a hónapban az optimista hozzáállást gyakoroltuk.Inspiráltam őket,hogy próbálják megismerni saját érzéseiket,gondolataikat.Szomorú-vidám játékban arra az oldalra álltak,ahogyan érezték éppen magunkat.A pozitív gyerek vagyok című dalt jól fogadták,többször is meghallgatták.Majd mindenki kedve szerint alkothatott.-Optimista jel rajzolása,-őszi képek készítése.,,ügyes vagyok,el tudom készíteni!
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus azt jelenti, hogy próbáljuk észrevenni a dolgok vidám oldalát, még akkor is, ha valami épp nem úgy sikerül, ahogy terveztük. A foglalkozáson együtt felfedezzük, milyen csodák rejlenek a mindennapi pillanatokban, és hogyan tehetjük színesebbé a napunkat.
Októberben a Boldogságóra Programot az optimizmus gyakorlásával folytattuk.
Első órában az optimizmus és pesszimizmus fogalmakat ismertettem meg a gyerekekkel, példákat is mondtunk, elkészítettük az optimista szemüveget. Meglepődésemre, a gyerekek el voltak ragadtatva, hogy valóban minden másképp látszik a szemüvegen keresztül.
A kolléganők érdeklődésére lehetővé tettem, hogy megnézzenek egy boldogságórát. Sok gyakorlatot sikerült megvalósítanunk. Volt nevetésverseny, keresztrejtvény, mese, kérdéssor a mese alapján, zenehallgatás. A nagyobb tanulók csoportos munkában különböző gyakorlatokat oldottak, amelyekben optimista és pesszimista gondolkodásmódjukat fejtették ki, ezeknek következményeit beszéltük meg. A kisebbek belenéztek a varázstükörbe, majd lerajzolták mosolygós önmagukat.
Egy játék során megtapasztaltuk az optimista csapat szurkolásának hatásait, és a pesszimista csapat lehangoló gondolatainak hatásait.
Megbeszéltük, hogy miért jó optimistának lenni, és miért hasznos, hogy ezt a képességünket erősítsük.
Az óra nagyon sikeres volt, csupa pozitív visszajelzéseket kaptam.
Közös elvek alapján elkészítettük saját csapatzászlónkat is.
Gyermekeink gyorsan felnőnek, ezért résen kell lennünk, hogy legyen kellő időnk beszélgetni a pályaválasztásról és középiskolákat nézegetni velük együtt.
„Azt látjuk, amit látni akarunk. Változtasd meg, amit látni akarsz, és meg fog változni, amit látsz.” (Alan Cohen)
Alan Cohen szavai egészéletünkre kiható iránymutatást adnak, ezért is nagyon fontos, hogy az óvodai nevelés áthassa a pozitív szemlélet. Hiszen ha pozitívan viszonyulunk emberekhez, dolgokhoz, történésekhez, és lelkesen végezzük tevékenységeinket, az boldogsággal tölt el, ezzel is támogatjuk bensőnkben az optimizmus megélését. Ebben a hónapban több világnapot is ünnepeltünk. Kapcsolódtunk a Világgyalogló programhoz, melyben 2 km tettünk meg. Mivel a park után, lakott területen vezetett utunk, közben lehetőségünk volt, a magunkkal hozott pozitív üzeneteket a járókelőknek kiosztani. A gyerekek boldogan fogadták a járókelők mosolyát, ez pozitív megerősítést jelentett számukra. A zene világnapján ellátogattunk a Művelődési Házba, ahol a Pécely Attila zeneművészeti tagozat tanárainak, és diákjainak előadását hallgattuk meg, majd az otthonról hozott hangszerekkel közös örömzenélést tartottunk. Ezt követő beszélgetőkörünk alatt, az élmény feldogozása során, fedeztük fel, hogy milyen nagy kitartás, és szorgalom szükséges, ahhoz, hogy valaki ilyen sokrétűen használja a hangszereket. Optimista szemüvegeket is készítettünk, ami kapcsán felvetődött, hogyan viselkedünk mi másokkal, ők velünk, majd problémahelyzetek megoldását kerestük.
” A szorgalmas és rest leány” című mesét árnyékszínház módon hallgattuk meg, aminek tanulsága is bizonyítja az optimista szemlélet létjogosultságát.
Az október egy újabb erősség jegyében telt el. Megfigyeltük, hogy az a bizonyos pohár, ha félig tele van , akkor sokkal könnyebb az élet .
Három foglalkozás keretében erősítettük meg pozitív hozzáálásunkat, kitartásunkat, jókedvünk megőrzését a nehéz helyzetekre.
Számba vettük életünk olyan dolgait, eseményeit, történéseit, amik bizony elsőre semmi jót nem mutattak, majd ezeket átforgattuk jóvá. Először képkártyák közül választottak a gyerekek olyat, ami rossz érzést kelt bennük, majd ezeknek a jó oldalát kerestük meg. Pl: pók kártya- félek tőle, mert ijesztő és gusztustalan, ha a pókhálóba nyúlok……A pók hasznos állat, elkapja a legyet, ha rendszeresen takarítasz, nem lesz a lakásban (tehát tisztaságra nevel 🙂 mondta egy kisfiú), és persze Pókember sem lenne nélküle. A kártyák után, saját életpillanatainkban kerestük meg a jót, azt ami előre visz és fejlődésünket szolgálja. A „nehéz időkre” optimista pajzsot készítettünk, amihez összegyűjtöttük azokat az erősségeinket, amik segítenek az embert próbáló helyzetekben.
A kitartásunkat, komolyzenei koncert fegyelmezett hallgatásával, falmászással és farkasszemezéssel erősítettük.
3. osztályosként már ügyesen megfogalmazzák egy-egy rosszabbul sikerült felmérő után, hogy bár nem örülnek, de látják, hogy mi az amit még gyakorolni kell. A kudarctűrésük sokat erősödik azáltal, hogy a problémákra rá mernek nézni és a megoldást önállóan, vagy segítséggel , de megfogalmazzák és egyre nagyobb részben eljesítik is.
Várkonyi István Általános Iskola, Cegléd, Széchenyi út 14/d
A dal megtanulásával kezdtük a hónapot a kis elsőseimmel. Több kisgyermeknek is a kedvence lett. Nemcsak boldogságórán kérik, van amikor reggel ezzel kezdtük a napunkat.
Próbáltuk a hónap során mindenben keresni a jót, ehhez készítettünk optimista szemüveget.
Hálás szívvel gondolok vissza a díjátadó ünnepségre. Jó volt ott lenni. ❤️
Mi, kis Fügécskék nagyon odafigyelünk arra, hogy mindenben keressük a jót, ebben a hónapban pedig kiemelten foglalkoztunk a pozitív hozzállással. Készítettünk Optimista szemüveget, beszélgettünk, hogy tudnánk egy rosszabb napot szebbé varázsolni, beszélgettünk a sikereinkről. Az ideális jövő bált átgondolva, eljátszottuk az osztálytalálkozónkat, ami nagyon jó hangulatúra sikeredett. Reméljük 10 év múlva ez az elképzelt osztálytalálkozó még az elvárásainkat is felülmúlja majd, és a Fügècskék felnőtt korukban sem felejtik majd el, hogy milyen fontos az Optimizmus gyakorlása.
Az optimizmus gyakorlása áthatja a mindennapjainkat, hiszen az egymáshoz való hozzáállás, a problémamegoldás, a derűs látásmód ezen alapszik.
A gyerekeknek a boldogság, a szeretet szavak kimondása már egyre inkább mindennapossá válik és az egymás megölelése az elköszönésnél vagy egy megbocsátásnál vagy csak egy kis vigasztalásképp egyre gyakoribb a csoportban.
A Tódi törpe története és a varázsszemüveg nagyon tetszett a gyerekeknek, hisz ők maguk készítették és próbáltak a szemüvegen keresztül szép, kedves, örömteli dolgokat látni, érezni.
Volt a gyerekek közt olyan, aki , ha felvette a szemüveget csúnya dolgokat látott-talán az ő világa varázszemüveg nélkül is tökéletes.
Az optimista látásmód kialakításában( is) nagy szerepe van a felnőttek mintaadásának, a gyerekek önbecsülésének erősítése is hozzájárul a pozitív életfelfogáshoz.
Optimizmus gyakorlása
Az októberi boldogságórát relaxációval kezdtük, majd elvégeztük a nyújtó gyakorlatokat. Sokat beszélgettünk arról, hogy mit tehetünk a pozitív gondolkodásmód fejlesztése érdekében. Megfigyeltük egymás megnyilvánulásait, majd megbeszéltük, hogy mennyire jelent meg az optimista szemléletmód a tanulók közléseiben. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy pozitívan fogalmazzák meg a mondanivalójukat, a jó dolgokra koncentráljanak. Meghallgattuk Bagdi Bella a „Világomban minden rendben van” című dalát. Beszélgettünk a „Boldogító erőfeszítés” fogalmáról. Kerestünk képeket a kifejezéshez, majd felragasztottuk egy csomagolópapírra.
A hónap nevezetes napjaihoz kapcsolódtunk több tevékenységgel is. Egy hosszabb, nagyon jó hangulatú gyalogtúrát tettünk a szomszédos faluba a dombokon keresztül. Az interneten megkerestük a hónap nevezetes napjairól szóló információkat. Mézeskalács szívet sütöttünk, becsomagoltuk, majd mindenki hazavitte a családjának. Beszélgettünk az ölelés jelentőségéről. Az autista fiatalon kívül minden tanulónak jóleső, pozitív érzés, ha ölelést kap, vagy megölelhet valakit.
Úgy gondolom, hogy a hónap során sokat tettünk annak érdekében, hogy minél optimistábban éljük meg a mindennapjainkat.