Közös Boldogságóra foglalkozást terveztem a Zeneovi szakkörbe járó gyermekekkel.Megbeszéltük a konkrét tervet, hogy mindenki tudjon készülni a saját tevékenységével.
Elkövetkezett a várva várt foglalkozás időpontja és a tevékenységet az óvoda tornatermébe terveztem, de időközben kiderült, hogy az az időpont már egy másik szakkörnek van fenntartva, ezért tartottuk meg a 7. sz. Süni csoport csoportszobájában. Aznap a csoportomban 15 fő volt jelen és a zeneovis gyerekek pedig 9 fővel vettek részt a foglalkozáson. Mivel ezek a gyermekek még nem hallottak a Boldogságóráról, ezért az elején elmondtam nekik röviden, „hogy ez egy különleges foglalkozás, ahol két csoport is jelen van és azért jöttünk össze, hogy egymástól tanuljunk. Mi most Boldogságórán veszünk részt és az optimizmusról fogunk beszélgetni. Biztosan nem tudjátok, hogy mit is jelent ez a szó, mindjárt meg is magyarázom.”
MI AZ OPTIMIZMUS?
A remény, optimizmus erőssége azt jelenti, hogy képes vagy a dolgok naposabb oldalát nézni. Bízol abban, hogy a jövőben valami jó dolog történik veled, célokat fogalmazol meg, terveket készítesz, hogyan érheted el ezeket, és ennek megfelelően is cselekszel.
A tevékenységre való ráhangolódásként: Fejlődési szemléletmódú nyújtást végeztettem a gyermekekkel. A zeneovis gyerekeknek már ez is nagyon furcsa volt és csak néztek nagy kerek szemekkel.
Utána következő játékok és beszélgetések során is nagy volt a csönd a gyermekek körében, mert nem mertek egymás között lazán, könnyedén megnyílni és kifejezni a gondolataikat, egy kissé bátorítani kellett őket. A téma sem volt egyszerű. Olyan életbeli helyzetekről beszélgettünk, ahol az egyik kisgyerek negatívan fogalmaz meg egy eseményt, míg a másik az optimistán, reménytelten beszél. Kértem tőlük, hogy gondoljanak ilyen mindennapos eseményekre és azt fogalmazzák meg pozitívan. Mielőtt ezt kértem tőlük, én több példán keresztül mutattam be nekik a negatív és a pozitív válasz adását. Ennek ellenére csak néhány gyerek volt aktív, aki bátor is volt és gondolkodott is a válaszon. Már ott a foglalkozás közben azt a tanulságot vontam le, hogy erről a témáról többet kell beszélgetni és máskor is visszatérni ehhez az optimista kifejezéshez, hogy tisztán lássák és érzékeljék a jelentését.
Érzékelve a gyermekek passzív viselkedését, ezért áttértem a népmese elmondására. erre az alkalomra Szutyejev: A négy kis ezermester meséjét választottam, amit a csoport csöndben és nyugalomban hallgatott végig. Utána megkérdeztem tőlük, hogy ki melyik szereplő lett volna a mesében. Erre a kérdésre már megeredt a nyelvük és szinte mindenki egyszerre szerette volna mondani a saját válaszát. Arra a kérdésemre, hogy kik voltak a mesében az optimisták és reménykedők, már sokkal többen jelentkeztek és adták meg sorban a feleletet.
Ezt követően bemutattuk a zeneovis gyerekeknek a Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok… című dalát, mozgással, amit mindenki végzett. A Zeneovis óvodapedagógus utána átvette a vezetést. Együtt mondtunk el egy őszi mondókát változatos testmozgással és énekeltünk egy dalt, amit hallkan és hangosan is elismételtünk. Végül egy új körjátékot tanultunk a zeneovis gyerekektől, ami nagyon megtetszett a mi gyerekeinknek is. A körjáték végén párokat kell alkotni és a párok megölelik egymást. Természetesen a csoport tagjai csak a tagokkal, a zeneovisok pedig csak zeneovisokkal ölelkeztek. Úgy gondolom, hogy több közös találkozás után, a párválasztás is könnyebb volna és a két csoport tagjai is keverednének. Úgy gondolom, hogy a gyermeki kapcsolatok kialakítása más csoportbeli gyermekekkel, ilyen és hasonló alkalmak megteremtésével alakulhatnak ki és fejlődhetnek.
Aztán mindenkit leültettünk az asztalokhoz és kiszínezhették az optimizmus „mosolygó arc” jelét. A zeneovis gyerekek hazavihették a kis emblémákat. Közben szólt a zene. A végén minden kisgyermek kitette a szekrényajtóra a mosolygós vagy szomorú arcot. Mindenki jól érezte magát, ezért az ajtó tele volt mosolygós smiley – val.
Az optimizmus gyakorlása
A gyerekeinknek az optimizmus fogalma sem volt már ismeretlen, de azért felelevenítettük, hogy mi is a különbség egy pesszimista és egy optimista ember gondolkodása között.
Aztán rátértünk arra, hogy vegyük észre azt is, hogy az optimista gondolkodás vajon akkor is jellemző-e ránk, ha saját magunkat vesszük górcső alá: hogyan beszélünk saját magunkkal, amikor elrontunk valamit, amikor nem úgy sikerül valami, ahogy szeretnénk?
Végül pedig szabadon választott kiscsoportokban kisvideót készítettek arról, hogy az ő életükben mikor és hogyan merülnek fel bizonyos problémák és azt hogyan is tudják megoldani optimista szemlélettel. Most egy picit a magyarral is kombináltuk, mert arra kértem őket, hogy ahol lehet és illik a szövegkörnyezetbe, alkalmazhatnak magyar szólásokat és közmondásokat is. A minimalista stílustól a profi kivitelezésig készültek kisfilmek, amelyeket nagy élvezettel néztek végig. Ezek a kisfilmek alaptémaként szolgáltak további beszélgetőköreinkhez.
Jó volt megtapasztalni, milyen lázba hozta őket a kisvideók készítésének lehetősége, többen még az őszi szünetben is „forgattak”, napokig ezt beszélték, tervezték, próbálták az udvari szünetekben is.
Teljesen ráhangolódtak, olyannyira, hogy minden apró kis dologban meglátták a jót, íme erre egy személyes példa:
Amikor egyik szünetben többedjére kellett felmennem az iskolai emeletre és ennek egy sóhaj kíséretében hangot is adtam, egy fiúcska rám nézett, és mosolyogva mondta: „Tudod Éva néni, csak optimistán. Úgyis mindig azt mondod, itt az ideje újra elkezdened többet mozogni. A lépcsőzés jó kezdet!” Hiába, na, az én tanítványom. 😊És milyen igaza volt! 😊
Az októberi hónap témája az optimizmus volt.
A gyerekekkel a foglalkozást a szokásos boldog óra mondókánkkal kezdtük: ” Nap, nap fényes nap, sugaraid bontogasd. Vigyázz rám napsugár, a boldogság megtalál!”
Mesének a Zoknik c. mesét olvastam. Olvasás előtt elmondtuk a mesére hivogató mondókánkat, s meggyújtottuk a mesegyertyát. A Zoknik c. mese, a Szitakötő folyóiratban található. E mesében egy kislány új városba költözik, igy új iskolába s osztályba kerül. Egy kislánytól kap egy fél pár zoknit, a másik fele a kislánynál marad. Megtanulja pozitivan szemlélni a világot.
Körbe ülve a gyerekek elmondtak egy kellemetlen történést a napjaikból, majd avval folytatták, hogy elmondták mi az a pozitivum, amit megtaláltak mégis benne.
Ezután optimista szemüvegeket készitettünk, készités közben pedig az Optimista gyerek vagyok dalt hallgattuk, illetve a mondókát is.
A gyerekek ha majd felveszik az elkészitett szemüvegeket, ők is megtalálják mindenben a szépet és a jót.
Október 25-én talán az idei őszünk utolsó napsütéses délutánján rendeztük meg „4 évszak a Mátrában” című 4 túrás sorozatunkból az első etapot. Újabb lépest tettünk ezzel az „Aktív iskola” cím megtartásához és egyben a „Világgyalogló hó-nap”-ot is idén másodjára tudhatjuk magunkat a résztvevők között! Nagy örömünkre a három tagintézményből igen szép létszámmal és elszántsággal érkeztek a kiindulópontra diákjaink és kisérő tanárai. A Kisnánai-vár udvarán kis felkészülés után a „Mária-út” vonalát követve indultunk el Domoszlóra, a főútvonaltól az északi oldalon.
A településről kiérve a ligetes rész után egészen különleges alapkőzet útvonal vitt minket az első pihenőig, a Kisnána feletti kilátóhoz. Második szakaszként az erdészeti úton feljutottunk túránk legmagasabb pontjára, ahonnan elénktárult a csodálatos völgy, s a gyerekek számara is lenyügöző messzeség! Oly jó látni a gyererek szemében a csodálatot!
Furcsa volt a hegyoldalban elbújó szőlőskert, s a kerítést óvó Mária szobrocska a harmadik szakaszon, amely egészen felvitt minket a Messzelátó-hegy oldalába, egy elhagyatott vadleshez, ahonnan jelöletlen úton haladtunk tovább levágva ezzel egy nagy kerülőt. Izgalmas kőhalmokkal teli hatalmas tisztáson vágtunk át, majd visszatérve a jelzett útra mesebeli erdőn keresztül vágtunk át. Kalandos utunkat egy kellemes tágas útszakasszal zárhattuk, Domoszló temploma mellett leereszkedtünk a faluba, ahol a három csapat ismét szétvált, s az örömteli búcsú után ki-ki visszatért saját iskolájába.
Túrasorozatunk következő része a végpontból egészen a Markaz feletti kápolnáig visz majd minket! Decemberben újra találkozunk! ❤️
Október 25-én talán az idei őszünk utolsó napsütéses délutánján rendeztük meg „4 évszak a Mátrában” című 4 túrás sorozatunkból az első etapot. Újabb lépest tettünk ezzel az „Aktív iskola” cím megtartásához és egyben a „Világgyalogló hó-nap”-ot is idén másodjára tudhatjuk magunkat a résztvevők között! Nagy örömünkre a három tagintézményből igen szép létszámmal és elszántsággal érkeztek a kiindulópontra diákjaink és kisérő tanárai. A Kisnánai-vár udvarán kis felkészülés után a „Mária-út” vonalát követve indultunk el Domoszlóra, a főútvonaltól az északi oldalon.
A településről kiérve a ligetes rész után egészen különleges alapkőzet útvonal vitt minket az első pihenőig, a Kisnána feletti kilátóhoz. Második szakaszként az erdészeti úton feljutottunk túránk legmagasabb pontjára, ahonnan elénktárult a csodálatos völgy, s a gyerekek számara is lenyügöző messzeség! Oly jó látni a gyererek szemében a csodálatot!
Furcsa volt a hegyoldalban elbújó szőlőskert, s a kerítést óvó Mária szobrocska a harmadik szakaszon, amely egészen felvitt minket a Messzelátó-hegy oldalába, egy elhagyatott vadleshez, ahonnan jelöletlen úton haladtunk tovább levágva ezzel egy nagy kerülőt. Izgalmas kőhalmokkal teli hatalmas tisztáson vágtunk át, majd visszatérve a jelzett útra mesebeli erdőn keresztül vágtunk át. Kalandos utunkat egy kellemes tágas útszakasszal zárhattuk, Domoszló temploma mellett leereszkedtünk a faluba, ahol a három csapat ismét szétvált, s az örömteli búcsú után ki-ki visszatért saját iskolájába.
Túrasorozatunk következő része a végpontból egészen a Markaz feletti kápolnáig visz majd minket! Decemberben újra találkozunk! ❤️
Október 25-én talán az idei őszünk utolsó napsütéses délutánján rendeztük meg „4 évszak a Mátrában” című 4 túrás sorozatunkból az első etapot. Újabb lépest tettünk ezzel az „Aktív iskola” cím megtartásához és egyben a „Világgyalogló hó-nap”-ot is idén másodjára tudhatjuk magunkat a résztvevők között! Nagy örömünkre a három tagintézményből igen szép létszámmal és elszántsággal érkeztek a kiindulópontra diákjaink és kisérő tanárai. A Kisnánai-vár udvarán kis felkészülés után a „Mária-út” vonalát követve indultunk el Domoszlóra, a főútvonaltól az északi oldalon.
A településről kiérve a ligetes rész után egészen különleges alapkőzet útvonal vitt minket az első pihenőig, a Kisnána feletti kilátóhoz. Második szakaszként az erdészeti úton feljutottunk túránk legmagasabb pontjára, ahonnan elénktárult a csodálatos völgy, s a gyerekek számara is lenyügöző messzeség! Oly jó látni a gyererek szemében a csodálatot!
Furcsa volt a hegyoldalban elbújó szőlőskert, s a kerítést óvó Mária szobrocska a harmadik szakaszon, amely egészen felvitt minket a Messzelátó-hegy oldalába, egy elhagyatott vadleshez, ahonnan jelöletlen úton haladtunk tovább levágva ezzel egy nagy kerülőt. Izgalmas kőhalmokkal teli hatalmas tisztáson vágtunk át, majd visszatérve a jelzett útra mesebeli erdőn keresztül vágtunk át. Kalandos utunkat egy kellemes tágas útszakasszal zárhattuk, Domoszló temploma mellett leereszkedtünk a faluba, ahol a három csapat ismét szétvált, s az örömteli búcsú után ki-ki visszatért saját iskolájába.
Túrasorozatunk következő része a végpontból egészen a Markaz feletti kápolnáig visz majd minket! Decemberben újra találkozunk! ❤️
Október 25-én talán az idei őszünk utolsó napsütéses délutánján rendeztük meg „4 évszak a Mátrában” című 4 túrás sorozatunkból az első etapot. Újabb lépest tettünk ezzel az „Aktív iskola” cím megtartásához és egyben a „Világgyalogló hó-nap”-ot is idén másodjára tudhatjuk magunkat a résztvevők között! Nagy örömünkre a három tagintézményből igen szép létszámmal és elszántsággal érkeztek a kiindulópontra diákjaink és kisérő tanárai. A Kisnánai-vár udvarán kis felkészülés után a „Mária-út” vonalát követve indultunk el Domoszlóra, a főútvonaltól az északi oldalon.
A településről kiérve a ligetes rész után egészen különleges alapkőzet útvonal vitt minket az első pihenőig, a Kisnána feletti kilátóhoz. Második szakaszként az erdészeti úton feljutottunk túránk legmagasabb pontjára, ahonnan elénktárult a csodálatos völgy, s a gyerekek számara is lenyügöző messzeség! Oly jó látni a gyererek szemében a csodálatot!
Furcsa volt a hegyoldalban elbújó szőlőskert, s a kerítést óvó Mária szobrocska a harmadik szakaszon, amely egészen felvitt minket a Messzelátó-hegy oldalába, egy elhagyatott vadleshez, ahonnan jelöletlen úton haladtunk tovább levágva ezzel egy nagy kerülőt. Izgalmas kőhalmokkal teli hatalmas tisztáson vágtunk át, majd visszatérve a jelzett útra mesebeli erdőn keresztül vágtunk át. Kalandos utunkat egy kellemes tágas útszakasszal zárhattuk, Domoszló temploma mellett leereszkedtünk a faluba, ahol a három csapat ismét szétvált, s az örömteli búcsú után ki-ki visszatért saját iskolájába.
Túrasorozatunk következő része a végpontból egészen a Markaz feletti kápolnáig visz majd minket! Decemberben újra találkozunk! ❤️
Október 25-én talán az idei őszünk utolsó napsütéses délutánján rendeztük meg „4 évszak a Mátrában” című 4 túrás sorozatunkból az első etapot. Újabb lépest tettünk ezzel az „Aktív iskola” cím megtartásához és egyben a „Világgyalogló hó-nap”-ot is idén másodjára tudhatjuk magunkat a résztvevők között! Nagy örömünkre a három tagintézményből igen szép létszámmal és elszántsággal érkeztek a kiindulópontra diákjaink és kisérő tanárai. A Kisnánai-vár udvarán kis felkészülés után a „Mária-út” vonalát követve indultunk el Domoszlóra, a főútvonaltól az északi oldalon.
A településről kiérve a ligetes rész után egészen különleges alapkőzet útvonal vitt minket az első pihenőig, a Kisnána feletti kilátóhoz. Második szakaszként az erdészeti úton feljutottunk túránk legmagasabb pontjára, ahonnan elénktárult a csodálatos völgy, s a gyerekek számara is lenyügöző messzeség! Oly jó látni a gyererek szemében a csodálatot!
Furcsa volt a hegyoldalban elbújó szőlőskert, s a kerítést óvó Mária szobrocska a harmadik szakaszon, amely egészen felvitt minket a Messzelátó-hegy oldalába, egy elhagyatott vadleshez, ahonnan jelöletlen úton haladtunk tovább levágva ezzel egy nagy kerülőt. Izgalmas kőhalmokkal teli hatalmas tisztáson vágtunk át, majd visszatérve a jelzett útra mesebeli erdőn keresztül vágtunk át. Kalandos utunkat egy kellemes tágas útszakasszal zárhattuk, Domoszló temploma mellett leereszkedtünk a faluba, ahol a három csapat ismét szétvált, s az örömteli búcsú után ki-ki visszatért saját iskolájába.
Túrasorozatunk következő része a végpontból egészen a Markaz feletti kápolnáig visz majd minket! Decemberben újra találkozunk! ❤️
Október 25-én talán az idei őszünk utolsó napsütéses délutánján rendeztük meg „4 évszak a Mátrában” című 4 túrás sorozatunkból az első etapot. Újabb lépest tettünk ezzel az „Aktív iskola” cím megtartásához és egyben a „Világgyalogló hó-nap”-ot is idén másodjára tudhatjuk magunkat a résztvevők között! Nagy örömünkre a három tagintézményből igen szép létszámmal és elszántsággal érkeztek a kiindulópontra diákjaink és kisérő tanárai. A Kisnánai-vár udvarán kis felkészülés után a „Mária-út” vonalát követve indultunk el Domoszlóra, a főútvonaltól az északi oldalon.
A településről kiérve a ligetes rész után egészen különleges alapkőzet útvonal vitt minket az első pihenőig, a Kisnána feletti kilátóhoz. Második szakaszként az erdészeti úton feljutottunk túránk legmagasabb pontjára, ahonnan elénktárult a csodálatos völgy, s a gyerekek számara is lenyügöző messzeség! Oly jó látni a gyererek szemében a csodálatot!
Furcsa volt a hegyoldalban elbújó szőlőskert, s a kerítést óvó Mária szobrocska a harmadik szakaszon, amely egészen felvitt minket a Messzelátó-hegy oldalába, egy elhagyatott vadleshez, ahonnan jelöletlen úton haladtunk tovább levágva ezzel egy nagy kerülőt. Izgalmas kőhalmokkal teli hatalmas tisztáson vágtunk át, majd visszatérve a jelzett útra mesebeli erdőn keresztül vágtunk át. Kalandos utunkat egy kellemes tágas útszakasszal zárhattuk, Domoszló temploma mellett leereszkedtünk a faluba, ahol a három csapat ismét szétvált, s az örömteli búcsú után ki-ki visszatért saját iskolájába.
Túrasorozatunk következő része a végpontból egészen a Markaz feletti kápolnáig visz majd minket! Decemberben újra találkozunk! ❤️
Október 25-én talán az idei őszünk utolsó napsütéses délutánján rendeztük meg „4 évszak a Mátrában” című 4 túrás sorozatunkból az első etapot. Újabb lépest tettünk ezzel az „Aktív iskola” cím megtartásához és egyben a „Világgyalogló hó-nap”-ot is idén másodjára tudhatjuk magunkat a résztvevők között! Nagy örömünkre a három tagintézményből igen szép létszámmal és elszántsággal érkeztek a kiindulópontra diákjaink és kisérő tanárai. A Kisnánai-vár udvarán kis felkészülés után a „Mária-út” vonalát követve indultunk el Domoszlóra, a főútvonaltól az északi oldalon.
A településről kiérve a ligetes rész után egészen különleges alapkőzet útvonal vitt minket az első pihenőig, a Kisnána feletti kilátóhoz. Második szakaszként az erdészeti úton feljutottunk túránk legmagasabb pontjára, ahonnan elénktárult a csodálatos völgy, s a gyerekek számara is lenyügöző messzeség! Oly jó látni a gyererek szemében a csodálatot!
Furcsa volt a hegyoldalban elbújó szőlőskert, s a kerítést óvó Mária szobrocska a harmadik szakaszon, amely egészen felvitt minket a Messzelátó-hegy oldalába, egy elhagyatott vadleshez, ahonnan jelöletlen úton haladtunk tovább levágva ezzel egy nagy kerülőt. Izgalmas kőhalmokkal teli hatalmas tisztáson vágtunk át, majd visszatérve a jelzett útra mesebeli erdőn keresztül vágtunk át. Kalandos utunkat egy kellemes tágas útszakasszal zárhattuk, Domoszló temploma mellett leereszkedtünk a faluba, ahol a három csapat ismét szétvált, s az örömteli búcsú után ki-ki visszatért saját iskolájába.
Túrasorozatunk következő része a végpontból egészen a Markaz feletti kápolnáig visz majd minket! Decemberben újra találkozunk! ❤️