Boldogságfüzér
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus kifejezés nem éppen ismert fogalom a gyermekek számára, mégis Tódi törpe meséjén keresztül beleélhették magukat a világunkban tapasztalható jó dolgok megtapasztalásába. A tevékenység elején bemelegítő gyakorlatnak „A haragom kifújom, mint a cica, nyújtózom” mondókát mondogattuk. Aztán a Tódi törpe varázs szemüvege című mesét hallgatták meg a gyerekek. Elkészítettük mi is a saját szemüvegünket, mindenki felpróbálta, és elmondták, ki, milyen jót vesz észre azon keresztül. A rossz dolgokra nem mindig kell időt fordítanunk, -azokat el kell engedni-, de a jó dolgok megmaradnak az emlékezetünkben életünk végéig.
Ahogy a csoportunk neve is jelzi, mi a legtöbbször vidáman töltjük a napjainkat. Az osztály tanulói értik és szeretik a humort, sokszor megnevettetik egymást a hétköznapokban is. A kezdő relaxációs gyakorlat után beszélgettünk arról, mi okoz nekik jókedvet. Ezután elmeséltem a mesét ( A szomorú királykisasszony), majd kérdéseket tettem fel a gyerekeknek. Nagyon kedves válaszokat adtak, volt megható és vicces is köztük. Lerajzolták a gyerekek, hogy mi okoz nekik örömöt, mitől lesznek jókedvűek. Volt, aki a családjával történt eseményt rajzolta le, volt, aki az egymással töltött játékot, focizást.
Az óra elején és végén a Pozitív gyerek vagyok c. számot hallgattuk, énekeltük, és táncoltunk rá.
1. Játék: Add tovább a grimaszt!
2. A varázsbonbon c. mese feldolgozása
3. Optimista-pesszimista fogalmának megértéséhez példák csoportosítása (wordwall)
4. Hogyan lehetsz optimista? (beszélgetés)
5. Vedd észre a szépet és a jót!- Napi öröm-Napló készítése
6. Nap-légzés (jógagyakorlat)
7. Feladat: ÖRÖKMOSOLY VARÁZSTÜKÖR készítése saját mosolygós arcképpel
8. Varázsbonbon színezése (Ajándékozd el majd valakinek, hogy jobb kedvre derítsd!)
Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az optimizmus hónapjában sok szituációs játékot játszottunk, amiben optimisták és pesszimisták is megmutatták magukat. Nagyon szerették a hónap dalát és a pozitív mondókát. Gyakran kérték a szünetekben is hogy hallgassuk meg újra.
Optimista önarcképet is készítettünk magunkról.
Az óra elején megbeszéltük az optimizmus, pesszimizmus fogalmát és miért kell mindig pozitívan gondolkodni, mindenben meglátni a jót. Idézeteket is olvastam fel nekik a témával kapcsolatban, valamint meghallgatták A lakatlan szigeten című kis történetet. Ezután két feladatot kaptak a gyerekek:
1. feladat: A munkafüzet 28. oldalán a svéd bölcsesség összerakása.
2. feladat: Egy kis jegyzetlapra felírni egy pozitív gondolatot vagy lerajzolni valami jó dolgot.
A 2. feladat jegyzeteiből tablót készítettünk, amit ki is tettünk az osztálytermünkben.
Az optimizmus gyakorlása sok vidám pillanatot okozott az osztálynak. Két foglalkozásban valósítottuk meg.
Az első foglalkozáson a ráhangolódás után egy kis fogalombörzét tartottunk, ahol összegyűjtöttük az optimizmusról eddig szerzett tudásunkat. Ez a foglalkozás nagyon fontos, mert így egymásnak adják át a ” tudásukat”. Ezután következett a pozitív- kirakó. Mondatokat daraboltam fel és a diákoknak kellett értelmes mondattá alakítaniuk. Ezeket a mondatokat színes papírra írták fel és felkerültek az optimista faliújságra, ahová a saját optimista mondataikat is felragasztottuk.
A második foglalkozáson mindenki felírta azt a problémáját, ami a legjobban foglalkoztatja, majd kézről kézre adogadttuk. Jelzésre megállt az adogatás és a kezünkben levő problémára kellett optimista megjegyzést írni. Rámutattam arra, hogy külső szemlélőként egészen más megvilágításba kerül egy- egy probléma. Nagyon jó és frappáns bíztatásokat írtunk egymásnak. A vidámság garantált volt, mivel színes és vicces szemüvegekben mondtuk el optimista megjegyzéseinket.
„Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót.
Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap.Lehet, hogy még jobb, mint a mai.” (Janikovszky Éva)
Az október hónap témája az optimizmus volt.
A foglalkozás elején eljátszottuk a
Hogy vagy? c. játékot.
A gyerekekkel kibontottuk az optimizmus szó fogalmát, megfejtettük, hogy az optimista ember minden helyzetben a legjobbat keresi.
Elmeséltük: A szomorú királykisasszony c. mesét. Majd megbeszéltük, hogyan lehetett megvigasztalni őt. Példákat kerestünk a megvigasztalásához.
Megbeszéltük az optimizmus ellentétes szavát- pesszimizmus.
Hogyan gondolkodunk optimistán és pesszimistán? Mi a jó megközelítés? Hogyan tudjuk mások szomorúságát elűzni? Hogyan tudunk másoknak segíteni, ha rossz a kedvük?
Közös feladat:
Elkészítettük a varázsszemüvegeinket,ahogyan optimistán, derűlátóan látjuk a világot.
A közös munkálkodás közben meghallgattuk a hónap dalát.
Befejezésül kipróbáltuk a szépséges optimista varázsszemüvegeket.
Mindenki mondhatott zárásként egy pozitív, optimista mondatot.
Edit néni és a Némethesek bizakodó kis csoportja