A héten az egészségünkről beszélgettünk. Boldogságóra keretében beszélgettünk a mentális egészségünkről, relaxációs zenét hallgattunk, és elkészítettük a saját optimista szemüvegünket. A foglalkozás végén a gyerekek fel is próbálhatták alkotásaikat, amik nagyon színesek lettek, és jó hangulatot teremtettek.
Az optimizmus gyakorlása
Októberben megtartottuk a könyvtárban az optimizmus támájára épülő boldogságórát. A gyerekek a belépéskor egy papírcsíkot kaptak, amin egy szó volt felírva. Amikor körbe leültünk, a szavakból kellett kirakni egy mondatot, ami az optimizmus fogalmához kapcsolódott. E mondat kapcsán kezdtünk el beszélgetni, majd elmeséltem a Boldogságóra munkafüzetben található történetet. Meghallgattuk a hónap dalát, majd elkészítettük az optimista szemüvegünket. A szemüvegeket piciben készítettük el, hogy mindig a tolltaróban lehessenek… ki tudja mikor lesz rájuk szükség…
Az órát „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd Bagdi Bella Pozitív mondókáját hallgattuk meg. Majd beszélgetéssel folytattuk az órát. Mi az amitől nagyon féltek, tartottak és még sem volt olyan rossz. Meghallgattuk A szomorú királykisasszony című mesét. Majd a gyerekek kérdésekre válaszoltak. Ezt a nyelvtötőt tanultuk meg: Kecském kucorog, macskám mocorog, vizslám vicsorog, ürgém ücsörög s vígan vigyorog. Ehhez a témakörhöz tartozó színezőt kiszinezték a gyerekek, ami a munkafüzetben van és közben Benedek Elek: Az aranyszőrű bárány című mesét nézték. A napunk zárómondata: „Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.” Janikovszky Éva
Az órát „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd Bagdi Bella Pozitív mondókáját hallgattuk meg. Majd beszélgetéssel folytattuk az órát. Mi az amitől nagyon féltek, tartottak és még sem volt olyan rossz. Meghallgattuk A szomorú királykisasszony című mesét. Majd a gyerekek kérdésekre válaszoltak. Ezt a nyelvtötőt tanultuk meg: Kecském kucorog, macskám mocorog, vizslám vicsorog, ürgém ücsörög s vígan vigyorog. Ehhez a témakörhöz tartozó színezőt kiszinezték a gyerekek, ami a munkafüzetben van és közben Benedek Elek: Az aranyszőrű bárány című mesét nézték. A napunk zárómondata: „Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.” Janikovszky Éva
A héten őszi gyümölcsökkel, zöldségekkel foglalkoztunk. Megállapítottuk, hogy bár a reggelek már hűvösek, de rengeteg szépséget tartogat nekünk az ősz. ” Kincsét ontja ránk” ezt a címet adtam ennek a hétnek. Minél több érzékszervet bevonva ismerkedtünk az őszi gyümölcsökkel, megtapogattuk, szagoltuk, kóstoltuk, szemügyre vettük. Nagyon sok vizuális tevékenység valósult meg a héten. A boldogságóra foglalkozást is nagyon élvezték a gyerekek,a hónap dalára közösen táncoltunk, a mesét figyelmesen hallgatták és rengeteg varázsszemüveg készült, amellyel megnéztük a gyerekek munkáját a faliújságon, szemügyre vettük egymást és mindenkiről tudtunk mondani jó belső tulajdonságot is, és megállapítottuk, hogy csodálatosan szép évszak az ősz. A legfőbb, legnagyobb dolog az volt a héten, hogy minden gyermek azt mondta: nagyon szeretnek oviba járni, és nagyon jól érzik magukat a Katica csoportban.
Az október hónap témája az optimizmus gyakorlása volt. A ” Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom” című relaxációs gyakorlattal kezdtük a téma feldolgozását. A ” Tódi törpe varázsszemüvege” című mese meghallgatása és a kérdések átbeszélése után ( aki szeretett volna) megpróbáltunk olyan dolgokat mondani, ami jó volt nekünk pl: süt a nap, finom volt a reggeli, a kiskutyám elkísért az oviba…. Majd körben ülve mindenkiről mondtunk néhány jótulajdonságot. Végül eljátszottuk a „Szomorú Szilárd és Boldog Blanka ” című játékot, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Aki szerette volna, az elkészítette a saját varázsszemüvegét.
Ebben a hónapban a tanítás nélküli napok és az őszi szünet miatt csak egy boldogságóra volt kivitelezhető.
A foglalkozás elején meghallgattuk és együtt énekeltük Bagdi Bella: “Világomban minden rendben van” című dalát.
Megbeszéltük: Miket szoktál mondani magadnak? Milyen pozitív dolgokat mondasz magadnak?
Például: „Szerethető vagyok! Értékes vagyok! Kihozom magamból a legjobbat! A jó oldalát nézem mindig mindennek.”
Életünk minden egyes helyzetében eldönthetjük, hogyan reagálunk embertársaink viselkedésére, és a velünk történő eseményekre. Ha pozitívan vélekedünk, és viszonyulunk egymáshoz, azzal optimistábban élhetjük meg a mindennapjainkat. Ha lelkesek vagyunk az emberekkel és eseményekkel kapcsolatban, az boldogsággal tölt el „A pohár félig tele lesz, és nem félig üres”.
Elmeséltem a gyerekeknek: „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét. Utána megbeszéltük miért lehetett szomorú a sün. Saját élmények révén beszélgettünk a szomorúság okairól. Majd különböző módszereket kerestünk a megvigasztalásra. Szoktunk-e másokat megvigasztalni? Ilyen helyzetben ki hogyan szokott kedveskedni? Ha gond van hogyan lehet őket megvigasztalni?
A gyerekeknek segíthet a következő fejlődési szemléletmódot kifejező gondolat: “Minden nehéz volt, mielőtt könnyűvé vált.”
Mandala színezés közben meghallgattuk Bagdi Bella: “Kitartás erősség” című dalát.
-Relaxáció: Rongybabává válok, csak pihenni vágyok… (Boldogságóra könyv 38.oldal)
-szomorú Szilárd és Boldog Janka ( csapatjáték) -Mese:A varázsbonbon (Örömvár könyv 14.oldal) -Szinező ( Boldogságóra munkafüzet 14.oldal)
– Zárókör: Te mitöl vagy ma boldog?
Ezt a témakört is nagy örömmel fogadták a tanítványok.
A kifejezéseket (optimizmus-pesszimizmus) már hallották, de a jelentésük, megértésük magyarázatot igényelt.
A kijelölt feladatok csoportos és egyéni elvégzése után világossá vált, ki mennyire optimista vagy pesszimista.
Különböző szituációs feladatokat jelöltünk ki, és feltettük a „szemüvegeket” is.
Hol ború-, hol derűlátóvá váltunk, és kipróbáltunk minden lehetőséget.
Jókat nevettünk, teljesen oldott hangulat lett az osztályteremben.
Mintha nem is iskolában lettünk volna.