Elkészültek a szemüvegek, mindenki felvette a sajátját. Azt mondták: „Tényleg más így a világ!” Meghallgatták a mesét, oldották szorgalmasan a feladatokat. Csoportban dolgoztunk, a mi Mákvirágjaink szerint így sokkal jobb!

Ezen a foglalkozáson nagyon várták már a ládanyitást a gyerekek. Először körben ültünk a szőnyegen, a folyót egy kék hosszú kötél, a falu lakóit pedig egy-egy smiley jelképezte. A mesét nagyon figyelmesen hallgatták, közben egyre többen ültek át arra a „folyópartra”, ahol a vidám emberek éltek. Ezután vidám szívecskéket készítettünk, amelyekkel a foglalkozás végén megajándékoztuk egymást. Jó volt látni a vidám, optimista arcocskákat.

Itt a nagy ölelés.

Ma az ölelés világnapján többen is ölelkeztünk az iskolában, de hozzájáruló nyilatkozat híján csak az osztály fotóját teszem fel. Volt egyéni ölelés is. Itt a közös öleléshez készülődnek.

Az osztály több mint fele nagyon szeret lovas könyveket olvasni.Hárman vannak közülük délután napköziben. Szabad foglalkozáson is olvastak, míg a többiek játszottak. Úgy megtetszettek, hogy lefotóztam őket! Büszke vagyok erre az osztályra!

Tegnap megtartottuk boldogság óránkat. Mi most inkább a feladatokra helyeztük a figyelmünket. A táblaképünk nagyon jól alakult. Szinte összevesztek a gyerekek, hogy ki írjon az elsők között. Készülnek a rajzok is, sőt Janka már hétvégén feltöltötte önállóan rajzát, ide az oldalra. Ebben a hónapban is folyamatosan oldjuk meg a feladatokat, így még lesz bejegyzés.

Az elsősök meghallgatták a mesét. Eljátszottuk milyenek lehetnek a két falu lakói. Készítettem nekik egy „csodaszemüveget” amit mindenki felvett, és ezen keresztül meglátta saját legjobb tulajdonságát. ( Miben vagyok a legjobb? pl. Nagyon jól focizok. Jól tudok kirakózni. Szívesen segítek anyukámnak…) Aztán kaptak egy-egy saját szemüveget, amibe belerajzolták amit láttak.