A dálnoki első osztályosokkal közösen írtunk optimista mesét egy koboldról és mókus barátjáról. Mivel ebben a hónapban termésnapra is készültünk, őszi termésekből készítettük el a mesében szereplő mókusunkat. Ezek mellett, hogy még inkább észrevegyük, milyen sok jóban van részünk, a gyerekek egész hónapban jelölgették, gyűjtögették Optimista- batyujukba a velük történt jó dolgokat, mindazt, ami örömet okozott nekük. Ezeket az élményeket megosztottuk egymással is, és igyekeztünk a negatív tapasztalatokat is átfordítani, megkeresni bennük a jót…
Igaz barátság

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kobold. Ő egy boldog, vidám kisember volt, ott élt a kerek erdő mélyén. Volt neki egy igen kedves barátja, egy mókus.
Egy szép őszi napon a kobold eldöntötte, hogy meglátogatja barátját. El is indult, útközben megcsodálta a tarka erdőt, a szépen táncoló faleveleket. Vidáman szaladgált a száraz avarban. Amikor bekopogott a mókus odújának ataján, meglepődve vette észre, hogy barátja nagyon szomorú.
– Mi a gond, barátom?- kérdezte aggódva.
– Érzem a bundámon, hogy mindjárt itt a tél, és még nincs tele az éléskamrám. Mi lesz így velem? Hogy fogom kibírni a nagy hideget?
– Tudod, mit? Én majd segítek neked! Gyűjtünk együtt terméseket: mogyorót, diót, gesztenyét, makkot.
– Köszönöm, de a házam nagyon magasan van, nem tudjuk felhordani a rakományt. Én már nagyon fáradt vagyok.
– Sose búsulj, csak gyere, gyűjtsünk egy kupacra valót, majd szólok madár barátaimnak, ők szívesen behordják az elemózsiát.
Neki is láttak szorgosan a munkának, a madarak szívesen segítettek, versenyezve hordták a sok őszi kincset a kuckóba. Mire lement a nap, a mókusodú tele volt mindenféle finom csemegével. A jó barátok elégedetten hajtották álomra fejüket, örültek, hogy együtt dolgozhattak.
Szükségben ismerszik meg az igaz barát.

Az első osztályos gyerekek rajzban elevenítik meg az októberi hónap témáját.