Minden egyes alkalom az óra megtartásához szükséges hangulat megteremtésével kezdődött, melyet bevezető játék követett.Ebben a hónapban hat órát tartottunk az optimizmus tükrében.

Első tevékenység körvonalazása : A hangulat megteremtése és a szervezési mozzanat után bevezető játékként a „Műzli” című játékos tevékenységgel hangolódtunk rá az órára, amely után az optimizmus fogalmát probáltuk meghatározni.Elkülönítettük példákkal, hogyan gondolkodik és cselekszik egy optimista és egy pesszimista ember majd közösen értelmeztük a „Mosolyogj sokat, ha optimistán akarod látni a világot, és meglátod a világ visszamosolyog rád”. Ezt követően alapfokon az ABCDE modell alapján példákkal próbáltuk gyakorolni, hogyan alakíthatjuk át a pesszimista gondolatainkat optimistává.A gyerekek saját életükből kerestek olyan helyzeteket, amelyekhez negatívan álltak hozzá, majd az osztálytársak segítségével megoldást találtak az adott helyzetre.Az órát zenehallgatással zártuk.

A második tevékenység : az előző óra tartalmainak átismétlését tartalmazta, példákat mondtak saját életükből melyeket negatívan éltek meg, majd minden diák külön optimista képregényt készített melynek végén pozitív megerősítést fogalmazott meg az adott helyzetre.Mikor elkészültek az egyéni munkák összesítettük azokat egy kartonlapra, melyet az előző órán tanult tartalmakkal (közmondás) egészítettek illetve díszítettek ki.Az óra végén kifüggesztettük optimista képregényünket, meghallgattuk a Bagdi Bella „Pozitív mondóka” hónap dalát, mellyel lezártuk a tevékenységet.

A harmadik tevékenység : Bevezetőként ötletbőrze formájában körbejártuk a hónap témáját (újból).A tanulók saját élettapasztalataikat osztották meg egymásnak és egy aktuális élethelyzetet választottak ki az optimista történet megírásához. Közös munka eredményeként született meg „A bánatos Lőrinc” története, mely segítségükre volt abban, hogy megértsék, hogy a tanárok fegyelmezése és elvárásai a javukat szolgálja.

Negyedik és ötödik tevékenység : a tulajdonságfa készítése volt.A tevékenység két órát foglalt magába, az elsőn a gyerekek pozitív tulajdonságokat kifejező szavakat gyűjtöttek, melyekből kiválasztották azokat, melyek rájuk is jellemző illetve melyekre büszkék.Ezeket a tulajdonságokat ráírták zöld színű falevelekre, melyeket később felragasztottak egy általuk megrajzolt fát ábrázoló kartonlapra.Következő órán negatív tulajdonságokat gyűjtöttek, melyeket barna színű levelekre írtak rá (mivel ezek már lehulló levelek és szeretnének megszabadulni tőlük).Amitől meg szeretnénk szabadulni áthúztuk egy vonallal és alája írtuk azt a pozitív tulajdonságot, amit szeretnénk helyette.A zöld levelekhez hasonlóan a barnákat is felragasztottuk tulajdonságfánkra.Zárásként a tulajdonságfán ábrázolt jellegzetességekre alapozva „meleg zuhanyt” játszodtunk a pozitív tulajdonságok megerősítéséért.

Hatodik tevékenység leírása : Bagdi Bella „Jól érzem magam” című dalának meghallgatása után elolvastuk „A lakatlan sziget” című történetet és közösen levontuk belőle a tanulságot, majd a „Pozitív gyerek vagyok” kártyajátékkal próbáltunk pozitív , értékes tulajdonságokat találni magunkban.Az óra hátralevő részében pozitív megerősítés kártyákat készítettünk egy előre elkészített feladatlapon, melyen a diákok pozitív megerősítő üzeneteket fogalmaztak meg ezzel is színesebbé téve napjukat.