A gyerekekkel sokat beszélgettünk arról, hogy milyen szomorúság, bánat érheti őket akár az iskolában, akár az otthoni környezetükben. Számos negatív dologgal szembesülnek már ilyen kis korban. Szomorúak lehetnek egy rossz jegytől éppúgy, mint ha megbántja őket a barátjuk, vagy beteg lesz a kis házi kedvencük. Egy családtag elvesztése óriási tragédia a számukra. Tanítványaim nagyon empatikusak, szóban is mindig igyekeznek támogatni egymást, most a virtuális technikát alapul véve készítették el a „Vigasztataló SMS-ket”.

Nagyon szerettük ebben a hónapban Bella Pozitív gyerek vagyok c. dalát. Örömmel láttam, hogy osztályunk nagy része alapvetően pozitív gyerek. A pár pesszimistát optimistává formálni nem könnyű feladat, és hosszú folyamat, de ezt folyamatosan szem előtt fogjuk tartani.
A boldogságórák során fejlesztettük mimikánkat, szókincsünket, érzelmeinket. Elkészítettük az optimista szemüveget, amelyen át mindent rózsaszínnek látunk.

A 4.c osztályosok tanító nénijük Vörösháziné Czicza Noémi segítségével boldogság- ládikában gyűjtik örömeiket. Időről időre beleolvasnak a titkokat rejtő ládába, és együtt átélik újra a sok – sok pozitív élményt- emléket.

Osztályommal a hónap folyamán kiemelt figyelmet szántunk a rossz dolgokban való jó keresésére. A szavak jelentésének az értelmezése után, azokat a mindennapi szóhasználatba is igyekeztem becsempészni és siker zárta a napokat. A konfliktusok kezelése kisebb közbenjárást igényelt, mert a második héttől már nem csak a rosszat látták, hanem keresték a rosszban a jót. Sokkal kiegyensúlyozottabbak a napjaink és csodás, hogy nem szükséges sok időt ráfordítani, csak napi szinten ébren kell tartani egy-egy szóval a bizalom érzését. Most a hónap végén egy sms-t írtak azoknak, akiknél a szomorúságot látták aznap. A jutalom se maradt el, mert az üzenetet követően telefonhívást kaptak. A dramatikus játék pedig megerősített minden tanulót abban, hogy a jót lássuk meg a dolgok mögött, hiszen a felhők fölött mindig süt a nap. 🙂