Megjegyzés: A hála témát a múlt hónapban rossz helyre küldtük ( palyazat@ boldogiskola.hu). Most, a második téma feldolgozásánál realizálódott számunkra a tény. Ezért utólag feltöltöttük az előző hónap anyagát is az oktatási segédanyagok oldalra a megfelelő részbe.
Tisztelettel: Litkey Eszter

Optimizmus gyakorlása:
Balatonfüredi Fekete István Speciális Általános Iskola Boldogóra program:
II. téma: Optimizmus
Beküldött munka: SMS-ek

Első SMS: az alaphelyzet valós
Az összevont 7-8. osztályunkban október 17-én érkezett agy 7 éves, 1. osztályos tanuló. Nagyon súlyos magatartási zavara van, hihetetlen sok düh, indulat és elégedetlenség van benne. Az osztály fegyelmezetten és elfogadóan viszonyul hozzá. A gyerekek bíznak benne, hogy javulni fog a magatartása a kisfiúnak. Büszkék magukra a 7-8. osztályosok, hogy milyen éretten, felnőttesen tudnak viselkedni.
„Ebben az iskolában jó helyen vagy. Mi és a tanár nénik meglátod, szeretnek téged. Egyszerűbben fogsz tanulni. Itt mindenki segít neked. „

Második SMS:
„Tudom, hogy a rossz felelet miatt el vagy szomorodva, de ne bánkódj, mert majd kijavítod! Én tudok neked segíteni, holnaptól velem tanulsz. Gyere el rendszeresen hozzám! Biztosan ezek után javítani tudsz.”

Harmadik SMS: az alaphelyzet: egy barátjuknak az elkövetkezendő hónapoktól való félelme
„Tudjuk, hogy nagy próbatétel előtt állsz, sokat tanultál, gyakoroltál rá, ezért biztos, hogy menni fog a felvételi.”

Október hónap, optimizmus
A pedagógusok gondolatai a megvalósításról és helyük a témában

Az optimizmus fogalmát dolgoztuk fel egy tanóra keretében. A foglalkozás elején minden gyereknek egy lapra fel kellett írni egy dolgot, amit utál és megfogalmazták, hogy miért.
Második lépésként a Szitakötő című folyóiratból a Szép a káposzta, mert… és a Szép a pók, mert… című cikkekből idéztünk és mutattam képeket, hogy hogyan lehet szépséget látni abban, ami nem tetszik.
Harmadik lépésként a táblára középre felírtuk a gyerekek „utálom” dolgait, bal oldalra röviden a miértet, jobb oldalra pedig mindenkinek valamit ki kellett gondolni, hogy mégis mi a jó és mi a szép benne. Ha nem ment, segítettünk egymásnak. Ezek után megbeszéltük a pozitív és negatív gondolkodást, mi az optimizmus és mi a pesszimizmus.
Ezek után reggelente, az első óra előtt az osztályfőnök nem csak a hálát, hanem olyan eseményeket is kérdezett, ami rossz volt és megpróbálták jóra fordítani, meglátni benne a jót.
Az utolsó héten bízva abban, hogy elindult az optimista gondolkodásra való törekvés, az osztályfőnök az osztályfőnöki óra keretében az SMS-eket elkészítették a gyermekekkel közösen.

Véleményünk a gyerekek hozzáállásáról.
Előző hónapban említettük, hogy a hála témát a következő hónapban folytatjuk, de az értelmileg enyhén sérült gyermekeink, kicsit lusták reggelente ezért most már ellaposodott ez a téma számukra, és nem akarnak új dolgokat kitalálni. Az optimizmus még aktív, mivel az új kisgyerek megnehezíti az életüket. Nem vagyunk elkeseredve, mivel a mindennapokban, mikor hálával kapcsolatos helyzetet érzékelünk, kihasználjuk a helyzetet és észrevetetjük a hála lehetőségeit. A negatív helyzetekben pedig megpróbáljuk megláttatni, hogy milyen előnyük származhat a helyzetből, mi a szépsége az adott dolognak. Ez működik, és úgy érezzük, gyerekeink szép lassan alkalmazkodnak ehhez az új helyzethez, és talán jobban is érzik magukat.

Litkey Eszter gondolatai a témáról:
„Számomra az optimista gondolkodás téma nehezen megragadható, mert alapból így gondolkodom. A mindennapokban persze könnyen alkalmazom és meglátom a helyzetben, hogy a gyereknek mi a jó belőle.
Továbbra is örülök a Boldogóra programnak, mert minden nap szükséges ráirányulnom és a tudatosítani a pozitív gondolatokat és gondolkodást, ezért sokkal derűsebb, vidámabb aktívabb és dinamikusabb vagyok.”

Hajdúné Babos Katalin véleménye a témáról:
„Pesszimista ember voltam. Gyakran gondoltam rossz, negatív dolgokat. Egészségügyi állapotom miatt is vélekedtem így. Ma már igyekszem látni a jó dolgokat. Pórbálok pozitívan gondolkodni. Bagdi Bella dalait már régóta hallgatom. Megnyugtat. Energiával tölt fel. A családommal is hallgatjuk a zenéit. Iskolánk tanulóival is hallgatjuk (technika órán). Örömmel veszem, hogy nyitottak rá.”