A Sün Balázs című mese befejezéseként gyakoroltuk egymés szeretését, ölelés által is.
Az optimizmus gyakorlása
Október témaköre: Az optimizmus gyakorlása
(október 21.)
A 6. órát közös énekléssel kezdtük, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni ’A szomorú királykisasszony’ című mese főszereplőjével. Megbeszéltük, hogy hogyan szokták egymást jó kedvre deríteni. Elmondták, hogy ők nem szeretnek rosszkedvű emberek társaságában lenni, mert akkor egy idő után ők is szomorúak lesznek. Nagyon aktívan dolgoztak, sikerült őket már az óra elején motiválni, így sokan jutottak szóhoz az órán. Mivel tetszett a diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat. Az eltérő képességű gyerekek természetesen más-más feladatot kaptak. A tehetséges gyerekek inkább az önálló véleménynyilvánítás terén tudták megcsillantani képességeiket. De a gyengébb képességű gyerekek is kaptak testhezálló feladatot a különböző játékokban. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást. Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen a diákjaim megértették a történet tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket.
Készítettünk közösen egy vidám napocskát, ahová a gyerekek kis cetlikre felírták, hogy mit sikerült a hónap folyamán sikeresen megoldaniuk.
Az órák után azt vettem észre, hogy gördülékenyebben oldják meg még akár a nehezebb feladatokat is. Kölcsönösen segítették egymást, ami az éppen adódó nehézségek megoldásában is sokat jelentett számukra. Az óráimnak, úgy érzem, hogy pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére, illetve az önértékelésüket is sikeresen befolyásolta. Optimistábban álltak hozzá a különböző feladatokhoz. A legjobb élményem az volt, hogy boldognak és aktívnak láttam őket a feladatok oldása közben. Még a viselkedészavarral küzdő gyerkőcöm is elfogadóbb, segítőkészebb volt társaival szemben, amiért természetesen nagyon megdicsértem a többiek előtt. Sok piros pontot és csillagot tudtam kiosztani az óra végén.
Meditációval zártuk az órát. Majd elénekeltük ’Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok’ című dalát. Boldog voltam, mert igazán jó hangulatban teltek az órák.
A második boldogságórám keretében az optimizmus gyakorlásával foglalkoztunk a másodikos osztállyal.
A foglalkozás elején, a bevezető dalt (Bagdi Bella: Repülj velem!) követően a gyerekekkel egy szőnyegre telepedve kezdtünk el beszélgetni az optimizmusról. A kezemben egy félig tele/üres pohár példáján keresztül mutattam meg nekik, hogy minden helyzetet, szituációt az életben kétféleképpen lehet szemlélni, a fél pohár víz esetéhez hasonlóan. Majd közösen különféle, olyan helyzeteket hoztunk fel, melyek mindegyikénél meg kellett találni a pozitív oldalakat. Egy-két általam hozott eset után a gyerekek már maguktól is tudtak különféle példákat mondani (Ez fantasztikus, mert…! játék).
Ezt követően a gyerekek elcsendesedve, csukott szemmel mondták utánam a Reggeli pozitivizáló gyakorlatot, és felhívtam a figyelmüket arra, hogy ezt minden reggel, ébredés után ők is elmondhatják maguknak.
A foglalkozás második felében rajzolós feladat következett. A gyerekeknek egy általuk már megélt vagy elképzelt negatív helyzetet szituációt kellett egy lapon ábrázolniuk: a rajta lévő kör minuszos felébe kellett rajzolni a helyzet problémás oldalát, majd a kör másik, plusszal jelzett felébe pedig annak végső, pozitív kimenetelét. A diákok ügyesen fogtak neki a munkának, ki-ki a maga kis emlékei között kutatva választott ki egy olyan múltbéli helyzetet, mely végül pozitívan alakult, végződött a számára.
Összességében a gyerekek változó figyelemmel, de többségében lelkesen és aktívan vettek részt a foglalkozáson.A következő alkalommal remélem már az ez alkalommal rendetlenkedők figyelmét is jobban le fogják kötni a boldogságóra tevékenységei.
Az optimizmus gyakorlása
1. Relaxációs gyakorlat: „Színes légzés”
2. Megbeszélés
Az optimista, pesszimista, realista szavak jelentésének megbeszélése.
Milyen az optimista gondolkodásmód?, Hogyan legyünk/gondolkodjunk optimistán?, Miért jó az optimista gondolkodásmód?
Minden tanuló mond egy optimista tulajdonságot saját magáról.
3. Gondolatok gyűjtése
A tanulók optimista és pesszimista szavakat gyűjtenek a táblára.
4. Történet megbeszélése
A lakatlan sziget című történet felolvasása és tanulságának megbeszélése.
5. Optimista reakciók
A tanulók párokat alkotnak, kapnak 1-1 szituációt, majd a különböző helyzetekben megpróbálnak egy optimista szemléletet találni.
6. Megerősítő kártyák, idézetek
A tanulók pozitív megerősítő kártyákat készítenek. Lehet rajz, optimista gondolat, idézet…
7. Zenehallgatás
Bagdi Bella: Világomban minden rendben van
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
Havi Boldogságóránkat Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalának meghallgatásával kezdtük, majd beszélgettünk az optimizmus fogalmáról a gyerekekkel, hogy mit jelent ez a fogalom az ő nyelvükre lefordítva. Arról hogy ha valamit szeretnénk elérni, akkor kitartunk mellette, sokszor gyakoroljuk, illetve legyőzzük az akadályokat melyek az utunkba kerülnek.
A héten megismerték a Tódi törpe varázsszemüvege című meséjét, mely talán érthetőbbé tette számukra a fogalom megértését.
Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékot is játszottunk, ahol a vidám és szomorű arcunkat is megmutatthattuk.
Tükörjátékot is játszottunk, mellyel igyekeztünk erősíteni a gyerekekben pozitív tulajdonságaikat, és azt, hogy mindenki jó valamiben.
A Boldogságóra végén pedig mindenki kiszínezhette a saját varázsszemüvegét is, melyet örömmel vittek haza a gyerekek.
Ráhangoló beszélgetéssel kezdtük a tevékenységet. Beszélgettünk, olyan helyzetekről , amikor valami új dolgot tanultak és az első próbálkozás után azt érezték, hogy ez nekik soha nem fog sikerülni. Milyen érzés volt ez? A pedagógus utasításaira felemelték azok a kezeiket, akik úgy érezték, hogy a két kerekű biciklizés sosem fog menni. Tapsoltak azok a gyerekek, akik azt érezték, hogy nekik elsőre menni fog.
Az iskolai napokon reggelente jobb lábbal, vagy bal lábbal szoktál felkelni? A felébredés
utáni 1 órában mit szoktál csinálni, mire gondolsz, kivel beszélsz? Mindezek inkább vidám
hangulatba hoznak, vagy inkább feszültté tesznek? Mit lehetne tenni, hogy az ébredés utáni
első órát minél optimistábban tölthesd? Mit tudsz ezért egyedül megtenni, és miben kell
kérned mások segítségét? Hogyan kérheted mások segítségét ebben, mint mondanál nekik?
A gyerekek példát hoztak fel arra, hogy felkelés előtt milyen szépre gondolnak, hogy jól indítsák a napjukat.
Elmondtuk közösen a reggeli pozitívizáló mondókát. Otthoni feladatként kapták, hogy próbálják ki! Egy hétig minden reggel tegyük be a teremtő tudatunkba, hogy ma valami jó történik, közben figyelni fogják a közérzetüket, a lelkiállapotukat, a velünk történt eseményekről pedig rajzos
naplót készítenek– és rá fogunk jönni, hogy ez így igaz.
Megtanultuk a pozitív mondókát énekelve. Ezután elkészítettük az optimista szemüveget színes papírból. Miután elkészült az optimista szemüveg, egy sétát tettünk az iskolánk udvarán, a városunk főterén, parkjában és megfigyeltük mindazt, ami bennünket körülvesz. Az optimista szemüvegben a jó és humoros dolgokat jobban észreveheted. Miután visszatértünk az osztályba a gyerekek elmeséltek legalább három dolgot , ami különösen jó érzéssel töltötte el,
miközben sétáltak. Megkérdeztem, hogy volt-e olyan a séta közben, ami nehéz volt, vagy kellemetlen, és az mi volt. Segített átlendíteni az optimista szemüveg ezen?
Zárásként meghallgattuk a “Pozitív gyerek vagyok” című dalt Bagdi Bellától, s a refrént sikerült megtanulnunk. Óriási öröm vot kicsi előkészítőseim számára az optimista szemüveg elkészítése, annak használata. Nagy örömmel tanulták meg és énekelték az énekeket.
Optimista szemüveg segített átlendülni rajta és megtalálni a helyzet jó oldalát?
Ebben a hónapban a Boldogságóra foglalkozást összekapcsoltuk a Mentálhigiénés világnappal. A foglalkozás elején bekapcsoltam a gyerekeknek a Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalt, ami nagyon tetszett nekik, le is ültek a szőnyegre. Az én hangom című relaxációs gyakorlatot választottam erre a foglalkozásra. Megbeszéltük, hogy mindenkiben szokott lenni negatív érzés, például szomorúság, düh, stb. Ezt gyűjtsük most össze a testünk minden pontjáról, és ki fogjuk kiabálni magunkból. Az összes ablakot kinyitottam, majd mindenki jó hangosan kiabálhatott egyet. Amikor felemeltem a kezem, mindenki elcsendesedett, az ablakokat pedig bezártam. Így kizártuk a sok rossz érzést. Már csak a jó érzések maradtak bennünk. Ölelőkör következett, amit már jól ismertek a gyerekek. Boldog Dóra is megérkezett hozzájuk, őt is körbeadták, mindenki megölelte. Szomorú Szilárd és Boldog Dóra báb segítségével megbeszéltük, hogy valaki mitől lehet szomorú, vagy mérges, és hogyan segíthetünk rajta, hogyan vidíthatjuk fel. Sok érdekes dolgot mondtak a gyerekek „akkor leszek szomorú, ha anya mérges”. Hogyan segíthetünk? „jól kell viselkedni, és akkor anya nem lesz mérges, én pedig szomorú”. „én akkor vagyok szomorú, ha anya későn jön értem az óvodába” Ezen vajon hogyan segíthetünk? „Én játszanék vele addig, úgy hamar eltelik az idő.”. A beszélgetés után mese következett (Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege című mese). A végén közösen többször elmondtuk a mesében szereplő versikét. Mindenki elkészíthette a saját varázsszemüvegét ragasztás, rajzolás technikájával. Majd ki is próbálták. A gyermekek képzelete szárnyalt, volt aki kastélyt, szivárványt, jó gyereket, virágot, stb. látott a varázsszemüvegen keresztül, többen mondták, hogy látom anyát, vagy apát. Ezt követően hoztam nekik egy kosarat, mondtam, hogy a világ legjobb gyerekének a képe van benne (tükör). Mindenki egyesével belenézhetett, de nem lehetett elmondani, mit látnak. Meg kellett egy kis ideig tartani a titkot. A játék végén megbeszéltük, ki mit látott benne. Nagyon mosolyogtak, amikor belenéztek a kosárba. Megbeszéltük, hogy mindenki jó gyerek. A foglalkozás végén felragasztottuk az optimizmus jelét a második lépcsőfokra, és megbeszéltük, hogy hazaviszik a varázsszemüveget és otthon anyáék is kipróbálhatják.
A Boldogság óra foglalkozás elején motivációként elénekeltük a Ha jó a kedved… c. dalt, ami a gyerekek egyik kedvence.
Az óra következő részében felolvastam A szomorú királykisasszony meséjét. Beszélgettünk azokról az érzelmekről, amiket a hétköznapokban megélünk. Miért szoktál szomorú lenni? Mi az, amivel a rosszkedved elűzöd? Hogyan tudjuk kifejezni a jókedvűnket? Miért fontos a vidámság, a mosoly? Ezek után mindenki elővette a kis tükrét, amiben megnézte az arcát. Milyennek látod magad? Mosolyogsz vagy szomorú vagy?
A következő feladatnál előre elkészített képkeretek közül lehetett választani. Rajzold le a saját arcképed!
Az óra végén közösen meghallgattuk és énekeltük a Pozitív gyerek vagyok c. dalt.