Az optimizmus és a pozitív gondolkodás volt a Bonyhádi Általános Iskola Happy4c csoportjának központi témája október 20-án. A gyerekek megismerkedhettek az átkeretezés fogalmával, azaz azzal,hogyan is tudják meglátni és megtalálni a rosszban is a jót, és azt a javukra fordítani. Csapatokban szituációkat kereteztek át, megnézték az Ajándék című tanulságos kisfilmet,majd nevettető versenyt rendeztek. A foglalkozás során optimista kártyákat gyűjthettek,amiket iskolai életük során bármikor elővehetnek,hogy emlékeztesse őket,minden rosszban van valami jó.
Az optimizmus gyakorlása
Október havi boldogságóránk rendhagyó módon telt. A Világgyalogló Naphoz csatlakozva egy kellemes túrán vettünk részt két másik boldogságórás osztállyal. Előkészültünk a túrára. A város nevezetességeiről összeírtuk a tudnivalókat, ezeket útbaejtettük a séta során. Iskolánktól, a Batthyány-kastélytól indultunk, a következő megálló a Kiskastély volt. Fotózkodtunk a Batthyány-kút előtt is, ahol a gyerekek megkóstolták a kút vizét. Kisétáltunk a Halastóhoz, bejártuk a Mókus tanösvényt és a Romtorony felé vettük az irányt. A Romtorony és környezete alkalmas volt a megpihenésre. A gyerekek kekszet és almát falatoztak, közben meghallgatták az Úgysemegy és Debizony mesét. Egy kis relaxációval lecsendesítettük őket a gyakorlati feladat elvégzése előtt. Minden gyerek kapott egy előre kivágott Ölelő manót, amit meghajtogattak és felragasztották az elejére a szívet. A munka végén táncoltak egyet a Pozitív gyerek vagyok c. dalra, majd visszamentünk az iskolába. Ezzel teljesítettük a 4 km-es távot. A tanteremben még a labirintusban megkerestük a mesében szereplő kilátót, és a varázsgömbre rárajzolhatták mindazt, amire vágynak. Tartalmas napot töltöttünk a téma feldolgozásával.
A csoportba járó tanulók képességei nagyon különbözőek. Ezért rendkívül fontos esetükben az optimista hozzáállás, és nem az azonnali feladás. Sok esetben szükséges egy azon feladatra többféle megoldást találnunk, hogy tanulóink valóban mindannyian pozitívan tudják megélni magát a feladatvégzést. Ezekben az esetekben is fontos szerepet játszik az optimizmus, a pozitív hozzáállás.
A boldogságóránkon egymás köszöntését követően, ráhangolódásként meghallgattuk az Érzések című gyerekdalt. A tanulók a dal ritmusát ritmushangszerekkel kísérték. Feladatvégzésként különböző méretű termések közül a legkisebbeket kellett kiválogatniuk. A feladatot valaki önállóan, van, aki segítséggel és van, aki segédeszközzel tudta teljesíteni. Már a feladatvégzés elején megbeszéltük, hogy pozitívan tekintünk a feladatra, mert mindenki meg fogja oldani, és le fogja küzdeni az akadályt. A megérdemelt, pihentető dal után (GYEREKDAL- Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok) az optimizmusról beszélgettünk, és felidéztük az érzéseket melyek az optimizmushoz kapcsolhatók. A beszélgetés során szóba került a pozitív hozzáállás, az öröm és a vidámság is.
A tanóra megérdemelten pozitív értékelése után Bagdi Bella dalával köszöntünk el egymástól.
Foglalkozást indító relaxációs gyakorlatok (6., 7., 14., 21.)
Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dal meghallgatása.
Témafeldolgozás mesével: Tódi törpe varázsszemüvege c. mese meghallgatása, feldolgozása segítő kérdésekkel.
Tódi Szebben látó versének megtanulása.
Varázsszemüveg készítése, díszítése.
Foglalkozást záró éneklés: Ha boldog vagy…
A második boldogságóránk témája az optimizmus volt.
Relaxációs gyakorlattal kezdtük a foglalkozást.
Ezután megbeszéltük, hogy az optimizmus derűlátást jelent, hiszünk abban, hogy minden jól fog sikerülni. Ha mégsem érezzük jól magunkat a bőrünkben valamilyen probléma miatt, felvehetünk egy „másik szemüveget”, amin keresztül bizakodóan nézhetünk a világba. (Megbeszéltük a saját tapasztalatokat.)
Ilyen szemüvegeket készítettünk az órán.
Végül meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát.
Pozitív szemüvegen át néztük a világot 👓🌞
Ma a boldogságóra témája az optimizmus gyakorlása volt. Beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, hogyan tudjuk a nehézségekben is meglátni a jót, és miért fontos, hogy pozitív gondolatokkal tekintsünk a mindennapokra.
A gyerekek ezután elkészítették saját „pozitív szemüvegüket”, amit kedvük szerint kiszíneztek és díszítettek. A szemüvegbe mindenki belerajzolhatta a saját gondolatait, ami ösztönzően hat rá a mindennapokban.
A tevékenység során sokat nevettünk, és közben rájöttünk, hogy az optimizmus nemcsak jókedvet ad, hanem segít abban is, hogy magabiztosabbak, kitartóbbak és kedvesebbek legyünk egymással. A gyerekek büszkén viselték a saját készítésű szemüvegüket, és valóban – mintha a világ is egy kicsit színesebb és vidámabb lett volna tőle!
2025. október 17-én tartottuk meg az októberi boldogságóránkat, amelynek központi témája az optimizmus, azaz a pozitív szemlélet elsajátítása volt. Az óra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék: még a nehéz helyzetekben is találhatnak valami jót, és gondolkodásmódjuk közvetlen hatással van a hangulatukra, emberi kapcsolataikra, valamint az iskolai és életbeli sikerélményeikre.
Ráhangolódás – Mi az optimizmus?
Az óra közös beszélgetéssel indult, ahol a gyerekek megoszthatták, mit jelent számukra az optimizmus. A beszélgetés során olyan kérdéseket jártunk körbe, mint például: miért jó, ha valaki pozitívan szemléli az életet, és miben különbözik egy optimista ember egy pesszimistától. A tanulók aktívan bekapcsolódtak, és többen személyes történeteiket is megosztották arról, hogyan segítette őket a pozitív hozzáállás egy-egy nehezebb helyzetben. Már ekkor látszott, hogy sokan közülük értik, miért fontos az optimista gondolkodás.
Csoportos helyzetgyakorlat – A jó oldal keresése
A foglalkozás következő részében 4 fős csoportokat alakítottunk ki. Minden csoport kapott egy-egy kérdéskártyát, rajta különböző, mindennapi élethelyzetekkel. A gyerekek feladata az volt, hogy ezeket a helyzeteket optimista szemszögből értelmezzék, vagyis megtalálják bennük a „jót”. Az egyik példa az volt, hogy „Elrontottam a dolgozatomat”, amelyre egy csoport így reagált: „Legalább tudom, mit kell még gyakorolnom.”
A gyakorlat során élénk párbeszéd alakult ki a csoportokon belül, és a közös megosztásnál is rengeteg kreatív, elgondolkodtató válasz született. A feladat nemcsak a pozitív gondolkodást fejlesztette, hanem az empátiát és az egymásra való odafigyelést is.
Lezárás – Optimista üzenetdoboz
Az óra végén körbeadtunk egy „optimista üzenetdobozt”, amelyből mindenki húzhatott egy-egy pozitív gondolatot. Az idézetek között szerepelt például:
• „Minden napban van valami jó.”
• „Ha mosolyogsz, a világ is visszamosolyog rád.”
• „Nem baj, ha nem sikerül, a lényeg, hogy megpróbáltam.”
Ez a rész különösen kedvelt volt a gyerekek körében, hiszen mindenki személyesen is kapott egy kis „lelki útravalót”.
Összegzés – Mit viszek magammal?
Az órát egy közös visszatekintéssel zártuk, ahol minden tanuló megoszthatta, mit tanult az optimizmusról. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy megértették: a pozitív gondolkodás nem a problémák tagadását jelenti, hanem azt, hogy nehézségek között is lehet jót találni, és érdemes a megoldásokra koncentrálni.
Tapasztalatok, értékelés
A boldogságóra rendkívül jól sikerült. A gyerekek aktívan és nyitottan vettek részt minden feladatban, és örömmel osztották meg véleményüket, élményeiket. A csoportmunka során megtapasztalták, hogy ugyanarra a helyzetre többféle nézőpontból is lehet tekinteni, és hogy az optimista hozzáállás nemcsak a saját lelkiállapotukra van hatással, hanem a környezetükre is.
Összességében egy tartalmas, élményekkel teli óra volt, amely segítette a gyerekeket abban, hogy tudatosabban forduljanak a pozitív gondolkodás felé, és felismerjék annak erejét a mindennapokban.
A természet szépségeinek és változásainak megfigyelése pozitív élményeken keresztül.
Az optimista, derűs szemlélet erősítése – az örömforrások felismerése.
Az együttműködés, segítőkészség és hála érzésének fejlesztéÉrzelmi intelligencia és pozitív énkép
Szociális kapcsolatok, együttműködés
Megfigyelőképesség, kommunikáció
Mozgásos és szenzoros tapasztalatszerzésse.Termésgyűjtés: levelek, bogyók, gesztenyék, tobozok.
Megfigyelés: „Milyen színeket láttok?”, „Mit hallotok a természetben?”
Pozitív érzések tudatosítása: „Mi tesz most boldoggá?”, „Miért szép ez a nap?”
Az órát a hónap dalának meghallgatásával kezdtük, majd a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal folytattuk. Megbeszéltük, hogy milyen, ha szomorúak vagyunk, és milyen,amikor vidámak. Alakítottunk 2 csapatot (vidám-szomorú). Nagyon jó volt látni, ahogy a vidám csapat megpróbálta felvidítani a szomorú csapatot. Ezután elolvastam a gyerekeknek a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét, és megbeszéltük miről szólt. Nagyon örültek a gyerekek, hogy mi is készítettünk varázsszemüveget!
Az óra befejezéseként a tükörjátékot játszottuk el. Először zavarban voltak a gyerekek, hogy magukról kell szépeket mondani, de aztán nagyon jókedvük lett tőle.
Nagyon vidáman telt ez az óra is, mint az előző Boldogságóra.
A hónapban az optimizmus gyakorlását próbáltuk a gyermekekben erőstése. Megbeszéltük, hogy mit is jelent az, ha valaki optimista. Beszélgettünk arról, hogy mennyi mindent meg tudtak már tanulni az eddigi életükben, mennyi mindenre képesek. Majd arról beszéltünk, hogy ki-mit szeretne még elsajátítatni, minek örülne, ha meg tudná tanulni? Végül minden gyermek a varázsgömbbe belerajzolhatta a kívánságát.