Értékeink fája
Az optimizmus gyakorlása
Optimista Oktòber :
Ebben a hònapban igyekeztünk kicsit közelebb kerülni az Optimista tèmàhoz ès magàhoz az èrzèshez,ezèrt Ràcz Szabò Nagy Ròzsa kollèganőmmel közösen foglalkoztunk a gyerekekkel a tèma kapcsàn.Mert èn ùgy gondolom,hogy a csoportot együtt vezetve közösen tudjuk a legjobb helyzeteket kialakìtani.Több napon keresztül foglalkoztunk az optimizmussal.
– Első nap : a relaxàciòs gyakorlatok mindig megnyugtatjàk a gyermekeket ès utànna könnyebb bàrmiről is beszèlgetni. A tèmàk feldolgozàsàt beszèlgetőkörrel indìtjuk,hogy ezàltal àtfogòbb kèpet kapjunk arròl,hogy a gyermekekben mi is lapul ezen èrzèsek kapcsàn.
-Màsodik nap : Ùjra relaxàciòs gyakorlatokkal indìtottunk ,majd megismerkedtünk Bagdi Bella : Pozitìv gyerek vagyok cìmű dallal.Meghallgattuk a dalt ès ezutàn elkezdtük mi is ènekelgetni, majd pedig vidàm tànc tevèkenysègbe kezdtek a gyermekek a dal hallatàn.
-Harmadik nap : Bevezetèskènt eljàtszottuk a Szomorù Szilàrd ès Boldog Blanka cìmű jàtèkot ami szintèn nagy sikert aratott, mert a vègèn màr mindenki hatalmas kacagàsban tört ki. Azt elmondhatom,hogy a mi csoportunk nagyon vidàm tàrsasag ezèrt a szomorùsàgot elèg nehèz dolog volt eljàtszani.Ezutàn felolvastam Tòdi törpe varàzsszemüvege cìmű mesèt,majd megpròbàltunk a mesèről kicsit beszèlgetni,hogy valyon Tòdi hogyan tudta szebben làtni a vilàgot, ès mi az amin keresztül ezt meg tudta tenni.Nagyon megtetszett a varàzsszemüveg ötlete a gyermekeknek.Ezèrt….
– Negyedik nap : Elkèszìtettük a szemüveget, ès mivel mindenki nagyon jòl èrezte magàt a szemüveg felvètelekor, ezèrt ùgy gondoltuk, hogy meghallgatjuk ismèt a Pozitìv gyerek vagyok, ès a Boldog vagyok cìmű dalokat. A gyerekek nagyon jòl èreztèk magukat s közben tàncra is perdültek.Vègül pedig mindenki hazavihette az elkèszìtett szemüveget ami külön öröm volt szàmukra .
Izgalommal és kiváncsian várták a Mackók az októberi Boldogságorákat.
Elkészült csoportunkba a Boldogságvár, és már türelmetlenül várjuk azt a napot mikor beléphetünk ebbe a csodálatos várba. De addig is a második lépcsőfokon álltunk, ahol új kalandok vártak.
Ebben a hónapban Tódi törpe látogatott el hozzánk. Megtudtuk ki is ez az érdekes törpike és milyen csodálatos varázsszemüvegje van neki. Elmesélte nekünk, hogyan kell használni az ő varázsszemüvegjét és alkalmunk volt nekünk is kiprobálni. Nagy örömmel probáltuk fel mindannyian ezt a varázsszemüveget és elmondtuk mi sok szépet látunk rajta keresztül. Miután Tódi törpe elment, a gyerekek kérésére, készitettünk mi is varázsszemüvegeket, amelyeket boldogan és büszkén vitték a gyerekek haza. Otthon is elmesélték a szemüvegek varázserejét és megtanitották a szűöket is ezek használatára. Másnap egy nagyon nay meglepetésbe volt részünk. Tódi törpének nagyon tetszett nálunk és örvendett, hogy a gyerekeknek tetszett a varázsszemüveg, ugyhogy meglepetés csomagot kaptunk tőle. A csomagba minden gyereknek vol egy varázsszemüveg. Nagy volt az öröm mikor ezeket kibontottuk és játszodtunk velük. Úgy egyeztük meg a gyerekekkel, hogy ezek itt maradnak az óviba, egy varázsdobozba és mikor kedvük támad vagy úgy érzik, hogy szükségük van a szemüvegre, bármikor elkérhetik és használhassuk az óviba.
Tódi törpe segitségével megtanultuk szebbnek látni a világot, a körülöttünk lévő sok csodás dolgot, a személyeket és önmagunkat is.
Köszönjük!
Ebben a hónapban először arra kértem a kisgyerekeket, hogy csoportokba tömörülve alkossanak figyelemfelhívó plakátokat arról, hogy az ő életükben mikor, és hogyan figyelhető meg az a jelenség, amikor rossz vagy kevésbé jó dolgok történnek velünk, mi mégis igyekszünk ebben is megtalálni a jót és emelett a lehetséges konstruktív megoldásokra törekszünk.
Majd a bátrabbak olyan rövid történetüket is elmesélték/vagy röviden írásba foglaltak, amelyek rossz élményként kezdődtek, de jól végződtek.
A legjobb visszajelzés azonban az, amikor egymást vigasztalják, és ha pl. nem sikerül egy dolgozat, már igyekeznek a hibáikat olyan szemmel látni, hogy abból tanuljanak és ne kudarcként éljék meg. A legnyagyobb tapsot egy 3-as dolgozat kapott, ami a szemünkben csillagos 5-ös volt, mert annyi munka és akarás volt mögötte, hogy kis tulajdonosa boldogan vitte haza azt a gyöyörű 3-ast. 🙂
Mi ez, ha nem optimista személet? 🙂
Októberi napjainkat az optimizmus gyakorlása alapozta meg. Boldog Dóra a „Tódi Törpe szemüvege” c. mesét hozta el a gyerekeknek. Ezt követően több alkalommal beszélgettünk az optimizmusról, az optimista hozzáállásról. Szívesen tanulták meg Bagdi Bella: Pozitív mondókáját. A boldog érzéseket, a pozitív gondolkodást közös élményekkel erősítettük:
– lehullott levelek gyűjtése az udvaron, játék az avarban
-„Kresz-ovi”
– Töklámpás készítése
Lepke csoport
Bevezetés: Lukács Elvíra: A varázsbonbon. Mese meghallgatása, beszélgetés a meséről. Ki mikor a legboldogabb az oviban, mit szeret a legjobban. Rajzkészítés. Levezetés: mit lehet csinálni, ha valaki szomorú, rosszkedvű? Elhívni játszani, megszeretni, beszélgetni vele, rajzolni neki…
Az optimizmus témakörében a boldogságóra tematikáját követve relaxációs játékokkal kezdtük a gyermekekkel a tevékenységet. A csoporttal együtt tanulom e feladatokat, gyakorlatokat és jó látni, hogy milyen könnyedén együttműködnek. A mozgás, a zene, mind-mind jó hatással van rájuk, és a figyelmet igénylő feladatokat is jobban „veszik”. Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játéka, egymás megnevettetése, megmosolyogtatása nem is volt olyan könnyű feladat számukra. A mese utáni rövid csend is arra engedett következtetni, hogy figyeltek a történetre. Utána még beszélgettünk arról, hogy mikor voltak ők szomorúak, hogyan vigasztalódtak meg, illetve ki segített nekik ebben. Jó hangulatban telt ez a tevékenységünk, jó volt látni együttműködésüket.
Az optimizmus témakörének feldolgozása után, az osztállyal a közeli erdőbe kirándultunk.
Feladatuk az volt, hogy csoportalakítás után készítsenek az erdőben található gallyakból, ágakból, mohából bunkert maguknak. Ezúton szimbolizáltuk, hogy minden nehézséget leleményességgel, optimista hozzáállással le lehet küzdeni. A gyerekek maguknak is bebizonyították, hogy az elsőre nehéznek tűnő küldetést együttes erővel meg tudják oldani, és nehezebb időben is lesz védelem a fejük felett!
A Boldogságóra program 2.havi témája : ” Az optimizmus gyakorlása” volt. Sokat beszélgettünk erről a látásmódról a gyerekekkel, hogy mindenben találjuk meg mindig a cseppnyi jót.
Elkészítettük Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát .Bemutattuk mindkettőt mimikával,testtartással,gesztusokkal. Majd megpróbáltuk egymást felvidítani szavak nélkül. Ez egészen jól sikerült. 🙂
Feldolgoztuk a témát Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege című meséjével. Megbeszéltük ki miért volt már szomorú,mi segítette a megnyugvását, mit láthatunk szépnek a világban,mit szeretnénk másképpen,min változtatnánk,…?A mese nyomán elkészítettük a varázsszemüveget,amit alkalmazunk negatív helyzetekben.
Feltettük a Boldogság Várunk második lépcsőfokára az optimizmus jelét,a mosolygó fejet.
Próbáljuk tudatosítani,hogy ezzel a gondolkodással valóban: „Jobb veled a világ!!!”