A foglalkozáson a téma megbeszélése után játszottunk a ” Pozitív vagyok” kártyával, majd mindenki elkészítette saját rajzát,- mely egy puzzle egy darabja volt- és az óra végén megpróbáltuk összeállítani a mozaik képet. Kíváncsian hallgatták, egymás terveit az elképzelt jövőről.
Az optimizmus gyakorlása
A boldogságórákhoz kapcsolódó relaxációs gyakorlatokat szívesen alkalmazom az óvodai élet más tevékenységeiben is. Az óvodások számára kidolgozott 5. gyakorlatot a mozgásos tevékenységben alkalmaztam. A gyerekek szívesen vettek részt a gyakorlatban, jó hatással volt a közérzetükre.
Az óvodában előfordulnak konfliktusok, adódnak problémahelyzetek. Örömmel tapasztaltam, hogy a csoportban nem hagyják magára a síró gyereket. Mindig vannak akik, felfigyelnek a helyzetre, odamennek, visznek papír zsebkendőt, ott maradnak és segítenek mondókával, dallal megvigasztalni, jókedvre deríteni szomorú társukat.
Beszélgető körben téma volt a szomorúság és a vidámság. Szinte minden gyerek beszélt az érzéseiről. Megbeszéltük, ha jó dolgok történnek velünk, ha szépre gondolunk, jól érezzük magunkat, vidámak vagyunk.
Mitől leszek optimista?
A tanulókkal különböző élethelyzeteket elemeztünk – hogyan lehet negatív történésekből tanulságot levonni. Optimista érzést ébreszthet bennünk egy mosoly, egy rólunk készült kép vagy egy dal is. A gyerekek képeket készítettek egymásról, majd meghallgattuk, megnéztük és énekeltük J. Timberlake: Can’t stop the feeling c. dalát.
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük körben a szőnyegen. Meghallgatták a Szomorú királykisasszony című mesét, majd azt játszottuk el, ki hogyan tudja különböző helyzetekben megvigasztalni a másikat. Megmagyaráztuk az optimizmus és pesszimizmus fogalmát, és beszélgettünk arról, miért fontos az, hogy mindig mindenben megtaláljuk a jót. A gyerekek a saját életükből a közelmúltban átélt eseményt rajzoltak le, amikor nem bíztak magukban, de végül minden jóra fordult.
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Az októberi optimizmus gyakorlása boldogságórát csoportmunkában, balladai hősök felidézésével végeztük.
A diákok 4 csoportban dolgoztak:
1. csoport rövid naplóbejegyzést készített Búvár Kund nevében, melyben a hős kitartását, erősségeit emelték ki, és megfogalmazták Búvár Kund optimista jelmondatát,
2. csoport egy nagy közös tablót készített, melyen balladai hősök, szereplők a lehető legjobb jövőbeli élete, lehető legjobb jövőbeli énje látható
3. csoport a Kőmíves Kelemenné című ballada optimista változatát írták le prózában, ahol a történet, cselekmény úgy alakult, hogy a végén minden jóra fordult
4.csoport rövid interjút készített egy a csoport által választott balladai hőssel, amelyben a válaszoknál ügyeltek arra, hogy a hős csak pozitívan gondolkodik és minden válasza derűlátó
Élményteli óra volt!
A tanulók lerajzolták, hogyan látják magukat 30 év múlva. Mit szeretnének csinálni.. Többen szerettek volna boltosok lenni, ők csoportban készítették el rajzukat. Lesz nekünk tanítónk, rendőrünk, ápolónőnk, állatkereskedőnk….
Az óra eleji éneklés után az optimista és a pesszimista ember tulajdonságairól beszélgettünk. Kiemeltük, hogy miért jó derűlátónak, optimistának lenni. A gyerekek nagy izgalommal álltak neki a naplóírásnak. Még nem sokan írtak ilyet, úgyhogy nagyban támaszkodtak azokra, akik számára nem idegen ez a műfaj. Mielőtt nekiálltak volna, beszélgettünk a képről, amihez a naplóbejegyzés készült. Szépen fejezték ki magukat az érzelmeikről, gondolataikat ügyesen átadták. Optimista meditációval lett kerek a tanóra.
Az októberi hónapban „Tök jó hetet” tartottunk csoportunkban. Nagyon örülök neki, hogy nagyrészében mosolygós, vidám tökfejek készültek a gyerekek kívánsága szerint.
Miután az októberi hónapban a pozitív szemléletváltás volt a téma, sokat foglalkoztunk a pozitív hozzáállás fejlesztésével is. Nagyban besegített az „optimista szemüvegek” elkészítése is 🙂
Örülj minden napnak!
Tanulj meg nevetni! ” A vidám szív a legjobb orvosság…!” ( Példabeszédek 17:22)
Légy pozitív!
Az óra fénypontja a POZITÍV GYEREK VAGYOK kártyajáték volt, amit azóta is szívesen előveszünk és megbeszélünk.