„Köszönöm,hogy a barátnőim lettetek.”
„Szerettem volna egy hörcsögöt.”
„Eljutottunk a Balatonhoz.”
„Örülök,hogy kaptam egy új számítógépet és biciklizhettem a szabadban.”
„A családommal elmehettünk a Vidámparkba.”
„Kaptam egy új pókember jelmezt,de ehhez sokat kellett gyűjtenem.”
Az optimizmus gyakorlása
A gyermekek nagyon jól meg tudták fogalmazni, miért is kell optimista szemüvegen keresztül nézni a világot.Megerősítettük egymást abban, hogy minden rosszban keresni kell a jót.Jókedvűen telt a foglalkozás.
Meghallgatták a „Pozitív gyerek vagyok” című dalt, majd elmeséltem a „Ttódi törpe varázsszemüvege” című mesét. Beszélgettünk arról mia szomorúság, mikor szoktak szomorúak lenni, és mi a boldogság, mi okoz nekik örömet. Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékra hívta a kicsiket, mikor melyikük bujik elő, próbáljanak meg ők is olyan képet vágni.
A relaxáció után megtanultuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, ami azóta is nagy kedvenc, sokan játék közben is dúdolgatják.Boldog Blanka és Szomorú Szilárd hívta játszani a gyerekeket. Játszák el, hogy szomorúak, majd, hogy vidámak. Aztán válasszanak párt, álljanak egymással szemben. Aki a Szomorú Szilárd felől áll vágjon szomorú képet, a szemben álló társa pedig próbálja felvidítani. Meghallgatták a mesét, majd elővettem a saját „varázs szemüvegem”, és elmondtam, ha én ezt felveszem minden rossz jóra fordulhat. A gyerekek is felvehették és elmondták társaikról, hogy mennyi szép és jó tulajdonságuk van. A foglalkozás végén mindenki elkészítette a saját „varázs szemüvegét”.
Az óra elején egy történetet meséltem a gyetekeknek egy optimista gyerekről. Aztán arról beszéltünk milyen egy optimista ember, hogyan viselkedik nehéz vagy kellemetlen helyzetekben.