Októberben az aktuális témának megfelelően, az optimizmust dolgoztuk fel. Egy beszélgetőkör során megbeszéltük az optimizmus fogalmát, és a hozzá kapcsolódó feladatokat. A Trópusi eső hangját utánoztuk a kezünkkel. A gyerekek nagyon boldogan végezték a feladatot, és később már önállóan tudták. Ezen kívül az esernyős célbadobó versenyt rendeztük meg. Előzetesen gyűjtőmunkát szerveztem, hogy hozzanak esernyőt, és kislabdákat a gyerekek. A gyűjtőmunka, már felkeltette az érdeklődésüket, és várták a játékot. A játék során igyekeztem, érdekes kérdéseket feltenni, amire meglepően jó válaszok érkeztek. Voltak olyan gyerekek, akik nem találtak bele az esernyőbe, de újrapróbálkoztak. A téma hozzám közel állt, hiszen én is hasonlóan gondolkozok, és örültem, hogy ezt tudtam továbbadni a gyerekeknek.

A „Boldogságóra” program keretén belül, októberi témánk az optimizmus gyakorlása volt. Elmondhatjuk, hogy az optimizmus tanulható, tanítható. Az óvodás gyerekek körében példamutatással, dicsérettel, bíztatással.
A témakör feldolgozását különböző ötletekkel valósítottuk meg.
A tevékenységnek azt a címet adtuk, hogy: „Lásd meg a jót!”.
A foglalkozás menete:
A „Sír a felhő, hull a könnye, / eső ömlik le a földre. / Issza a föld, míg csak bírja, maradékból lesz a tócsa. / Belelépek, tocsogok, / jaj, már csupa sár vagyok! / Nem baj, csak még essen, essen, / szeretem, ha cuppog, fröccsen.” énekkel hangolódtunk rá a tevékenységre. Ezt követően megbeszéltük, hogy van, amikor bosszankodunk, ha esik az eső, de egy pozitív gyerek mindig mosolyog, akkor is ha rossz idő van!
A „Gomba, gomba gomba nincsen semmi gondja / Ha zivatar esik rája, nagyra nő a karimája / Az esőt csak neveti, van, ernyője teheti…” mondókával folytattuk a tevékenységet. Majd a „Trópusi eső” játékra hívtuk a gyerekeket, ahol különböző kézmozdulatokkal utánoztuk az eső hangját. A „Vigyázz a tócsára!” játékkal folytattuk a foglalkozást, ahol egy pár gyerek egymás mellé a földre feküdt, ők voltak a „tócsák”. A többi gyerekek pedig átlépték a tócsákat anélkül, hogy belelépnének, vagyis rálépnének a társukra.
Zárógondolatként minden gyerek elhelyezett egy-egy mosolygós esőcseppet a mágneses táblán lévő esernyő köré. Az volt a feladatuk, hogy osszák meg társaikkal, hogy milyen lehet egy optimista gyerek. Ilyen válaszokat kaptunk: vidám, sokat mosolyog, segít másokon…
A gyerekek, hogy emlékezzenek a megtartott programra, vidáman, mosolygós esernyőt készítettek.

Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota

A héten a Boldogság óra program keretében az „optimizmus” volt a téma.Kicsik lévén nem gondoltam volna hogy megérinti őket ez a téma, de sokat beszélgettünk arról, hogy mennyivel jobb és szebb ha jónak látjuk a világot,mintha mindig csak a rossz jut az eszünkbe.
Arról beszélgettünk, hogyan tudjuk jónak, szépnek látni a világot amiben élünk. Sok érdekes és kedves választ kaptunk…. készítettünk egy bögrét, ahova az olyan rossz dolgokat amik számunkra nem okoznak örömöt, azt beletehetjük, és ha ez ott marad, akkor mindjárt szebben süt a napocska, jobban észrevesszük a fák szépségét, a virágok illatát… Azt gondoljuk, a gyerekek tökéletesen megértették a szó jelentését, és a saját kis gondolataikban elraktározták a beszélgetés számukra tetsző pillanatait.