Tódi törpe meséje után után „Varázsszemüveg” készítését ajánlottam fel a gyermekeknek. A sablonokat előre elkészítettem, nekik szines fólia beragasztása volt a dolguk, amiben tényleg „másnak” láthatták a világot. Nagyon megnyerte tetszésüket, következő kérdésük az volt, hogy: ugye vihetünk haza is ilyen szemüveget, mert ráfér apára/anyára, amikor morcoskodik. Napokon keresztül dolgoztak a gyermekek a szemüvegkészítésen. Megbeszéltük, hogy az óvodában is ajándékozhatnánk néhányat a felnőttek körében is, hiszen most sok óvónéninek nagyon nehéz dolga van. Végül minden csoportba vittünk, a gyermekek megindokolták, hogy miért lehet hasznos: ha rossz kedvűek vagyunk, szomorúak, morcosak, vagy nem hiszünk eléggé magunkban. Néhány szemüveg folyamatosan rendelkezésre áll az egyik polcon, bármikor felvehetik a gyermekek, önbizalom erősítésére is nagy célt szolgál.
Tódi törpe házikóját is nagy élvezettel szinezték, napokon keresztül szépítgették.

Októberi foglalkozásunkat beszélgetéssel kezdtük, megpróbáltuk értelmezni az optimizmus fogalmát. Mindenki megértette, hogy az optimizmus azt jelenti, hogy mindig mindenben találunk valami jót. Majd a dicsérő karikába ülve a gyerekek egymásról pozitív, jó gondolatokat fogalmaztak meg. Ez után „Vigyázz a tócsára játékot!” játszottunk. Majd színes esernyőket készítettünk, amit az optimizmushoz hasonlítottunk, mert mindkettő megvéd bennünket. Megismertük a hónap meséjét, majd zárásként Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dalára párban táncoltunk.

Októberi foglalkozásunkat beszélgetéssel kezdtük, megpróbáltuk értelmezni az optimizmus fogalmát. Mindenki megértette, hogy az optimizmus azt jelenti, hogy mindig mindenben találunk valami jót. Majd a dicsérő karikába ülve a gyerekek egymásról pozitív, jó gondolatokat fogalmaztak meg. Ez után „Vigyázz a tócsára játékot!” játszottunk. Majd színes esernyőket készítettünk, amit az optimizmushoz hasonlítottunk, mert mindkettő megvéd bennünket. Megismertük a hónap meséjét, majd zárásként Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dalára párban táncoltunk.

Egész hónapban sajnos a betegség határozta meg a Ficánka kiscsoport mindennapjait. Így az optimizmus gyakorlása témakör is nagyon kevés létszámmal az egyik kedvelt meséjük által ; Szutyejev: Az alma és a hozzákapcsolódó mozgásos- dalos játék; Gryllus Vilmos: Alma, Alma, illetve gyurmázás tevékenység valamint játéktevékenységek során valósultak meg, az életkori sajátosságaikat figyelembe véve. Megtapasztalás és élményszerzés útján átélték a gyermekek azt, hogy kitartással, sikeres cselekvéssel le lehet győzni az akadályokat és mindenre találhatunk megoldást. A jövő hónapban, reméljük több gyermekkel tudjuk megvalósítani az adott témát.

Ebben a hónapban az optimizmus témájával foglalkoztunk. A legnehezebb talán a fogalommagyarázat, a témára való ráhangolódás. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem az első alkalommal vágunk neki ennek a témának, hiszen jó pár gyermek már az előző évben is ismerkedett a szó jelentésével és magával az érzéssel. Amikor tisztázódik maga az érzés és jelentés, csak úgy áradnak a gondolatok a gyermekekből. Ez most sem volt másként.
A relaxációs gyakorlatok bevezetésként és lezárásként keretbe foglalták a tevékenységet. A fogalom ízlelése, mélyítése remek alkalmat adott a beszélgetésre. Hihetetlenül befogadóak voltunk egymás gondolatára, mindenki tudott egy-egy momentumot felidézni az életéből, mikor szüksége volt a pozitív hozzáállásra, az optimizmus gyakorlására. Jó volt látni, hallani, hogy közbekérdeznek, kommunikálnak egymással a gyerekek. Amikor kellőképp kibeszélgettük magunkat a témával kapcsolatban játszottunk egy Boldog-Blanka Szomorú Szilárd játékot. Ez mindig nagy kedvenc, nem sokáig marad Szomorú Szilárd csapata bánatos, könnyen sikerül a felvidítás. Az ötletekből felhasználtuk a mondókázást, a Trópusi esőt – ezt többször is kérték, hogy játsszuk el, és a Tócsás feladat igazi bátorságpróba volt, de egytől egyig vállalták, sőt várták, mikor kerülnek sorra! Óriási élmény volt számukra! A dalok közül a Pozitív mondókát és a Pozitív gyerek vagyok! c. dalt hallgattuk meg, persze csakis mozgással együtt! A könyvben szereplő kérdéseknél voltam teljes mértékben lenyűgözve, egyenesen ittam a gondolataikat, meglátásukat, szavaikat! Egy élmény volt hallgatni őket! Csak néhány példát említek ezekből a teljesség igénye nélkül:
– Mit láttok szépnek a világban?
– színeket, pillangót, tájat, havat, fákat, ruhákat, ízeket, családomat, embereket, finom illatokat, játékokat, barátokat, madarakat, stb.
– Mi az, amit másképp szeretnétek? Mi az, amin változtatnátok, ha megtehetnétek?
– Ültetnék fákat, hogy védjem a környezetet, mert nagyon sok fát kivágnak, pedig nagyon hasznosak, mert oxigént termelnek  ; eltörölném a betegségeket, hogy mindenki egészséges legyen; eltörölném a covid 19 vírust, hogy ne legyen, mert az senkinek se jó, mindenkinek rossz és már mindenhol csak ezt lehet hallani; meghosszabbítanám az életet, hogy sokáig éljenek az emberek!; megszüntetném a háborúkat, béke lenne mindenhol, nem lenne háború és nem kellene menekülni az embereknek a saját házukból.
A havi feladatnak az esernyő készítését választottuk. Nagyon élvezték, hogy alkothatnak és kiélhetik kreativitásukat. Szabad mintázási és festési lehetőséget biztosítottam számukra. Lehetett csíkozni, pöttyözni, kacskaringózni, bármit. Összességében elmondhatom, hogy ténylegesen megléptük azt a bizonyos lépcsőfokot a boldogság várához vezető úton, hiszen rengeteg tapasztalattal, élménnyel, ismerettel gazdagodtunk a témának köszönhetően. Remélem a gyermekek éppen, vagy legalább annyit szívtak magukba ebből, mint ahogy én. Bízom benne, hogy az elmélyített ismereteket hasznosítani és kamatoztatni fogják, az új ismereteket pedig kellőképpen sikerült befogadniuk ahhoz, hogy a lelkükben ők is léphessenek egy lépcsőfokot. Jobb velünk a világ! Gratulálok a Gézengúzos Mese csoportnak!

Boldogságóránk témája Az optimizmus gyakorlása.
Relaxálással kezdtünk. Ezután meghallgattuk a hónap dalát:Bagdi Bella:Pozitív gyermek vagyok a Világomban minden rendben van című CD-ről. Beszélgettünk arról, hogy mitől lehetnek boldogok,bizakodóak, magabiztosak, mi az ami védi őket. Ki az akik mindig biztonságot nyújt nekik. Esernyőket hajtogattunk ami megvéd a napsütéstől, az esőtől. Optimista esernyőnek neveztük, amely megvéd bennünket a szomorú, aggódó gondolatoktól. Utána egy nagy színes esernyő alá bújt mindenki!