Lelkesen kezdődött az óra, az arcizmokra fókuszáló rágógumigyakorlat éppen egy hozzá kapcsolódó aktuális konfliktushoz kapcsolódott – mint utólag kiderült. Az óra közben vált világossá számomra, hogy van egy új gyermek is az osztályban, aki betegséget követően első napját töltötte az osztállyal. A Boldogságóra váratlanul érte, pesszimizmusát és oppizícióját leplezetlen módon fejezte ki. Az óra jelentős részének passzív résztvevője volt. A fogalommagyarázat és a hozzá kapcsolódó példák sok gyermeket megmozgattak, a nézőpontváltást is hamar megértették. Az arcmimika üzenetű postásjáték már az előtte ellánálló gyermeket is belendítette. Az óra végén meghallgattuk a hónap dalát, voltak, akik rögtön táncra is perdültek. Mély érzelmeket és történeteket megmozgató óránk volt.
Az optimizmus gyakorlása
A kis elsősökkel „varázstükröt” készítettünk, amit kitettünk az osztályteremben. Ha belenéznek, mindig mosolyra, jókedvre derülnek.
Mert az optimizmus igenis tanítható és tanulható. Bemutattuk ezt a „híres” félig tele/félig üres pohárral, beszélgettünk egy-egy helyzetről, és a különböző megközelítési lehetőségekről. A végén tanácsokat is adtunk, hogy a megvalósítás még sikeresebb legyen és mindezt rögzítettük ebben a kis jegyzetben 🙂 Szerették, értették. Remélem alkalmazzák is.
A gyerekek jókedvűen rajzoltak az esernyőre, színesceruzával , zsírkrétával alkottak. A szomorú gondolatoktól szabadulnak meg az esernyő alá bújva.
A gyerekek jókedvűen rajzoltak az esernyőre, színesceruzával , zsírkrétával alkottak. A szomorú gondolatoktól szabadulnak meg az esernyő alá bújva.
A gyerekek jókedvűen rajzoltak az esernyőre, színesceruzával , zsírkrétával alkottak. A szomorú gondolatoktól szabadulnak meg az esernyő alá bújva.
A gyerekek jókedvűen rajzoltak az esernyőre, színesceruzával , zsírkrétával alkottak. A szomorú gondolatoktól szabadulnak meg az esernyő alá bújva.
A gyerekek jókedvűen rajzoltak az esernyőre, színesceruzával , zsírkrétával alkottak. A szomorú gondolatoktól szabadulnak meg az esernyő alá bújva.
Az udvar egy kedvenc részletét rajzolták le a gyerekek, a fiúknál a foci, a lányoknál a természet volt főleg a téma.
A foglalkozást a „Hervad a virágom, éled a virágom…” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd zenehallgatással, mégpedig Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalával, ráhangolódtunk a témára. Közben óriás járással és törpe járással, közlekedtünk a csoportszobában. A mozgásos játékból kezdeményeztem Bezzeg Andrea: Tódi törpe Szebben látó mondókája című vers meghallgatását. Ennek kapcsán beszélgetést kezdeményeztem a pozitív életszemléletről, az optimista gondolkodásmódról, majd elkészítettük a varázsszemüvegeket. Az aktualitásnak megfelelően, őszi, színes falevelekből ragasztott varázsszemüveget, amit azonnal kipróbáltuk, majd elmondtuk, hogy hogyan tudjuk az adott helyzet jó oldalát meglátni, illetve hogyan tudjuk jóra fordítani a történetet. A hónap során, többször elővettük a „varázsszemüveget”, amit az adott helyzetekben, többek között a gyermekek bátorítására, ösztönzésére használtunk.