Tódi törpe meséje ihletett bennünket arra, hogy megalkossuk a saját varázsszemüvegünket, melyen keresztül szebbnek, kedvesebbnek, örömtelibbnek látunk dolgokat.
Mi az, amin változtatnátok kérdésre nagyon érdekes válaszokat adtak a gyerekek. Pl. Szeretném, ha nem veszekednénk a testvéremmel.
Szeretném, ha az apukám többet lenne otthon.
Szeretném, ha a finom lenne az ebéd.

A babakonyhai, babaszobai játékok során, találkozhattak azokkal a kifejezésekkel, amit játékba ágyazva ismertek meg, így a szomorú és vidám jelenségeket. Válaszokat gyűjtöttünk, hogy ezek mik lehetnek. Elkészítettünk két síkbábot, amik az öröm és a szomorú arcot mutatják. Utánzós játékokkal dramatizáltuk ezeket, találtunk ki apró történeteket. Játszottunk tükrös játékot, ahol mindenki mutathatott valamilyen kifejezést az arcával, esetleg testével. Aki tudta meg is fogalmazhatta azt. Minden gyermekről mondtam valami pozitívat én. Ők még ezt csak meghallgatni tudják, három évesek, de már várják a játékok elrakásánál, hogy „varázsszemüvegemet” felrakva nézzem őket és kifejezzem örömömet, hogy részt vesznek a játékok elrakásában.

A boldogságóra második hónapja az optimizmus gyakorlása. Vendégségbe hívtuk a Mazsola csoportból Boldog Blankát és Szomorú Szilárdot és bemutattuk őket a kicsiknek. Elmondtuk, hogy melyik figura mit tud, miért szomorú és miért vidám. A mese elmondása után sokat beszélgettünk a történetről. Játszottunk Boldog Blanka és Szomorú Szilárd bábjával. Megbeszéltük, hogy hogyan varázsolhatunk boldog mosolyt egy szomorú arcra. Meghallgattuk a hónap dalát, ami segítette a témára való ráhangolódást. A gyermekek meghallgatták Tódi Törpe történetét, majd Tódi Törpe szebben látó mondókáját mondogattuk. Elővettük a varázsszemüvegeket, amiket, ha felvettük, rögtön mosolyt csaltunk mindenki arcára.