Októberi témánk az optimizmus gyakorlása volt. A választható feladatok közül produktumnak az optimista esernyő elnevezésű feladatot választottuk. A munkafüzet feladatainak segítségével dolgoztuk fel a hónap témáját. A gyerekeknek nagyon tetszett a téma, és a hónap dalát is szívesen hallgatták, énekelték.
Az optimizmus gyakorlása
Októberben elkészítettük a vándormedált. Kiesebb csoportokban készítették a gyerekek, ezért 4 db medálunk született. Minden héten elkapta 4 ember, akit először az osztály közösen választott ki, majd az a gyerek adta tovább, akinél volt a medál. A hónap során beszélgettünk a pesszimizmus és optimizmus fogalmáról, véleményvonalat is alkottunk. Lévén, hogy ez a hónap rövidebb volt az őszi szünet miatt, ezért csak ennyi feladatra volt lehetőségünk.
Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
A foglalkozást az „Igen! Nem! De! Csak azért is!” játékkal kezdtük, majd megnéztük Az ajándék című filmet. A beszélgetőkörben megvitattuk mire tanította meg a mozgássérült kisfiút az ajándékba kapott háromlábú kiskutya és elmondhatták azt is, hogyan derítette őket jobb kedvre egy kisállat. Ezután meghallgattuk Bella dalát, melyre mozoghattak is. Elkészítették az optimista esernyőjüket, melybe nyomtatott betűkkel előre beleírtam az optimista kifejezéseket, amiknek jelentéséről példák segítségével beszélgettünk is egy kicsit. Ezeket át is írhattak a színezés után, hogy jobban látszódjék. A zárókörben megbeszéltük kinek melyik feladat tetszett a legjobban és miért.
– Órakezdő relaxáció
– idézetek
– A pápa beszéd
– SVéd bölcsesség
– Zenés órazárás
Az optimizmus gyakorlása témakör feldolgozása – a felkínált ötletek és feladat megvalósítása – egész hétre változatos, felhőtlen jókedvet biztosított a csoport számára.
Beszélgetőkörben sokat beszélgetünk az őszről: az őszi időjárásról, öltözködésről, az őszi munkákról, a természetben végbemenő változásokról. Megtanultuk többek között a Csepp, csepp, csepereg kezdetű mondókát, mely egyszerre szól az elmúlásról és újjászületésről és segít megérteni az élet körforgását. A nagyobbakkal felelevenítettük a tavaly tanult esőről szóló versikéket, dalokat, melyeket a kisebbeknek is megtanítottunk.
A felkínált ötletek megvalósításával minden napra jutott egy-egy újabb mókás játék: A trópusi eső játékban eljutottunk a koncentrált figyelemmel teli teljes csendtől az erős záporig, amikor is mindenki felszabadultan tapsolva, dobogva, sikítva tombolhatott. A visszahalkulás már nem volt olyan könnyű, elsőre nem is sikerült a teljes csendet elérnünk.
Nagyon élvezték a „Vigyázz a tócsára!” játékot, csak úgy mint az Esernyős célbadobót. Persze nem volt könnyű megfogalmazni, miért szeretik az esőt, vagy az esernyőt, labdát, játékot, vagy egymást, de a nagyobbak példája/válaszai segítettek a kisebbeknek is kifejezni érzelmeiket.
A választható feladatok közül az Optimista esernyőt választottam. Az esernyőket mindenki életkori sajátosságának megfelelően festhette meg: a kicsik ujj-nyomattal, dugóval festegetve, míg a nagyobbak ecsettel.
A zárókörben aztán mindenki együtt táncolt az Alma együttes Zivatar lányákájával!
Az optimizmus gyakorlása téma feldolgozása során sok érdekes feladattal találkoztunk. A gyerekek lelkesen álltak neki mindegyiknek. Örömmel játszották a „Igen! Nem! De! Csak azért is!” játékot. Ötletes, teljesítendő próbákat találtak ki a „zálogok” kiváltásához.
Az optimista ernyők színezése közben igyekeztek pozitív gondolatokat megfogalmazni és megosztani egymással.
Ügy gondolom ismét tettünk egy lépést gyerekek sokoldalú, egészséges személyiségfejlődése érdekében.
Október hónap témája, amelyet a csoportomban feldolgoztam, az OPTIMIZMUS GYAKORLÁSA.
Az aktuális mese után megbeszéltük, hogy az életben bizony vannak jó és rossz dolgok is. Nem mindig látjuk meg a történések mögött a pozitív tartalmat, de ha belegondolunk sokszor tudunk mondani olyat, ami miatt máris szerencsésebbnek érezhetjük magunkat.
A csoportban található szemüvegek átváltoztak „optimista varázsszemüveggé”. De felfedeztünk egy másik szemüveget is, ez a szemüveg láthatatlan, ami mégis mindnyájunknak van, azt hiszem, valahol a szívünkben hordjuk. Egy afféle különleges, szűrő, nagyító, kicsinyítő, halványító, fontosító és ki tudja, még mi mindent tudó varázslatos eszköz. Mindig csak a sajátunkat használjuk, a másokéról legfeljebb el tudjuk képzelni, hogy mit láthatnak benne, de biztosat sohasem tudhatunk. Ez a varázsszemüveg mindig és mindenhol jó, ha rajtunk van, hiszen csakis ezen keresztül vagyunk képesek bármit is igazából meglátni, még az álmainkat és a csodákat is!
Készítettünk napocskát a csoportszobába, ami folyamatosan melengette a testünket és a lelkünket is. Őszi erdő is készült, amelyen az optimizmus leveleit helyeztük el.
Körbe rajzoltuk egymást és kiszíneztük, mennyire optimisták és boldogok vagyunk! A játékkockák megihlettek bennünket, amivel körbe kerítettük egymást, nagyon szórakoztató mulatságnak bizonyult.
Tököt is faragtunk, kikérve a gyermekek véleményét, legtöbben mosolygós „tökfejre” szavaztak. A héten többféle tök is elkészült, még cicás/oroszlános is.
A hét mottója: „Minden rosszban van valami jó!”
Az októberi boldogság napunkat beszélgetéssel kezdtük, mindenki elmesélte mit szeret ősszel, mitől lesznek vidámak, hogy találhatjuk meg az örömet akár egy borús őszi napon is. A beszélgetés követően a gyermekek esernyőket színeztek élénk színekkel, hogy egy szürke esős napból is vidámat varázsoljunk. A sok-sok színes esernyőt felragasztottuk egy szürke, „ködös” háttérre. A következő feladatban minden gyermek őszi termésekből kiskanál segítségével mátrixot készített, az első sorba fél dió, a másodikba 1 gesztenye, harmadikba 2 barackmag, a negyedik sorba 3 mogyoró került, így miközben matematikai feladatot oldottak, a gyermekek megerősítést kaptak, hogy ami elsőre talán nehezebb feladatnak tűnt számukra, de kitartással meg tudták oldani. Körbe ülve megtanultuk a „Csepp-csepp csepereg” mondókát, amihez kézmozdulatokat is kitaláltunk, majd a „Trópusi eső” játékot is kipróbáltuk. A gyerekeknek vidám móka volt a „Vigyázz a tócsára!” játék, több körben is játszottuk. Végül elénekeltük a „Gomba, gomba, gomba, nincsen semmi gondja” dalocskát és mozgásos játékot, táncot is kitaláltunk hozzá. Zárásként a gyermekek szabadon táncoltak a „Zivatar lány” dalára. Miután kimentünk, különböző tobozokból, levelekből, ágacskákból a gyermekekkel közösen mandalát készítettünk, majd ők is mintákat raktak ki a saját elképzelésük alapján. Az októberi boldogság napunk is sok nevetéssel, vidámsággal telt, miközben az önmagunkba vetett hitünket is erősítettük.