Az optimizmus hónapjához mi is rendkívül optimistán álltunk hozzá. A feladatok/ötletek között sok olyan szerepelt, melyet a mi óvodásainkkal is el tudunk készíteni vagy játszani velük. A beszélgetés során a beszédre képes gyerekek olyan kifejezéseket említettek az optimizmussal kapcsolatban, amelyek leginkább a játékaikhoz kapcsolódnak, bár kicsit nehezen értették meg az optimizmus lényegét. Az esernyő festése nagyon tetszett nekik, hiszen a szabad színválasztás és maga a festés tevékenysége könnyen leköti őket. A „Gomba, gomba, gomba…” című mondókát már ismerték, így azt is elmondtuk még néhányszor. A „Vigyázz a tócsára!” és „Esernyős célbadobó” játékokban még a legkisebbek is szívesen részt vettek, hiszen a színek, a mozgás és az, hogy a labdát elszabad most dobni a teremben, nagyon felszabadítóvá tették számukra ezeket a játékokat. A célbadobós játéknál felnőtt esernyőt használtunk, hogy mindenkinek legyen némi sikerélménye.
Az optimizmus gyakorlása
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A kicsiket tevékenységek közben mindig arra biztatjuk, hogy ha valami nem sikerül, próbálják újra, mert a gyakorlás mindig meghozza a sikert. Ennek köszönhetően már szinte minden gyerek megszerette a kirakózást, a párosító és csoportosító játékokat a beszoktatás hónapjaiban. Boldogság Dóra megérkezését is mindig nagyon várják, hisz tudják, hogy a kedves baba kislány szép meséket és érdekes játékokat hoz magával. Ebben a hónapban két beteg kisgyerekről szóló történetet osztott meg a csoporttal, ami nagyon aktuális, hisz jelenleg is sokan betegek, de a most oviba járók is gyakran hiányoznak betegség miatt. A kicsik szívesen meséltek betegséggel kapcsolatos élményeikről, de mindig igyekeztem kiemelni, hogy a végén mégis meggyógyultak, és újra jöhettek oviba, újra együtt játszhattunk. Azt is megbeszéltük, hogy a mosolygás, az ölelés, és a kedvesség is gyógyító hatású, ezért mi is legyünk mindig kedvesek egymáshoz, hogy itt az oviba mindenki jól érezze magát. A beszélgetés végén Dóra egy szeretetölelést indított el, amit mindenki továbbadott a mellette ülő társának.
Ezt követően párokban Ciróka, maróka és Csipp csipp csóka játékot játszottunk, hogy az intim kapcsolatok kialakítását öleléssel, kézfogással, simogatással elősegítsük. A tevékenység végén a boldogságdal hallgatása közben a gyerekek egyre önfeledtebben mozognak, ugrálnak Bagdi Bella pozitív dalaira.
Az elmúlt hónapban a Boldogságóra Program keretein belül próbáltunk arra figyelni, hogy óvodásaink
kitartsanak a velük szembejövő kihívások során és megpróbálják legyőzni az esetleges akadályokat.
Fontosnak tartottuk, hogy sok sikerélménnyel gazdagodjanak, így a legapróbb törekvéseiket is
dicsérettel értékeltük. Tapasztalatunk az volt, hogy a sok pozitív megerősítés hatására, jóval
kitartóbbak voltak a gyerekek egyes feladathelyzetekben, illetve a sikeres megoldások növelték
önbizalmukat.
Kedvenc játékuk a „pocsolya ugrás” volt illetve csoportmunkában készítettük el az optimizmust
jelképező esernyőt, ami szintén sok boldog pillanatot okozott óvodásaink körében.
Nagy gonddal készítették a gyerekek az optimista esernyőket. Jó hangulatban telt a munka. Volt csoport, aki az optimista várat készített, és voltak csoportok akik, a Mocsárjárás társasjátékot kezdték kidolgozni.
Ebben a hónapban az optimista gondolkodásmód volt a témánk.
Az előző évek tapasztalatai alapján, már egy kicsit tudatosabban beszélgettünk az optimista szemlélet előnyeiről. Megállapítottuk, ahhoz, hogy sikereket érjünk el, nélkülözhetetlen a pozitív gondolkodásmód.
A tanulók egyik feladata volt, hogy az internet segítségével keressenek olyan, számukra fontos, motiváló gondolatokat, melyek segítik őket a mindennapokban, erőt adnak, pozitív gondolatokat ébresztenek.
A gyerekeknek az iskolánkba érkezést követően is lehetőségük van a pozitív, ösztönző gondolatok tudatosítására. Kértem diákjaimat, hogy válasszák ki az emeletre vezető lépcsősoron látható idézetek közül azt, amely legnagyobb motiváló erő a számukra.
Az óra további részében a tanulók egy új játékkal, a Pozitivity társasjátékkal ismerkedtek. Csapatokat alkotva játszottuk. A gondolkodtató, olykor meglepő feladatok nagy sikert arattak. A foglalkozás során minden tanulóban tudatosult, hogy mennyivel jobb mindannyiunk közérzete, ha az optimista emberként, pozitív szemlélettel nézzük a világot.
Az órát az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” villámlazítással és a „Világomban minden rendben van” közös eléneklésével kezdtük.
A projektor segítségével kivetítettem az alábbi idézetet Janikovszky Évától, majd beszélgettünk róla.
„Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.”
A téma feldolgozásához körben ülve beszélgettünk az idézetről, az optimizmusról, annak ellentétéről, arról, hogy ki milyen jót lát az életében?
A téma elmélyítéséhez kivetítettem és elemeztük a Boldogságóra munkafüzet 10-14 éveseknek 28. oldalán található képet.
A „Lakatlan sziget” történetet érdeklődéssel, figyelemmel hallgatták. A feldolgozásban és a szituációs játékban szívesen részt vettek. Több alkalommal is eljátszottuk.
Ezután mindenki készített magának egy optimista szemüveget, amelyet ki-ki a saját ízlése szerint színezhetett ki. Az alkotás közben beszélgettünk még az optimizmus jótékony hatásairól is.
Az órát közös meditációval és énekléssel zártuk. Kézen fogva, körbe sétálva énekeltük az óra elején megismert dalt.
Összességében úgy érzem, hogy nagyon tetszett a tanulóimnak az óra. Aktívan részt vettek a feladatokban, szívesen beszélgettek, mesélték el az érzéseiket. Bátrak és kezdeményezők voltak.
Az optimizmus gyakorlása témakör feldolgozása, nagyon motiválóan hatott a gyermekekre. A relaxációs gyakorlatok után meghallgattuk a hónap dalát, ezzel megalapoztuk a tevékenységünk pozitív hangulatát.
A Tódi törpe varázsszemüvege című mesét nagyon élvezték a gyermekek és mindenki szeretett is volna saját varázsszemüveget készíteni.
A csoport nevéhez illeszkedően történt a megvalósítás (szivárvány színekben), kollektív munkaként. A téma feldolgozása könnyedén ment, a gyerekek jól megértették a témát. Csak egy két példát tudtak felsorolni arra, hogy mitől tartanak, félnek. Leginkább szellemektől, dinoszaurusztól, szörnyektől félnek, elalvás előtt.
Otthonra is készített mindenki magának csodaernyőt, hogy otthon is megvédje őket a félelmeiktől.A hónap folyamán többször is vissza akarunk térni a témára, hátha a gyerekek mélyebb félelmeire is fény derül.