.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmusról beszélgettünk osztályfőnöki órán. Párhuzamot állítottunk az optimista és a pessizmista ember között. Megbeszéltük, mik az optimista ember jellemzői. Miért jó optimistának lenni kérdésre kerestük a választ.
A gyerekek ötletes keresztrejtvényeket készítettek, melynek megfejtése az OPTIMIZMUS szó.
Október az optimizmus hava. Sokat beszélgettünk az optimista gondolkodásról, a pozitív hozzáállásról. A gyerekek biztató SMS-t írtak egymásnak.
Október az optimizmus hava. Sokat beszélgettünk az optimista gondolkodásról, a pozitív hozzáállásról. A gyerekek biztató SMS-t írtak egymásnak.
Október az optimizmus hava. Sokat beszélgettünk az optimista gondolkodásról, a pozitív hozzáállásról. A gyerekek biztató SMS-t írtak egymásnak.
A témát azzal indítottuk, hogy mindenki elmondhatta, milyen napja van, milyen lábbal kelt fel ma reggel. Többségének vidáman indult a napja, voltak azonban olyan gyerekek, akik nem érezték olyan jól magukat. Miután ezt megbeszéltük, bemutattam nekik Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát. Kinek hogy indult a napja, ahhoz a csapathoz csatlakozott. Mókás feladat volt mosolyt csalni a szomorúak arcára, a gyerekek mindent megtettek azért, hogy a velük szemben álló szomorúak nevetésben törjenek ki. A smileyk megcserélésével az előzőleg boldog csapat is kipróbálhatta, kifejezhette a szomorúságot. Megbeszéltük ki mikor volt szomorú, és ki segített neki akkor megnyugodni. A következtetést könnyen levonták a nagycsoportosok: a szomorúság sem tart örökké. A gyerekek az előző évben megtartott foglalkozás során már ismerősen fogadták a ‘Pozitív gyerek vagyok’ dalt és örömmel énekelték (még a téma lezártát követő hetekben is). Tódi törpe meséjének meghallgatása után mindenki elkészíthette a saját varázsszemüvegét is.