Biztató gondolataink, mondataink!
Az optimizmus gyakorlása
Nagy gonddal készítették a gyerekek az optimista esernyőket. Jó hangulatban telt a munka. Volt csoport, aki az optimista várat készített, és voltak csoportok akik, a Mocsárjárás társasjátékot kezdték kidolgozni.
Ebben a hónapban az optimista gondolkodásmód volt a témánk.
Az előző évek tapasztalatai alapján, már egy kicsit tudatosabban beszélgettünk az optimista szemlélet előnyeiről. Megállapítottuk, ahhoz, hogy sikereket érjünk el, nélkülözhetetlen a pozitív gondolkodásmód.
A tanulók egyik feladata volt, hogy az internet segítségével keressenek olyan, számukra fontos, motiváló gondolatokat, melyek segítik őket a mindennapokban, erőt adnak, pozitív gondolatokat ébresztenek.
A gyerekeknek az iskolánkba érkezést követően is lehetőségük van a pozitív, ösztönző gondolatok tudatosítására. Kértem diákjaimat, hogy válasszák ki az emeletre vezető lépcsősoron látható idézetek közül azt, amely legnagyobb motiváló erő a számukra.
Az óra további részében a tanulók egy új játékkal, a Pozitivity társasjátékkal ismerkedtek. Csapatokat alkotva játszottuk. A gondolkodtató, olykor meglepő feladatok nagy sikert arattak. A foglalkozás során minden tanulóban tudatosult, hogy mennyivel jobb mindannyiunk közérzete, ha az optimista emberként, pozitív szemlélettel nézzük a világot.
Az órát az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” villámlazítással és a „Világomban minden rendben van” közös eléneklésével kezdtük.
A projektor segítségével kivetítettem az alábbi idézetet Janikovszky Évától, majd beszélgettünk róla.
„Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.”
A téma feldolgozásához körben ülve beszélgettünk az idézetről, az optimizmusról, annak ellentétéről, arról, hogy ki milyen jót lát az életében?
A téma elmélyítéséhez kivetítettem és elemeztük a Boldogságóra munkafüzet 10-14 éveseknek 28. oldalán található képet.
A „Lakatlan sziget” történetet érdeklődéssel, figyelemmel hallgatták. A feldolgozásban és a szituációs játékban szívesen részt vettek. Több alkalommal is eljátszottuk.
Ezután mindenki készített magának egy optimista szemüveget, amelyet ki-ki a saját ízlése szerint színezhetett ki. Az alkotás közben beszélgettünk még az optimizmus jótékony hatásairól is.
Az órát közös meditációval és énekléssel zártuk. Kézen fogva, körbe sétálva énekeltük az óra elején megismert dalt.
Összességében úgy érzem, hogy nagyon tetszett a tanulóimnak az óra. Aktívan részt vettek a feladatokban, szívesen beszélgettek, mesélték el az érzéseiket. Bátrak és kezdeményezők voltak.
Az optimizmus gyakorlása témakör feldolgozása, nagyon motiválóan hatott a gyermekekre. A relaxációs gyakorlatok után meghallgattuk a hónap dalát, ezzel megalapoztuk a tevékenységünk pozitív hangulatát.
A Tódi törpe varázsszemüvege című mesét nagyon élvezték a gyermekek és mindenki szeretett is volna saját varázsszemüveget készíteni.
A csoport nevéhez illeszkedően történt a megvalósítás (szivárvány színekben), kollektív munkaként. A téma feldolgozása könnyedén ment, a gyerekek jól megértették a témát. Csak egy két példát tudtak felsorolni arra, hogy mitől tartanak, félnek. Leginkább szellemektől, dinoszaurusztól, szörnyektől félnek, elalvás előtt.
Otthonra is készített mindenki magának csodaernyőt, hogy otthon is megvédje őket a félelmeiktől.A hónap folyamán többször is vissza akarunk térni a témára, hátha a gyerekek mélyebb félelmeire is fény derül.
Az optimizmus gyakorlása – Októberi beszámoló
A gyerekek örömmel üdvözölték a már ismerős Boldog Dórát, szívesen jöttek a szőnyegre, ahol együtt mondtuk el a mondókát, amit nagyon hamar megtanultak. Boldog Dóra többször előkerül a mindennapokban is, szívesen játszanak vele, társaiktól érzéseik felől érdeklődnek általa, utánozva a korábban tőlem hallottakat, kiegészítve saját gondolatokkal is. A mozgás alapú relaxációs gyakorlatot az évszakhoz igazítva választottam, majd a szomorú katica, vidám katica játékot játszottuk, aminek nagy sikere volt a gyermekek körében, többször is váltottunk a csoportokon.
Ezután Boldog Dóra a szőnyegre hívta a gyerekeket, hogy megismerjék Tódi törpe varázsszemüvegének történetét, majd együtt elmondtuk néhányszor a mozgással kísért mondókáját.
Mivel 4-5 éves gyermekek számára magát az optimizmus fogalmát elég nehéz befogadni, ezért inkább arra fókuszáltunk, hogy minden rosszban van valami jó, amit megláthatunk. Megbeszéltük a mesében hallottakat, feltettük a varázsszemüveget, példát mondtuk a saját csoportunk életéből arra, amikor valaki meglátja a jót az elsőre rossznak tűnő dologban.
Kipróbáltuk a varázstükröt, amit körbe adtunk, minden kisgyerek belenézett, megpróbált egy külső, illetve egy belső tulajdonságot mondani. Akinek nem sikerült, annak segítettünk, hiszen mindannyiunkban vannak pozitív belső tulajdonságok. A belső tulajdonság fogalmának terén még van mit gyakorolnunk, de azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy a gyerekek tudtak mondani egymásról több jó tulajdonságot.
Kiszíneztük és felpróbáltuk a varázsszemüvegeket, igazán szép, igényes munkák készültek, majd pedig a hónap jelét is kiszíneztük és felragasztottuk a boldogság várába vezető lépcső második fokára. Közben Bagdi Bella dalait hallgattuk. Ahogy az egyik kisgyermek megfogalmazta: „ez egy igazán jó nap volt”.
Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium
Beszélgettünk az optimizmusról és a pesszimizmusról. Ezután mondatokat válogattunk szét aszerint, hogy melyik csoportba tartozhatnak és egy plakátra 2 csoportba fel is ragasztottuk őket. Meghallgattuk a hónap dalát, majd az esernyőkre optimista gondolatokat fogalmaztak meg a gyerekek és kiszínezték a képet.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A gyerekekkel az optimista -pesszimista életszemléletről beszélgettünk különböző példákon, élethelyzeteken keresztül. Megbeszéltük, hogy melyik csoportba tartozónak érzik magukat, s azt is, milyen sokat számít a pozitív gondolkodás, egy-egy nehezebb feladat megoldásakor.
Eljátszottuk körben ülve az Igen! Nem! De! Csak azért is című játékot, majd beszélgettünk olyan védelmezőkről, akik életünk során támogathatnak, pajzsként védelmezhetnek bennünket. ( Legtöbb gyermek természetesen a szüleit nevezte meg, de a nagyszülők, barátok is megjelentek a segítők között).
A gyermekek sablont kaptak egy ernyőt tartó gyerekről, melyet kedvük szerint színezhettek, s pozitív gondolataikat is beírhatták az ernyő sávos részeibe.
Az órát természetesen most is a hónap dalával zártuk, melyet most is szívesen hallgattak a gyerekek. 🙂
A Motivál-lak tanulói elvégezték az optimista esernyő feladatot. Számukra ez jelenti az optimista esernyő. Nagyon ügyesen megoldották a feladatot. Nagyon szép munkák lettek belőle!