Az októberi Boldogságóra elejét egy párbeszéddel kezdtük, aminek a címe: Tulipán Tündér kütyüje. A tündér és a róka között hangzott el.
– Mit csinálsz? – A kütyümet használom. – Milyen kütyüd van? – Az ég az. – Sok alkalmazás van rajta? – Igen, a Nap, a Hold, a felhők, és a madarak. – Gyakran kell töltened? – Soha. Mindig engem tölt fel. Varázserőt ad, amivel bármire képes vagyok.
Elolvastuk Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról című meséjét. Eljátszottuk szereposztás szerint a verses mesét. Az erdőben akkor egyszer nyuszi lett a polgármester. Kiállta a próbát, legyőzte a rókát, a szarvast, a baglyot, az erdő állatait.
Élőben is kipróbáltuk a versenyhelyzetet. Az osztályunk jelentkezett az őszi futóversenyre. 3 érmet sikerült megszerezni. Nagyon bíztunk benne, hogy sikerül nyerni. Ebihal úszóversenyre is jelentkeztünk. Az osztályunkból egy kislány 2 aranyérmet szerzett, az egyiket mellúszásban, a másikat pillangóban.
Versikét is írtunk közösen: Vár az út, és vár a cél. Minden iskolás útra kél. Ránk a harc, s a munka vár, sok ezer barát oldalán. Mert ma mellettünk áll már az ész és erő. Mert miénk a jövő, mert miénk a jövő.
A 2. Boldogságórán eljátszottuk az Ördög-angyal játékot.
– Jelentkezzek futóversenyre? (Angyal mellette, ördög ellene.)
– Jelentkezzek matek versenyre? (Angyal mellette, ördög ellene.)
– Rendezzünk Halloween bulit? (Angyal mellette, ördög ellene.)
Kiváló érvek és ellenérvek hangzottak el. Győzött az optimizmus, mert a mi osztályunk minden helyzetből a legjobbat hozza ki.
Informatika órán optimista szófelhőt készítettünk, mert nekünk minden pillanat egy új lehetőség.

Fontos, hogy észrevegyük, mi mindenért lehetünk hálásak. Ezt tanultuk meg abból a meséből, amelyben Vidámfalva lakói megtanították Szomorúfalva lakóinak, hogy tele van a világ pozitív élményekkel, dolgokkal. Ebben egy varázsszemüveg segítette őket, így elhatároztuk, hogy mi is készítünk ilyet magunknak. Mindenki felpróbálta, majd elmondtuk, hogy mi jót látunk a társainkban, a környezetünkben.

Ebben a hónapban igyekeztem a gyerekekben tudatosabbá tenni az optimista szemléletet.Hangulatteremtésnek meghallgattuk Bagdi Bella dalát, melyre felszabadultan mozogtak és énekeltek a gyerekek. Mindenki elkészítette az optimista tükörképét. Ezt néhányszor elő is vetettem, amikor egy-egy gyerek kicsit szomorkás hangulatban volt. Készítettem egy optimista szemüveget. A szituációs játék során ezt vette fel az a tanuló, aki bemutatta egy-egy helyzet megoldását. A faliújságra kitettem egy pozitív gondolatokat tartalmazó képet. Kinek mire volt szüksége, vehetett le belőle bármikor (pl. A boldogság ragadós, add tovább! Gondolkodj pozitívan, s pozitív dolgok történnek veled! stb.) A montázst két csoportban készítették. Végül a tablót bemutatták egymásnak és meséltek a gyűjtött képekről.

Meghallgattuk „A békák versenye” c. tanmesét, majd megbeszéltük a tanulságát. A mese kapcsán próbáltuk kitalálni, hogy mit jelent a pesszimista és optimista szemlélet. Példákat kerestünk az optimizmushoz, saját tapasztalatainkból. „Optimista” szemüveget készítettünk, amelyet viselve jobban meglátjuk a dolgok pozitív oldalát, derűsebbek leszünk tőle. Ebbe olyan dolgokról rajzoltak a gyerekek, amiben hisznek, hogy sikerül megvalósítaniuk, aminek tudnának örülni. Nagy örömmel készültek a szebbnél szebb „varázs” szemüvegek, melyeket fel is próbáltak. A jó hangulatban telt foglalkozás végén az egyik kedvenc zenénkre táncoltunk. Az elkészült munkák felkerültek a „boldogság falra”, kiegészítve néhány vidám esernyővel, aminek részeibe a témával kapcsolatban közösen összegyűjtött gondolatainkat írtuk. Ezeket szívesen olvasgatják hétközben is. Vidámság, sok mosoly és boldogság jellemezte az óra hangulatát.